SCRUTATIO

Sonntag, 22 Februar 2026 - San Pier Damiani ( Letture di oggi)

Józsue könyve 17


font
KÁLDI-NEOVULGÁTAБіблія
1 Aztán Manassze törzsére esett a sors (ő volt ugyanis József elsőszülötte) és pedig Mákirra, Manassze elsőszülöttjére, Gileád atyjára, aki harcos férfi volt és Gileádot és Básánt kapta birtokul,1 Колінові Манассії тому, що він був первородний у Йосифа, припав такий жереб: Махірові, первородному Манассії, батькові Гілеаду, тому що він був воїном, дісталися Гілеад та Башан.
2 meg Manassze többi fiára, nemzetségeik szerint: Abiézer fiaira, Helek fiaira, Eszriel fiaira, Sekem fiaira, Hefer fiaira, Semida fiaira; ezek Manasszénak, József fiának férfi leszármazottai, nemzetségeik szerint.2 І решта потомків Манассії дістали свою частину за їхніми родами: потомки Авієзера, потомки Халека, потомки Асріела, потомки Шехема, потомки Хефера, потомки Шеміди. Це чоловічі потомки Манассії, сина Йосифа, за їхніми родами.
3 Hefer fiának, Celofhádnak azonban nem voltak fiai – Hefer Gileádnak volt a fia, az meg Mákirnak volt a fia, az meg Manasszénak volt a fia –, hanem csak lányai, név szerint: Maála, Noa, Hegla, Melka, Tirca.3 У Целофхада ж, сина Хефера, сина Гілеада, сина Махіра, сина Манассії, не було синів, лише дочки, і були вони на ім’я: Махла, Ноа, Хогла, Мілка та Тірца.
4 Ezek odajárultak Eleazár papnak a színe elé és Józsue, Nún fia elé, meg a fejedelmek elé és azt mondták: »Az Úr megparancsolta Mózes által, hogy nekünk is adjatok birtokot testvéreink között.« Nekik is adott tehát birtokot az Úr parancsa szerint apjuk testvérei között.4 Приступили вони до Єлеазара священика і до Ісуса Навина, і до князів, кажучи: «Господь заповідав Мойсеєві дати нам спадщину між нашими братами.» І він дав їм, за словом Господнім, спадщину між братами їхнього батька.
5 Így tíz kötél osztályrész esett Manasszéra – nem számítva Gileád földjét és Básánt, amelyek a Jordánon túl vannak –,5 Таким робом на долю Манассії випало десять частин, окрім Гілеад-землі й Башану, що по тім боці Йордану;
6 minthogy Manasszénak a lányai is kaptak örökséget az ő fiai között. Gileád földje Manassze többi fiának osztályrésze lett.6 бо й дочки Манассії отримали спадкоємство між його синами, а Гілеад-земля дісталася решті потомків Манассії.
7 Manassze határa pedig Ásertől Makmetátnak halad – ez Szíchemmel szemben van –, aztán kimegy jobbra, a Táfua forrás lakosaihoz.7 Границя Манассії була, починаючи від Ашеру, Міхметату, що навпроти Сихему, потім тягнулась праворуч у напрямі до мешканців Ен-Таппуаху.
8 Táfua földje ugyanis Manasszénak jutott osztályrészül, az maga azonban, Manassze határa mellett, Efraim fiainak.8 Земля Таппуаху дісталась Манассії, сам же Таппуах на границі Манассії випав синам Ефраїма.
9 Aztán lemegy a határ a Nád-völgyre, a patakvölgy déli oldalára – itt vannak Efraimnak azok a városai, amelyek Manassze városai között vannak, míg Manassze területe a patakvölgy északi oldalán van –, és vége a tengerig megy,9 Далі границя спускалась до Кана-потоку, на південь від потоку попри міста Ефраїма, що лежали між містами Манассії; але границя Манассії йшла на північ від потоку й доходила до моря.
10 úgyhogy Efraim birtoka dél felé van, Manasszéé északra, és mindkettőt a tenger zárja. Északról Áser törzsével, kelet felől pedig Isszakár törzsével érnek össze.10 Що було на півдні, те було Ефраїмове, а що на півночі, те належало Манассії, а границею було море. На півночі вони стикалися з Ашером, а на сході з Іссахаром.
11 Manassze öröksége volt, továbbá Isszakárban és Áserben: Bétsán, leányvárosaival együtt, Jeblaám, leányvárosaival együtt, Dór lakosai leányvárosaikkal együtt, Endor lakosai, leányvárosaikkal együtt, Tenák lakosai, leányvárosaikkal együtt, valamint Megiddó lakosai, leányvárosaikkal együtt és Nófet városának harmadrésze.11 До Манассії належали в Іссахара й Ашера: Бет-Шеан з його містами, Ївлеам з його містами, мешканці Дору з його містами, мешканці Ен-Дору з його містами, мешканці Таанаху з його містами, мешканці Мегіддо з його містами, третя частина Нофету.
12 Manassze fiai azonban nem tudták feldúlni ezeket a városokat, s így a kánaániak ismét megtelepedtek földjükön.12 Та не здолали сини Манассії прогнати мешканців цих міст, і ханааняни таки жили собі й далі в цій землі.
13 Amikor aztán Izrael fiai megerősödtek, leigázták a kánaániakat, s robotosaikká tették őket, de nem pusztították ki.13 Як же сини Ізраїля вбились у потугу, зробили ханаанян підданими, а зовсім повиганяти їх — не повиганяли.
14 Így szóltak ekkor József fiai Józsuéhoz: »Miért adtál nekem csak egy sorsnyi és egy kötélnyi birtokot, noha oly nagy számú vagyok, s az Úr annyira megáldott engem!«14 Тоді сказало покоління Йосифа до Ісуса: «Чому ти дав мені лиш один наділ у спадщину, один жереб, хоч я народ великий, і Господь так благословив мене?»
15 Azt felelte nekik Józsue: »Hát ha oly nagy nép vagy, akkor menj fel az erdőre, s irts magadnak területet a periziták és a refaiták földjén, ha szűk neked Efraim hegységének birtoka!«15 Ісус відповів їм: «Коли ти великий народ, то йди в ліс і прорубай собі там поле, у землі перізійській та рефаїмській, якщо Ефраїм-гори тобі затісні.»
16 Azt felelték neki József fiai: »Nem tudunk felmenni a hegyre, mert vasszekereik vannak a kánaániaknak, akik azon a sík földön laknak, amelyen Bétsán és leányvárosai meg a völgy közepén elterülő Jezrael fekszenek.«16 Сини Йосифа сказали: «Не досить нам гір; та й у ханаанян, що живуть по долах, є залізні колісниці, так у тих, що в Бет-Шеані й його околицях, як і в тих, що в Єзреел-долині.»
17 Azt mondta erre Józsue József házának, Efraimnak, s Manasszénak: »Nagyszámú és nagy erejű nép vagy: nem lesz neked egy sorsnyi részed,17 І відказав Ісус домові Йосифа, Ефраїмові та Манассії: «Ти — народ великий і вбивсь у велику силу, не одна лише частина буде в тебе,
18 csak menj fel a hegyre, irts és tisztíts ott magadnak lakóterületet, s akkor tovább terjeszkedhetsz, mert bizony ki fogod tudni űzni a kánaániakat, akikről azt mondod, hogy vasszekereik vannak, és igen erősek.«18 але й гори тобі дістануться. Якщо вони — ліс, ти його вирубаєш, і він належатиме тобі зо своїми виходами, бо ти повиганяєш ханаанян, дарма що в них залізні колісниці й що вони потужні.»