Mikeás jövendölése 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Halljátok meg, amit az Úr mond: »Rajta, szállj perbe a hegyek előtt, és hallják meg szavadat a dombok.«	1 ακουσατε δη λογον κυριου κυριος ειπεν αναστηθι κριθητι προς τα ορη και ακουσατωσαν οι βουνοι φωνην σου
2 Hallják meg az Úr perelő szavát a hegyek és a föld erős alapjai, mert az Úrnak pere van népével, és Izraellel perbe száll.	2 ακουσατε βουνοι την κρισιν του κυριου και αι φαραγγες θεμελια της γης οτι κρισις τω κυριω προς τον λαον αυτου και μετα του ισραηλ διελεγχθησεται
3 »Én népem, mit tettem neked? Vagy miben voltam terhedre? Felelj nekem!	3 λαος μου τι εποιησα σοι η τι ελυπησα σε η τι παρηνωχλησα σοι αποκριθητι μοι
4 Talán mert kihoztalak Egyiptom földjéről, és megszabadítottalak a rabszolgaházból, és elküldtem előtted Mózest, Áront és Mirjámot?	4 διοτι ανηγαγον σε εκ γης αιγυπτου και εξ οικου δουλειας ελυτρωσαμην σε και εξαπεστειλα προ προσωπου σου τον μωυσην και ααρων και μαριαμ
5 Én népem, gondolj csak arra, mit tervezett Bálák, Moáb királya, és mit felelt neki Bálám, Beór fia – Szittimtől Gilgálig –, és el kell ismerned az Úr igazát.«	5 λαος μου μνησθητι δη τι εβουλευσατο κατα σου βαλακ βασιλευς μωαβ και τι απεκριθη αυτω βαλααμ υιος του βεωρ απο των σχοινων εως του γαλγαλ οπως γνωσθη η δικαιοσυνη του κυριου
6 »Hogyan áldozzam méltóképpen az Úrnak? Hajtsak-e térdet a fölséges Istennek? Vigyek-e neki egészen elégő áldozatokat és egyesztendős borjúkat?	6 εν τινι καταλαβω τον κυριον αντιλημψομαι θεου μου υψιστου ει καταλημψομαι αυτον εν ολοκαυτωμασιν εν μοσχοις ενιαυσιοις
7 Meg lehet-e engesztelni az Urat kosok ezreivel, vagy az olajpatakok sok ezrével? Adjam-e oda elsőszülöttemet vétkemért, ágyékom gyümölcsét életem bűnéért?«	7 ει προσδεξεται κυριος εν χιλιασιν κριων η εν μυριασιν χειμαρρων πιονων ει δω πρωτοτοκα μου ασεβειας καρπον κοιλιας μου υπερ αμαρτιας ψυχης μου
8 Megmondta neked, ember, hogy mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: azt, hogy mindenképpen igazságot cselekedj, szeresd az irgalmasságot, és hűségesen járj Isteneddel.	8 ει ανηγγελη σοι ανθρωπε τι καλον η τι κυριος εκζητει παρα σου αλλ' η του ποιειν κριμα και αγαπαν ελεον και ετοιμον ειναι του πορευεσθαι μετα κυριου θεου σου
9 Kiáltja az Úr szava a városnak – és üdvössége lesz azoknak, akik nevedet félik –: »Halljátok meg, törzs és akik összegyűltetek! – De ki fogadja meg?	9 φωνη κυριου τη πολει επικληθησεται και σωσει φοβουμενους το ονομα αυτου ακουε φυλη και τις κοσμησει πολιν
10 Vajon tűrhetem-e még a hamis vékát, és a teljes haragra méltó, megkisebbített éfát?	10 μη πυρ και οικος ανομου θησαυριζων θησαυρους ανομους και μετα υβρεως αδικια
11 Jóváhagyhatom-e én a hamis mérleget és a zacskó csalfa súlyait?	11 ει δικαιωθησεται εν ζυγω ανομος και εν μαρσιππω σταθμια δολου
12 Gazdagjai megteltek gonoszsággal, lakói hazugságot beszéltek, és csalárd a szájukban a nyelvük.	12 εξ ων τον πλουτον αυτων ασεβειας επλησαν και οι κατοικουντες αυτην ελαλουν ψευδη και η γλωσσα αυτων υψωθη εν τω στοματι αυτων
13 Ezért kezdtelek én is megverni téged, elpusztítani bűneid miatt.	13 και εγω αρξομαι του παταξαι σε αφανιω σε επι ταις αμαρτιαις σου
14 Ha eszel, jól nem fogsz lakni, és önmagadban szenvedsz megaláztatást; amire szert teszel, meg nem mentheted, és akiket megmentesz, én kardélre adom.	14 συ φαγεσαι και ου μη εμπλησθης και σκοτασει εν σοι και εκνευσει και ου μη διασωθης και οσοι εαν διασωθωσιν εις ρομφαιαν παραδοθησονται
15 Vetsz majd, de nem aratsz; taposod az olajbogyót, de nem kenheted meg magadat olajjal; mustot sajtolsz, de nem iszol bort.	15 συ σπερεις και ου μη αμησης συ πιεσεις ελαιαν και ου μη αλειψη ελαιον και οινον και ου μη πιητε και αφανισθησεται νομιμα λαου μου
16 Mert Omri parancsaihoz tartod magadat, és Ácháb házának minden cselekedetéhez; az ő szándékaik szerint jársz, hogy romlásba taszítsalak és a benned lakókat gúny tárgyává tegyem; hordozni fogjátok népem gyalázatát.«	16 και εφυλαξας τα δικαιωματα ζαμβρι και παντα τα εργα οικου αχααβ και επορευθητε εν ταις βουλαις αυτων οπως παραδω σε εις αφανισμον και τους κατοικουντας αυτην εις συρισμον και ονειδη λαων λημψεσθε