Ámosz jövendölése 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 A következő dolgot mutatta nekem az Úr Isten: Íme, egy érett gyümölccsel telt kosár.	1 Dies zeigte mir Gott, der Herr, in einer Vision: Ich sah einen Korb mit reifem Obst.
2 És mondta: »Mit látsz, Ámosz?« és mondtam: »Érett gyümölccsel telt kosarat.« És mondta nekem az Úr: »Eljött a vég népemre, Izraelre; nem leszek többé elnéző vele szemben!	2 Er fragte: Was siehst du, Amos? Ich antwortete: Einen Korb mit reifem Obst. Da sagte der Herr zu mir: Mein Volk Israel ist reif für das Ende. Ich verschone es nicht noch einmal.
3 Ama napon jajveszékelnek majd a palota énekesei – mondja az Úr Isten –, sok holttest lesz szerteszórva mindenütt: csönd.	3 An jenem Tag werden die Sängerinnen des Palastes Klagelieder singen - Spruch des Herrn. Alles ist voller Leichen, überall wirft man sie hin. Still!
4 Halljátok meg ezt ti, akik tiporjátok a szegényt, és szorongatjátok a föld szűkölködőit,	4 Hört dieses Wort, die ihr die Schwachen verfolgt und die Armen im Land unterdrückt.
5 akik így szóltok: ‘Mikor múlik el az újhold, hogy eladhassuk az árut, és a szombat, hogy feltárhassuk a gabonát, megkisebbíthessük az éfát, megnagyobbíthassuk a siklust, és csalárdul meghamisíthassuk a mérleget,	5 Ihr sagt: Wann ist das Neumondfest vorbei? Wir wollen Getreide verkaufen. Und wann ist der Sabbat vorbei? Wir wollen den Kornspeicher öffnen, das Maß kleiner und den Preis größer machen und die Gewichte fälschen.
6 hogy pénzért megszerezhessük magunknak a szűkölködőket, és egy pár saruért a szegényeket, és eladhassuk a gabona hulladékát?’«	6 Wir wollen mit Geld die Hilflosen kaufen, für ein paar Sandalen die Armen. Sogar den Abfall des Getreides machen wir zu Geld.
7 Megesküdött az Úr Jákob büszkeségére: »Sohasem felejtem el semmi cselekedetüket!	7 Beim Stolz Jakobs hat der Herr geschworen: Keine ihrer Taten werde ich jemals vergessen.
8 Nem kell-e emiatt megrendülnie a földnek, és gyászolnia minden lakójának? Emelkedik, mint hatalmas folyam, árad és apad, mint Egyiptom folyója.	8 Sollte deshalb die Erde nicht beben, sollten nicht alle ihre Bewohner voll Trauer sein? Sollte nicht die ganze Erde sich heben wie der Nil: [aufgewühlt sein] und sich wieder senken wie der Strom von Ägypten?
9 És azon a napon – mondja az Úr Isten –, délben nyugszik majd le a nap, és fényes nappal sötétséget borítok a földre.	9 An jenem Tag - Spruch Gottes, des Herrn - lasse ich am Mittag die Sonne untergehen und breite am helllichten Tag über die Erde Finsternis aus.
10 Gyászra fordítom ünnepeiteket, és siralomra minden dalotokat; szőrruhát hozok mindnyájatok derekára, és kopaszságot mindnyájatok fejére; olyanná teszem az országot, mintha az egyszülöttet gyászolná, végnapjuk a keservek napja lesz.	10 Ich verwandle eure Feste in Trauer und all eure Lieder in Totenklage. Ich lege allen ein Trauergewand um und schere alle Köpfe kahl. Ich bringe Trauer über das Land wie die Trauer um den einzigen Sohn und das Ende wird sein wie der bittere Tag (des Todes).
11 Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, és éhséget bocsátok a földre, éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr igéjének hallására.«	11 Seht, es kommen Tage - Spruch Gottes, des Herrn -, da schicke ich den Hunger ins Land, nicht den Hunger nach Brot, nicht Durst nach Wasser, sondern nach einem Wort des Herrn.
12 És felkerekednek tengertől tengerig, északtól keletig körüljárnak majd, és keresik az Úr igéjét, de nem találják meg.	12 Dann wanken die Menschen von Meer zu Meer, sie ziehen von Norden nach Osten, um das Wort des Herrn zu suchen; doch sie finden es nicht.
13 Azon a napon elepednek majd a szépséges szüzek és az ifjak a szomjúságtól,	13 An jenem Tag werden die schönen jungen Mädchen und die jungen Männer ohnmächtig vor Durst,
14 akik Szamaria vétkére esküsznek, és azt mondják: »A te Istened életére, Dán!« és: »A te utad életére, Beerseba!« és elesnek, és nem kelnek fel többé!	14 alle, die beim Götzenbild von Samaria schwören und sagen: So wahr dein Gott lebt, Dan, so wahr dein Geliebter lebt, Beerscheba!, sie werden zu Boden stürzen und sich nicht mehr erheben.