Ózeás jövendölése 11

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Hajnalig örökre elpusztul Izrael királya! Mikor még gyermek volt Izrael, akkor szerettem meg őt, és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.	1 Sicut mane transiit, pertransiit rex Israël. Quia puer Israël, et dilexi eum ; et ex Ægypto vocavi filium meum.
2 De mennél inkább hívtam őket, annál inkább távoztak tőlem; a baáloknak áldoztak, s a bálványoknak mutattak be áldozatokat.	2 Vocaverunt eos, sic abierunt a facie eorum ; Baalim immolabant, et simulacris sacrificabant.
3 Pedig én szinte dajkája voltam Efraimnak: karjaimon hordoztam őket, s ők mégsem ismerték el, hogy én vagyok az orvosuk.	3 Et ego quasi nutritius Ephraim : portabam eos in brachiis meis, et nescierunt quod curarem eos.
4 Emberi kötelékekkel, a szeretet bilincseivel vonzottam őket; olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához emeli a csecsemőt; és lehajoltam hozzá, hogy ételt adjak neki.	4 In funiculis Adam traham eos, in vinculis caritatis ; et ero eis quasi exaltans jugum super maxillas eorum, et declinavi ad eum ut vesceretur.
5 Visszatér Egyiptom földjére; Asszúr lesz a királya, mert megtérni nem akarnak ők;	5 Non revertetur in terram Ægypti, et Assur ipse rex ejus, quoniam noluerunt converti.
6 kard járja majd városait, kiirtja fecsegőit, és megemészti őket terveik miatt.	6 Cœpit gladius in civitatibus ejus, et consumet electos ejus, et comedet capita eorum.
7 Népem kitart a hűtlenkedésben velem szemben; hívják őt a Magasságoshoz, de az nem emeli fel őt.	7 Et populus meus pendebit ad reditum meum ; jugum autem imponetur eis simul, quod non auferetur.
8 Hogy adhatnálak oda téged, Efraim? Hogy szolgáltathatnálak téged ki, Izrael? Hogy adhatnálak oda téged, mint egykor Adamot, hogy tehetnélek olyanná, mint egykor Cebojimot? Szívem megváltozott bensőmben, és szánakozásom is felgerjedt.	8 Quomodo dabo te, Ephraim ? protegam te, Israël ? Quomodo dabo te sicut Adama, ponam te ut Seboim ? Conversum est in me cor meum, pariter conturbata est pœnitudo mea.
9 Nem cselekszem haragom heve szerint, nem rontom meg Efraimot ismét, mert én Isten vagyok, és nem ember, Szent, aki közötted vagyok, és nem fogok indulattal jönni.	9 Non faciam furorem iræ meæ ; non convertar ut disperdam Ephraim, quoniam Deus ego, et non homo ; in medio tui sanctus, et non ingrediar civitatem.
10 Követik majd ők az Urat. Ő majd ordít, mint az oroszlán, és ha ő ordít, remegve sietnek elő fiai nyugatról.	10 Post Dominum ambulabunt ; quasi leo rugiet, quia ipse rugiet, et formidabunt filii maris.
11 Kirepülnek ők Egyiptomból, mint a madár, és mint a galamb az asszírok földjéről; és visszatelepítem őket házaikba – mondja az Úr. –	11 Et avolabunt quasi avis ex Ægypto, et quasi columba de terra Assyriorum : et collocabo eos in domibus suis, dicit Dominus.
	12 Circumdedit me in negatione Ephraim, et in dolo domus Israël ; Judas autem testis descendit cum Deo, et cum sanctis fidelis.