Ózeás jövendölése 11

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Hajnalig örökre elpusztul Izrael királya! Mikor még gyermek volt Izrael, akkor szerettem meg őt, és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.	1 Cum puer esset Israel, dilexi eum et ex Aegypto vocavi filium meum.
2 De mennél inkább hívtam őket, annál inkább távoztak tőlem; a baáloknak áldoztak, s a bálványoknak mutattak be áldozatokat.	2 Quanto magis vocabam eos, tanto recesserunt a facie mea; ipsi Baalim immolabant et simulacris sacrificabant.
3 Pedig én szinte dajkája voltam Efraimnak: karjaimon hordoztam őket, s ők mégsem ismerték el, hogy én vagyok az orvosuk.	3 Et ego dirigebam gressus Ephraim, portabam eos in brachiis meis, et nescierunt quod curarem eos.
4 Emberi kötelékekkel, a szeretet bilincseivel vonzottam őket; olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához emeli a csecsemőt; és lehajoltam hozzá, hogy ételt adjak neki.	4 In funiculis humanitatis trahebam eos, in vinculis caritatis; et fui eis, quasi qui elevant infantem ad maxillas suas, et declinavi ad eum, ut vesceretur.
5 Visszatér Egyiptom földjére; Asszúr lesz a királya, mert megtérni nem akarnak ők;	5 Revertetur in terram Aegypti, et Assur ipse rex eius, quoniam noluerunt converti.
6 kard járja majd városait, kiirtja fecsegőit, és megemészti őket terveik miatt.	6 Saeviet gladius in civitatibus eius et consumet garrulos eius et comedet eos propter consilia eorum.
7 Népem kitart a hűtlenkedésben velem szemben; hívják őt a Magasságoshoz, de az nem emeli fel őt.	7 Populus meus pendet ad praevaricandum contra me; vocant eum ad altum, sed simul non erigunt eum.
8 Hogy adhatnálak oda téged, Efraim? Hogy szolgáltathatnálak téged ki, Izrael? Hogy adhatnálak oda téged, mint egykor Adamot, hogy tehetnélek olyanná, mint egykor Cebojimot? Szívem megváltozott bensőmben, és szánakozásom is felgerjedt.	8 Quomodo dabo te, Ephraim, tradam te, Israel? Quomodo dabo te sicut Adama, ponam te ut Seboim? Convertitur in me cor meum, simul exardescit miseratio mea.
9 Nem cselekszem haragom heve szerint, nem rontom meg Efraimot ismét, mert én Isten vagyok, és nem ember, Szent, aki közötted vagyok, és nem fogok indulattal jönni.	9 Non faciam furorem irae meae, non convertar, ut disperdam Ephraim, quoniam Deus ego et non homo, in medio tui Sanctus et non veniam in terrore.
10 Követik majd ők az Urat. Ő majd ordít, mint az oroszlán, és ha ő ordít, remegve sietnek elő fiai nyugatról.	10 Post Dominum ambulabunt; quasi leo rugiet, quia ipse rugiet, et in tremore accurrent filii ab occidente.
11 Kirepülnek ők Egyiptomból, mint a madár, és mint a galamb az asszírok földjéről; és visszatelepítem őket házaikba – mondja az Úr. –	11 Et avolabunt quasi avis ex Aegypto et quasi columba de terra Assyriae; et collocabo eos in domibus suis, dicit Dominus.