Dániel jövendölése 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Nebukadnezár uralkodásának második esztendejében Nebukadnezár álmot látott, és a lelke úgy megrémült, hogy az álmát is elfelejtette.	1 In the second year of his reign, King Nebuchadnezzar had a dream which left his spirit no rest and robbed him of his sleep.
2 Erre meghagyta a király, hogy hívják össze a jósokat és a varázslókat, a bűbájosokat és a káldeaiakat, hogy mondják meg álmát a királynak. Mikor megérkeztek és a király elé álltak,	2 So he ordered that the magicians, enchanters, sorcerers, and Chaldeans be summoned to interpret the dream for him. When they came and presented themselves to the king,
3 azt mondta nekik a király: »Álmot láttam, de a lelkem úgy megrémült, hogy nem tudom, mit láttam.«	3 he said to them, "I had a dream which will allow my spirit no rest until I know what it means."
4 A káldeaiak így feleltek a királynak arámi nyelven: »Király, örökké élj! Mondd el szolgáidnak az álmot, és mi majd megmondjuk a jelentését.«	4 The Chaldeans answered the king (Aramaic): "O king, live forever! Tell your servants the dream and we will give its meaning."
5 Azt felelte a király a káldeaiaknak: »Szavam elhangzott! Ha meg nem mondjátok nekem az álmot és jelentését, elvesztek, a házaitokat pedig elkobozom.	5 The king answered the Chaldeans, "This is what I have decided: unless you tell me the dream and its meaning, you shall be cut to pieces and your houses destroyed.
6 Ha azonban megmondjátok az álmot és jelentését, jutalmat, ajándékot és nagy tisztességet kaptok tőlem. Adjátok tehát tudtomra az álmot és a megfejtését.«	6 But if you tell me the dream and its meaning, you shall receive from me gifts and presents and great honors. Now tell me the dream and its meaning."
7 Azok feleletül másodszor is így szóltak: »Mondja el szolgáinak az álmot a király, és mi majd megmondjuk a jelentését.«	7 Again they answered, "Let the king tell his servants the dream and we will give its meaning."
8 Felelt erre a király és így szólt: »Biztosan tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mivel tudjátok, hogy szavam elhangzott.	8 But the king replied: "I know for certain that you are bargaining for time, since you know what I have decided.
9 Ha tehát nem mondjátok meg nekem az álmot, ítélet vár rátok, mivel hamis és csalárd magyarázatot akartok koholni, hogy engem szóval tartsatok, míg elmúlik az idő. Mondjátok meg tehát nekem az álmot, és akkor tudom, hogy a jelentését is helyesen meg tudjátok mondani.«	9 If you do not tell me the dream, there can be but one decree for you. You have framed a false and deceitful interpretation to present me with till the crisis is past. Tell me the dream, therefore, that I may be sure that you can also give its correct interpretation."
10 Feleltek erre a káldeaiak és mondták a király előtt: »Nincs ember a földön, aki szavadat, ó király, teljesíthetné; de a királyok közül sem kérdez senki sem, legyen bár még oly nagy és hatalmas is, ehhez hasonlót semmiféle jóstól, varázslótól és káldeaitól.	10 The Chaldeans answered the king: "There is not a man on earth who can do what you ask, O king; never has any king, however great and mighty, asked such a thing of any magician, enchanter, or Chaldean.
11 Mert a dolog, amelyet te kérdezel, király, nehéz, és nincs senki sem, aki megmondhatná azt a király színe előtt – az isteneken kívül, de azok nem forgolódnak az emberek között.«	11 What you demand, O king, is too difficult; there is no one who can tell it to the king except the gods who do not dwell among men."
12 Ennek hallatára dühösen és nagy haraggal megparancsolta a király, hogy vesszenek Babilon összes bölcsei.	12 At this the king became violently angry and ordered all the wise men of Babylon to be put to death.
13 Mikor aztán kihirdették az ítéletet, hogy meg kell ölni a bölcseket, Dánielt és társait is keresték, hogy elvesszenek.	13 When the decree was issued that the wise men should be slain, Daniel and his companions were also sought out.
14 Ekkor Dániel kérdést intézett Áriokhoz, a királyi testőrség parancsnokához, aki elindult, hogy megölje Babilon bölcseit, a rendelkezés és az ítélet szerint.	14 Then Daniel prudently took counsel with Arioch, the captain of the king's guard, who had set out to kill the wise men of Babylon:
15 Megkérdezte attól, aki a királytól ezt a hatalmat nyerte, hogy miért jött a királytól ilyen kegyetlen parancsolat? Mikor aztán Áriok tudtára adta a dolgot Dánielnek,	15 "O officer of the king," he asked, "what is the reason for this harsh order from the king?" When Arioch told him,
16 Dániel bement és kérte a királyt, adjon neki időt, hogy a megfejtést tudtára adja a királynak.	16 Daniel went and asked for time from the king, that he might give him the interpretation.
17 Aztán hazament, és társainak, Ananjának, Misaélnek és Azarjának elmondta a dolgot,	17 Daniel went home and informed his companions Hananiah, Mishael, and Azariah,
18 hogy az ég Istenének színétől irgalmat kérjenek e titok ügyében, és el ne vesszenek Dániel és társai Babilon többi bölcseivel.	18 that they might implore the mercy of the God of heaven in regard to this mystery, so that Daniel and his companions might not perish with the rest of the wise men of Babylon.
19 Ekkor Dániel éjjeli látomásban megnyerte a titok kinyilatkoztatását. Erre Dániel áldotta az ég Istenét,	19 During the night the mystery was revealed to Daniel in a vision, and he blessed the God of heaven:
20 és így szólt: »Áldott legyen az Úr neve örökkön örökké, mert övé a bölcsesség és a hatalom!	20 "Blessed be the name of God forever and ever, for wisdom and power are his.
21 Ő változtatja meg az időket és a korokat, ő dönt meg és alkot országokat, ő ad bölcsességet a bölcseknek, és tudást a tudomány értelmeseinek.	21 He causes the changes of the times and seasons, makes kings and unmakes them. He gives wisdom to the wise and knowledge to those who understand.
22 Ő nyilatkoztatja ki a mélységes és elrejtett titkokat, tudja azt, ami a sötétben történik, s a világosság nála van.	22 He reveals deep and hidden things and knows what is in the darkness, for the light dwells with him.
23 Neked adok hálát, atyáink Istene, és téged dicsérlek én, mert bölcsességet és erőt adtál nekem, és megmutattad most nekem, amit kértünk tőled, s a király ügyét kinyilatkoztattad nekünk.«	23 To you, O God of my fathers, I give thanks and praise, because you have given me wisdom and power. Now you have shown me what we asked of you, you have made known to us the king's dream."
24 Dániel aztán bement Áriokhoz, akit a király Babilon bölcseinek kivégzésével megbízott, és így szólt hozzá: »Ne végezd ki Babilon bölcseit; vezess engem a király színe elé, s én megmondom a királynak a megfejtést.«	24 So Daniel went to Arioch, whom the king had appointed to destroy the wise men of Babylon, and said to him, "Do not put the wise men of Babylon to death. Bring me before the king, and I will tell him the interpretation of the dream." Arioch quickly brought Daniel to the king and said,
25 Akkor Áriok sietve bevezette Dánielt a királyhoz és azt mondta neki: »Találtam egy embert Júda száműzöttjei között, aki a megfejtést tudtára adja a királynak.«	25 "I have found a man among the Judean captives who can give the interpretation to the king."
26 Azt felelte erre a király Dánielnek, akinek a neve Baltazár volt: »Valóban meg tudod nekem mondani az álmot, amelyet láttam, és annak megfejtését?«	26 The king asked Daniel, whose name was Belteshazzar, "Can you tell me the dream that I had, and its meaning?"
27 Így felelt Dániel a királynak : »A titkot, amit a király kérdez, bölcsek, varázslók, jósok és jövendőmondók nem tudják megmondani a királynak;	27 In the king's presence Daniel made this reply: "The mystery about which the king has inquired, the wise men, enchanters, magicians, and astrologers could not explain to the king.
28 de van Isten az égben, aki fel tudja tárni a titkokat, és ő tudtodra adta azt, Nebukadnezár király, ami az utolsó időkben történni fog. Álmod, és amit fejed nyugvóhelyeden látott, a következő:	28 But there is a God in heaven who reveals mysteries, and he has shown King Nebuchadnezzar what is to happen in days to come; this was the dream you saw as you lay in bed.
29 Te, ó király, gondolkodni kezdtél nyugvóhelyeden, mi fog történni a jövőben; és Az, aki a titkokat feltárja, megmutatta neked a jövendőt.	29 To you in your bed there came thoughts about what should happen in the future, and he who reveals mysteries showed you what is to be.
30 Én pedig megnyertem e titok kinyilatkoztatását, nem azért, mert a bölcsesség nagyobb bennem, mint bármely más élőlényben, hanem azért, hogy megfejtése ismeretes legyen a király előtt, és megértsd elméd gondolatait.	30 To me also this mystery has been revealed; not that I am wiser than any other living person, but in order that its meaning may be made known to the king, that you may understand the thoughts in your own mind.
31 Te király, íme, valami nagy szoborfélét láttál; ez a nagy és magas szobor előtted állt, és ránézni is rettenetes volt.	31 "In your vision, O king, you saw a statue, very large and exceedingly bright, terrifying in appearance as it stood before you.
32 Ennek a szobornak a feje igen finom aranyból volt, a melle és karja ezüstből, a hasa és ágyéka rézből;	32 The head of the statue was pure gold, its chest and arms were silver, its belly and thighs bronze,
33 a lábszára vasból, a lába pedig részint vasból, részint agyagból.	33 the legs iron, its feet partly iron and partly tile.
34 Így láttad, míg le nem szakadt a hegyről egy kő, anélkül, hogy kéz érintette volna; ez nekivágódott a szobor vas- és agyaglábának és darabokra zúzta.	34 While you looked at the statue, a stone which was hewn from a mountain without a hand being put to it, struck its iron and tile feet, breaking them in pieces.
35 Ekkor egyszerre összetört a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany, és olyanná lett, mint a nyári szérű pora, amelyet elragad a szél, úgyhogy a helye sem található; a kő pedig, amely összetörte a szobrot, nagy heggyé lett, és betöltötte az egész földet.	35 The iron, tile, bronze, silver, and gold all crumbled at once, fine as the chaff on the threshing floor in summer, and the wind blew them away without leaving a trace. But the stone that struck the statue became a great mountain and filled the whole earth.
36 Ez az álom. A magyarázatát is megmondjuk neked, ó király!	36 "This was the dream; the interpretation we shall also give in the king's presence.
37 Te vagy a királyok királya; s az ég Istene országot, erőt, hatalmat és dicsőséget adott neked.	37 You, O king, are the king of kings; to you the God of heaven has given dominion and strength, power and glory;
38 Mindent, ahol emberek fiai és mezei vadak és égi madarak laknak, a te kezedbe adott, és mindent a te hatalmad alá vetett; te vagy tehát az arany fő.	38 men, wild beasts, and birds of the air, wherever they may dwell, he has handed over to you, making you ruler over them all; you are the head of gold.
39 Utánad más birodalom támad, kisebb, mint a tied, ezüstből való; azután egy másik, harmadik birodalom, amely rézből való lesz, és ez az egész földön fog uralkodni.	39 Another kingdom shall take your place, inferior to yours, then a third kingdom, of bronze, which shall rule over the whole earth.
40 A negyedik birodalom olyan lesz, mint a vas; miként a vas mindent összetör és összezúz, úgy fogja ez összetörni és összezúzni amazokat mind.	40 There shall be a fourth kingdom, strong as iron; it shall break in pieces and subdue all these others, just as iron breaks in pieces and crushes everything else.
41 Mivel pedig azt láttad, hogy lába és lábujjai részint fazekas-agyagból, részint pedig vasból vannak: az a birodalom meg fog oszlani, de azért vas lesz az alapja, úgy, amint láttad, hogy vas volt keverve az agyag sarába.	41 The feet and toes you saw, partly of potter's tile and partly of iron, mean that it shall be a divided kingdom, but yet have some of the hardness of iron. As you saw the iron mixed with clay tile,
42 Mivel lábujjai részint vasból, részint meg agyagból voltak: az a birodalom részben szilárd és részben törékeny lesz.	42 and the toes partly iron and partly tile, the kingdom shall be partly strong and partly fragile.
43 Mivel pedig azt láttad, hogy vas és agyagos sár volt összekeverve: részei az emberi mag által össze fognak ugyan vegyülni, de össze nem forrnak, mint ahogy a vas nem vegyülhet össze az agyaggal.	43 The iron mixed with clay tile means that they shall seal their alliances by intermarriage, but they shall not stay united, any more than iron mixes with clay.
44 Ezeknek a birodalmaknak az idejében az ég Istene egy más birodalmat támaszt, amely soha meg nem szűnik; annak uralma más népre soha át nem száll: ez összetöri és tönkreteszi mindazokat a birodalmakat, maga azonban fennmarad örökké,	44 In the lifetime of those kings the God of heaven will set up a kingdom that shall never be destroyed or delivered up to another people; rather, it shall break in pieces all these kingdoms and put an end to them, and it shall stand forever.
45 úgy, amint láttad, hogy a hegyről emberi kéz közreműködése nélkül leszakadt egy kő, és összetörte az agyagot, a vasat, a rezet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten megmutatta a királynak azt, ami egykor történni fog; s az álom igaz, és megfejtése biztos.«	45 That is the meaning of the stone you saw hewn from the mountain without a hand being put to it, which broke in pieces the tile, iron, bronze, silver, and gold. The great God has revealed to the king what shall be in the future; this is exactly what you dreamed, and its meaning is sure."
46 Ekkor Nebukadnezár király arcra borult és meghajtotta magát Dániel előtt, és megparancsolta, hogy mutassanak be neki áldozatokat és tömjént.	46 Then King Nebuchadnezzar fell down and worshiped Daniel and ordered sacrifice and incense offered to him.
47 Majd így szólt a király Dánielhez: »Valóban a ti Istenetek az istenek Istene, a királyok Ura, a titkok kinyilatkoztatója, mert te meg tudtad fejteni ezt a titkot.«	47 To Daniel the king said, "Truly your God is the God of gods and Lord of kings and a revealer of mysteries; that is why you were able to reveal this mystery."
48 Aztán felmagasztalta a király Dánielt, sok és nagy ajándékot adott neki, és Babilon valamennyi tartományának fejedelmévé és Babilon valamennyi bölcsének főfelügyelőjévé tette.	48 He advanced Daniel to a high post, gave him many generous presents, made him ruler of the whole province of Babylon and chief prefect over all the wise men of Babylon.
49 Dániel azonban azt kérte a királytól, hogy Babilon tartományának ügyeivel Sidrákot, Misákot és Abdenágót bízza meg, Dániel maga pedig a király udvarában maradt.	49 At Daniel's request the king made Shadrach, Meshach, and Abednego administrators of the province of Babylon, while Daniel himself remained at the king's court.