Dániel jövendölése 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Nebukadnezár uralkodásának második esztendejében Nebukadnezár álmot látott, és a lelke úgy megrémült, hogy az álmát is elfelejtette.	1 En la deuxième année de son règne, Nabukodonozor eut un songe qui le troubla au point d’en perdre le sommeil.
2 Erre meghagyta a király, hogy hívják össze a jósokat és a varázslókat, a bűbájosokat és a káldeaiakat, hogy mondják meg álmát a királynak. Mikor megérkeztek és a király elé álltak,	2 Le roi donna l’ordre de convoquer les magiciens, les devins, les sorciers et les astrologues pour lui expliquer le songe qu’il avait eu; ils arrivèrent et se tinrent devant le roi.
3 azt mondta nekik a király: »Álmot láttam, de a lelkem úgy megrémült, hogy nem tudom, mit láttam.«	3 Le roi leur dit: “J’ai fait un songe et je n’aurai pas l’esprit en repos tant que je ne saurai pas ce que signifie ce songe.”
4 A káldeaiak így feleltek a királynak arámi nyelven: »Király, örökké élj! Mondd el szolgáidnak az álmot, és mi majd megmondjuk a jelentését.«	4 Les astrologues dirent au roi: “Vive le roi à jamais! Raconte à tes serviteurs le songe et nous te donnerons l’interprétation.”
5 Azt felelte a király a káldeaiaknak: »Szavam elhangzott! Ha meg nem mondjátok nekem az álmot és jelentését, elvesztek, a házaitokat pedig elkobozom.	5 Mais le roi répondit aux astrologues: “Voici ce que j’ai décidé: si vous ne me faites pas connaître le songe et son explication, vous serez mis en pièces et vos maisons seront ruinées.
6 Ha azonban megmondjátok az álmot és jelentését, jutalmat, ajándékot és nagy tisztességet kaptok tőlem. Adjátok tehát tudtomra az álmot és a megfejtését.«	6 Mais si vous me faites connaître le songe et son explication, vous recevrez de moi des dons, des cadeaux et de grands honneurs. Donc racontez-moi le songe et vous en donnerez l’interprétation.”
7 Azok feleletül másodszor is így szóltak: »Mondja el szolgáinak az álmot a király, és mi majd megmondjuk a jelentését.«	7 Ils prirent de nouveau la parole et dirent: “Le roi doit raconter le songe à ses serviteurs, ensuite nous l’expliquerons.”
8 Felelt erre a király és így szólt: »Biztosan tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mivel tudjátok, hogy szavam elhangzott.	8 Mais le roi leur dit: “Je le vois bien, vous cherchez à gagner du temps, parce que vous savez que ma décision est prise.
9 Ha tehát nem mondjátok meg nekem az álmot, ítélet vár rátok, mivel hamis és csalárd magyarázatot akartok koholni, hogy engem szóval tartsatok, míg elmúlik az idő. Mondjátok meg tehát nekem az álmot, és akkor tudom, hogy a jelentését is helyesen meg tudjátok mondani.«	9 Si vous ne me faites pas connaître le songe, vous serez tous exécutés. Autrement, vous vous mettez d’accord pour me dire des choses inventées et tordues alors que le temps passe; racontez-moi donc le songe et je saurai que vous êtes capables de l’interpréter.”
10 Feleltek erre a káldeaiak és mondták a király előtt: »Nincs ember a földön, aki szavadat, ó király, teljesíthetné; de a királyok közül sem kérdez senki sem, legyen bár még oly nagy és hatalmas is, ehhez hasonlót semmiféle jóstól, varázslótól és káldeaitól.	10 Les astrologues répondirent au roi: “Il n’y a personne sur la terre qui puisse faire ce que le roi demande. Aucun roi, si grand et si puissant fût-il, n’a demandé une chose pareille à l’un de ses magiciens, devins ou astrologues.
11 Mert a dolog, amelyet te kérdezel, király, nehéz, és nincs senki sem, aki megmondhatná azt a király színe előtt – az isteneken kívül, de azok nem forgolódnak az emberek között.«	11 La chose que le roi demande est trop difficile, seuls les dieux pourraient répondre à la demande du roi, mais ils n’habitent pas chez les hommes.”
12 Ennek hallatára dühösen és nagy haraggal megparancsolta a király, hogy vesszenek Babilon összes bölcsei.	12 Alors le roi entra dans une telle colère, dans une telle fureur, qu’il ordonna d’exécuter tous les sages de Babylone.
13 Mikor aztán kihirdették az ítéletet, hogy meg kell ölni a bölcseket, Dánielt és társait is keresték, hogy elvesszenek.	13 On afficha l’ordre d’exécuter les sages et l’on chercha aussi Daniel et ses compagnons pour les mettre à mort.
14 Ekkor Dániel kérdést intézett Áriokhoz, a királyi testőrség parancsnokához, aki elindult, hogy megölje Babilon bölcseit, a rendelkezés és az ítélet szerint.	14 Alors Daniel parla avec sagesse et astuce à Aryok, le chef des bourreaux du roi qui était parti pour exécuter les sages de Babylone.
15 Megkérdezte attól, aki a királytól ezt a hatalmat nyerte, hogy miért jött a királytól ilyen kegyetlen parancsolat? Mikor aztán Áriok tudtára adta a dolgot Dánielnek,	15 Il dit à Aryok, le chef des bourreaux: “Pourquoi le roi a-t-il donné cet ordre de façon si urgente?” Aryok expliqua à Daniel ce qui se passait.
16 Dániel bement és kérte a királyt, adjon neki időt, hogy a megfejtést tudtára adja a királynak.	16 Daniel alla dire au roi: “Accorde-moi un délai et je te donnerai l’explication du songe.”
17 Aztán hazament, és társainak, Ananjának, Misaélnek és Azarjának elmondta a dolgot,	17 Daniel rentra chez lui et fit connaître la chose à ses compagnons Ananias, Misaël et Azarias.
18 hogy az ég Istenének színétől irgalmat kérjenek e titok ügyében, és el ne vesszenek Dániel és társai Babilon többi bölcseivel.	18 Il leur demanda de supplier la miséricorde du Dieu du ciel pour qu’il leur éclaire ce mystère: autrement on ferait mourir Daniel et ses compagnons avec le reste des sages de Babylone.
19 Ekkor Dániel éjjeli látomásban megnyerte a titok kinyilatkoztatását. Erre Dániel áldotta az ég Istenét,	19 Et voilà que le mystère fut révélé à Daniel au cours d’une vision pendant la nuit. Daniel bénit le Dieu du Ciel,
20 és így szólt: »Áldott legyen az Úr neve örökkön örökké, mert övé a bölcsesség és a hatalom!	20 il dit: “Béni soit Dieu pour les siècles des siècles! à lui appartiennent la sagesse et la force.
21 Ő változtatja meg az időket és a korokat, ő dönt meg és alkot országokat, ő ad bölcsességet a bölcseknek, és tudást a tudomány értelmeseinek.	21 Il est le maître des temps et des moments, il renverse les rois comme il les établit, il donne la sagesse aux sages, l’intelligence à ceux qui décident.
22 Ő nyilatkoztatja ki a mélységes és elrejtett titkokat, tudja azt, ami a sötétben történik, s a világosság nála van.	22 Il révèle les mystères et les secrets, il connaît ce qui est caché dans les ténèbres; là où il est, tout est lumière.
23 Neked adok hálát, atyáink Istene, és téged dicsérlek én, mert bölcsességet és erőt adtál nekem, és megmutattad most nekem, amit kértünk tőled, s a király ügyét kinyilatkoztattad nekünk.«	23 “Dieu de mes pères, je te loue et je te glorifie, car tu m’as donné la sagesse et la force et tu viens de me faire connaître ce que nous t’avons demandé: tu nous as révélé le secret du roi.”
24 Dániel aztán bement Áriokhoz, akit a király Babilon bölcseinek kivégzésével megbízott, és így szólt hozzá: »Ne végezd ki Babilon bölcseit; vezess engem a király színe elé, s én megmondom a királynak a megfejtést.«	24 Alors Daniel entra chez Aryok que le roi avait chargé d’exécuter les sages de Babylone. Il lui dit: “Ne fais pas périr les sages de Babylone, mais conduis-moi chez le roi et je donnerai au roi l’explication.”
25 Akkor Áriok sietve bevezette Dánielt a királyhoz és azt mondta neki: »Találtam egy embert Júda száműzöttjei között, aki a megfejtést tudtára adja a királynak.«	25 Aryok conduisit Daniel en toute hâte chez le roi et il lui dit: “Parmi les déportés de Juda j’ai trouvé un homme qui donnera au roi la signification du songe.”
26 Azt felelte erre a király Dánielnek, akinek a neve Baltazár volt: »Valóban meg tudod nekem mondani az álmot, amelyet láttam, és annak megfejtését?«	26 Le roi prit la parole et dit à Daniel, dont le nom était Baltsasar: “Es-tu capable de me faire connaître le songe que j’ai eu et de m’en donner l’interprétation?”
27 Így felelt Dániel a királynak : »A titkot, amit a király kérdez, bölcsek, varázslók, jósok és jövendőmondók nem tudják megmondani a királynak;	27 Daniel prit la parole en présence du roi et dit: “Ni les sages, ni les devins, ni les magiciens ou les astrologues n’ont pu faire connaître au roi le mystère sur lequel il les interroge,
28 de van Isten az égben, aki fel tudja tárni a titkokat, és ő tudtodra adta azt, Nebukadnezár király, ami az utolsó időkben történni fog. Álmod, és amit fejed nyugvóhelyeden látott, a következő:	28 car c’est Dieu, dans le ciel, qui a révélé des mystères. Il a fait connaître au roi Nabukodonozor ce qui doit arriver dans la suite des jours. Ton songe et les visions que tu as eues dans ton lit, les voici:
29 Te, ó király, gondolkodni kezdtél nyugvóhelyeden, mi fog történni a jövőben; és Az, aki a titkokat feltárja, megmutatta neked a jövendőt.	29 “Les pensées qui te sont venues à l’esprit pendant la nuit concernent l’avenir, Celui qui révèle les mystères t’a fait connaître ce qui arrivera.
30 Én pedig megnyertem e titok kinyilatkoztatását, nem azért, mert a bölcsesség nagyobb bennem, mint bármely más élőlényben, hanem azért, hogy megfejtése ismeretes legyen a király előtt, és megértsd elméd gondolatait.	30 Si ce mystère m’a été révélé, ce n’est pas que j’aie en moi une sagesse supérieure à celle des autres hommes, c’est pour que tu entendes ce mystère et que tu en connaisses l’explication.
31 Te király, íme, valami nagy szoborfélét láttál; ez a nagy és magas szobor előtted állt, és ránézni is rettenetes volt.	31 “Tu as vu une statue très grande et d’un éclat extraordinaire; elle était là dressée devant toi et son aspect était redoutable.
32 Ennek a szobornak a feje igen finom aranyból volt, a melle és karja ezüstből, a hasa és ágyéka rézből;	32 Cette statue avait une tête d’or fin, la poitrine et les bras étaient d’argent, le ventre et les cuisses de bronze,
33 a lábszára vasból, a lába pedig részint vasból, részint agyagból.	33 les jambes de fer, et les pieds de fer mélangé d’argile.
34 Így láttad, míg le nem szakadt a hegyről egy kő, anélkül, hogy kéz érintette volna; ez nekivágódott a szobor vas- és agyaglábának és darabokra zúzta.	34 “Tu regardais, et voici qu’une pierre se détacha sans que personne ne l’ait touchée; elle frappa la statue au niveau des pieds de fer et d’argile et les brisa.
35 Ekkor egyszerre összetört a vas, az agyag, a réz, az ezüst és az arany, és olyanná lett, mint a nyári szérű pora, amelyet elragad a szél, úgyhogy a helye sem található; a kő pedig, amely összetörte a szobrot, nagy heggyé lett, és betöltötte az egész földet.	35 Alors le fer, l’argile, le bronze, l’argent et l’or furent brisés du même coup, le vent les emporta sans laisser de trace, comme il emporte la bale du blé sur les aires à battre pendant l’été. Mais la pierre qui avait frappé la statue devint une grande montagne et remplit toute la terre.
36 Ez az álom. A magyarázatát is megmondjuk neked, ó király!	36 “Voilà donc le songe: maintenant nous donnerons au roi son explication.
37 Te vagy a királyok királya; s az ég Istene országot, erőt, hatalmat és dicsőséget adott neked.	37 Tu es le roi des rois, le Dieu du Ciel t’a donné la royauté, la puissance, la force et la gloire.
38 Mindent, ahol emberek fiai és mezei vadak és égi madarak laknak, a te kezedbe adott, és mindent a te hatalmad alá vetett; te vagy tehát az arany fő.	38 Il a remis entre tes mains les hommes, les bêtes des champs et les oiseaux du ciel, il a fait de toi leur maître partout où ils habitent. La tête d’or, c’est toi.
39 Utánad más birodalom támad, kisebb, mint a tied, ezüstből való; azután egy másik, harmadik birodalom, amely rézből való lesz, és ez az egész földön fog uralkodni.	39 Après toi se lèvera un autre royaume inférieur au tien, puis un troisième royaume qui sera de bronze et dominera toute la terre.
40 A negyedik birodalom olyan lesz, mint a vas; miként a vas mindent összetör és összezúz, úgy fogja ez összetörni és összezúzni amazokat mind.	40 “Ensuite viendra un quatrième royaume, fort comme le fer. De même que le fer brise et réduit tout en poussière, il brisera et réduira tout.
41 Mivel pedig azt láttad, hogy lába és lábujjai részint fazekas-agyagból, részint pedig vasból vannak: az a birodalom meg fog oszlani, de azért vas lesz az alapja, úgy, amint láttad, hogy vas volt keverve az agyag sarába.	41 Comme tu l’as vu, les pieds et les orteils sont mélangés de fer et d’argile de potier; ce royaume sera un royaume divisé. Il y aura en lui la solidité du fer: tu as vu le fer mélangé à l’argile boueuse.
42 Mivel lábujjai részint vasból, részint meg agyagból voltak: az a birodalom részben szilárd és részben törékeny lesz.	42 Mais les orteils des pieds sont moitié fer, moitié argile; le royaume sera fort en partie seulement, il sera aussi fragile.
43 Mivel pedig azt láttad, hogy vas és agyagos sár volt összekeverve: részei az emberi mag által össze fognak ugyan vegyülni, de össze nem forrnak, mint ahogy a vas nem vegyülhet össze az agyaggal.	43 De même que tu as vu le fer mélangé à l’argile boueuse, ils se mêleront par une semence d’hommes mais ils ne seront pas unis l’un à l’autre, tout comme le fer ne peut s’unir avec l’argile.
44 Ezeknek a birodalmaknak az idejében az ég Istene egy más birodalmat támaszt, amely soha meg nem szűnik; annak uralma más népre soha át nem száll: ez összetöri és tönkreteszi mindazokat a birodalmakat, maga azonban fennmarad örökké,	44 “Au temps de ces rois, le Dieu du Ciel suscitera un royaume qui ne sera jamais détruit; sa puissance ne passera pas à un autre peuple. Il brisera et détruira tous les royaumes et les remplacera pour toujours.
45 úgy, amint láttad, hogy a hegyről emberi kéz közreműködése nélkül leszakadt egy kő, és összetörte az agyagot, a vasat, a rezet, az ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten megmutatta a királynak azt, ami egykor történni fog; s az álom igaz, és megfejtése biztos.«	45 Tu as vu qu’une pierre s’est détachée de la montagne sans qu’aucune main l’ait touchée, qu’elle a broyé le fer, le bronze, l’argile, l’argent et l’or: c’est cela même qui arrivera. “Le Grand Dieu vient de faire connaître au roi ce qui arrivera un jour; puisque c’est bien là le songe, l’interprétation est exacte.”
46 Ekkor Nebukadnezár király arcra borult és meghajtotta magát Dániel előtt, és megparancsolta, hogy mutassanak be neki áldozatokat és tömjént.	46 En entendant cela, le roi Nabukodonozor tomba la face contre terre et se prosterna devant Daniel, puis il donna l’ordre de lui présenter des offrandes et des parfums d’agréable odeur.
47 Majd így szólt a király Dánielhez: »Valóban a ti Istenetek az istenek Istene, a királyok Ura, a titkok kinyilatkoztatója, mert te meg tudtad fejteni ezt a titkot.«	47 Le roi s’adressa à Daniel, il lui dit: “En vérité, votre Dieu est le Dieu des dieux, le Seigneur des Rois; c’est bien lui qui fait connaître les mystères, puisque tu as pu nous les révéler.”
48 Aztán felmagasztalta a király Dánielt, sok és nagy ajándékot adott neki, és Babilon valamennyi tartományának fejedelmévé és Babilon valamennyi bölcsének főfelügyelőjévé tette.	48 Le roi éleva Daniel et lui donna de nombreux et riches cadeaux; il en fit le gouverneur de la province de Babylone et le grand chef de tous les sages de Babylone.
49 Dániel azonban azt kérte a királytól, hogy Babilon tartományának ügyeivel Sidrákot, Misákot és Abdenágót bízza meg, Dániel maga pedig a király udvarában maradt.	49 Aussitôt Daniel demanda au roi de mettre à la tête de l’administration de la province de Babylone, Chadrak, Méchak et Abed-Négo; Daniel restait à la disposition du roi.