Báruk könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 2008
1 Most tehát, mindenható Úr, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád.	1 Signore onnipotente, Dio d’Israele, un’anima nell’angoscia, uno spirito tormentato grida verso di te.
2 Hallgass meg, Urunk, és irgalmazz, mert irgalmas Isten vagy. Könyörülj meg rajtunk, mert vétkeztünk ellened.	2 Ascolta, Signore, abbi pietà, perché abbiamo peccato contro di te.
3 Te ugyanis trónolsz örökké, és mi elvesszünk örökre?	3 Tu regni per sempre, noi per sempre siamo perduti.
4 Mindenható Úr, Izrael Istene, hallgasd meg most Izrael halottainak és fiaiknak imádságát, akik vétkeztek ellened és nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, s ezért ránk halmozódtak a csapások.	4 Signore onnipotente, Dio d’Israele, ascolta dunque la supplica dei morti d’Israele, dei figli di coloro che hanno peccato contro di te: essi non hanno ascoltato la voce del Signore, loro Dio, e siamo stati attaccati dai mali.
5 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságairól, hanem emlékezzél meg tulajdon kezedről és nevedről ebben az időben,	5 Non ricordare le ingiustizie dei nostri padri, ma ricòrdati ora della tua potenza e del tuo nome,
6 mert te, az Úr vagy a mi Istenünk, és mi, Urunk, dicsérünk majd téged!	6 poiché tu sei il Signore, nostro Dio, e noi ti loderemo, Signore.
7 Hiszen azért adtad a szívünkbe azt, hogy féljünk téged és segítségül hívjuk nevedet és dicsérjünk téged fogságunkban, mert megtértünk atyáink gonoszságából, akik vétkeztek ellened.	7 Per questo tu hai posto il timore di te nei nostri cuori, perché invocassimo il tuo nome. E ti loderemo nel nostro esilio, perché abbiamo allontanato dal nostro cuore tutta l’ingiustizia dei nostri padri, i quali hanno peccato contro di te.
8 Íme, ma abban a fogságunkban vagyunk, amelybe szétszórtál minket: gyalázatra, átokra, a bűn büntetéséül, atyáink minden gonoszságáért, akik eltávoztak tőled, Urunk, Istenünk!«	8 Eccoci ancora oggi nel nostro esilio, dove tu ci hai disperso, oggetto di obbrobrio, di maledizione e di condanna per tutte le ingiustizie dei nostri padri, che si sono ribellati al Signore, nostro Dio».
9 Halld meg, Izrael, az élet parancsait, figyelj, hogy okosságot tanulj!	9 Ascolta, Israele, i comandamenti della vita, porgi l’orecchio per conoscere la prudenza.
10 Hogy van az, Izrael, hogy ellenség földjén vagy?	10 Perché, Israele? Perché ti trovi in terra nemica e sei diventato vecchio in terra straniera?
11 Megvénültél az idegen földön, fertőzött vagy, mint a halottak, azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba.	11 Perché ti sei contaminato con i morti e sei nel numero di quelli che scendono negli inferi?
12 Elhagytad a bölcsesség forrását!	12 Tu hai abbandonato la fonte della sapienza!
13 Ha Isten útján jártál volna, bizonnyal örökké békében lakhatnál!	13 Se tu avessi camminato nella via di Dio, avresti abitato per sempre nella pace.
14 Tanuld meg, hogy hol az okosság, hol az erő, hol az értelem – hogy azt is megtanuld: hol van a hosszú élet és a jólét, hol a ragyogó szem és a béke?	14 Impara dov’è la prudenza, dov’è la forza, dov’è l’intelligenza, per comprendere anche dov’è la longevità e la vita, dov’è la luce degli occhi e la pace.
15 Ki találta meg annak helyét, és ki hatolt be kincseibe?	15 Ma chi ha scoperto la sua dimora, chi è penetrato nei suoi tesori?
16 Hol vannak a nemzetek fejedelmei, a föld vadállatainak urai,	16 Dove sono i capi delle nazioni, quelli che dominano le belve che sono sulla terra?
17 akik az ég madaraival játszanak,	17 Coloro che si divertono con gli uccelli del cielo, quelli che ammassano argento e oro, in cui hanno posto fiducia gli uomini, e non c’è un limite ai loro possessi?
18 akik ezüstöt halmoznak össze meg aranyat, amelyben bíznak az emberek, és amely után vég nélkül törtetnek? Akik ezüstért fáradtak, érte szorgoskodtak, és kiknek cselekedetei érthetetlenek?	18 Coloro che lavorano l’argento e lo cesellano senza rivelare il segreto dei loro lavori?
19 Eltűntek ők, leszálltak az alvilágba, és mások léptek a helyükbe.	19 Sono scomparsi, sono scesi negli inferi e altri hanno preso il loro posto.
20 Ifjabbak látták meg a napvilágot és laktak a földön, de a fegyelem útját nem ismerték,	20 Generazioni più giovani hanno visto la luce e hanno abitato sopra la terra, ma non hanno conosciuto la via della sapienza,
21 és nem értették meg ösvényeit; fiaik sem tudták felfogni, távol maradt az tőlük is.	21 non hanno compreso i suoi sentieri e non si sono occupate di essa; i loro figli si sono allontanati dalla loro via.
22 Nem hallottak róla Kánaán földjén, Temánban sem látták.	22 Non se n’è sentito parlare in Canaan, non si è vista in Teman.
23 Hágár fiai, akik a földi okosságot kutatják, Merra és Temán kereskedői, a mesemondók, akik kutatják az okosságot és az értelmet, szintén nem ismerték fel a bölcsesség útját, és nem gondoltak ösvényeire.	23 I figli di Agar, che cercano la sapienza sulla terra, i mercanti di Merra e di Teman, i narratori di favole, i ricercatori dell’intelligenza non hanno conosciuto la via della sapienza, non si sono ricordati dei suoi sentieri.
24 Ó Izrael, mily nagy az Isten háza, mily nagy az ő birtokának helye!	24 O Israele, quanto è grande la casa di Dio, quanto è esteso il luogo del suo dominio!
25 Nagy és határtalan, fölséges és megmérhetetlen!	25 È grande e non ha fine, è alto e non ha misura!
26 Ott vannak azok a hírneves óriások, akik az ősidőkben éltek, hatalmas termetűek, hadakozáshoz értők.	26 Là nacquero i famosi giganti dei tempi antichi, alti di statura, esperti nella guerra;
27 Nem őket választotta ki az Úr, és nem ők találták meg a tudás útját. Elvesztek,	27 ma Dio non scelse costoro e non diede loro la via della sapienza:
28 mert nem volt bölcsességük, elvesztek a saját oktalanságuk miatt.	28 perirono perché non ebbero saggezza, perirono per la loro indolenza.
29 Ki ment fel az égbe, hogy birtokba vegye, és ki hozta le a fellegekből?	29 Chi è salito al cielo e l’ha presa e l’ha fatta scendere dalle nubi?
30 Ki kelt át a tengeren, hogy rátaláljon, és elhozza színaranyért?	30 Chi ha attraversato il mare e l’ha trovata e l’ha comprata a prezzo d’oro puro?
31 Nincs senki sem, aki ismerhetné útjait, sem olyan, aki fel tudná kutatni ösvényeit;	31 Nessuno conosce la sua via, nessuno prende a cuore il suo sentiero.
32 csak a Mindenható ismeri, és találta meg okosságával: ő, aki örök időre megalapította a földet, és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal.	32 Ma colui che sa tutto, la conosce e l’ha scrutata con la sua intelligenza, colui che ha formato la terra per sempre e l’ha riempita di quadrupedi,
33 Aki elküldi a fényt, s az elmegy, és ha hívja, az remegve engedelmeskedik neki.	33 colui che manda la luce ed essa corre, l’ha chiamata, ed essa gli ha obbedito con tremore.
34 A csillagok örömmel ragyognak őrhelyükön,	34 Le stelle hanno brillato nei loro posti di guardia e hanno gioito;
35 ha hívja őket, azt mondják: »Itt vagyunk!«, és készséggel ragyognak alkotójuknak.	35 egli le ha chiamate ed hanno risposto: «Eccoci!», e hanno brillato di gioia per colui che le ha create.
36 Ő a mi Istenünk, hozzá senki sem hasonlítható.	36 Egli è il nostro Dio, e nessun altro può essere confrontato con lui.
37 Ő ismeri a bölcsességnek minden útját, s azt szolgájának, Jákobnak adta át, Izraelnek, az ő kedveltjének.	37 Egli ha scoperto ogni via della sapienza e l’ha data a Giacobbe, suo servo, a Israele, suo amato.
38 Ezután megjelent a földön, s az emberekkel társalgott.	38 Per questo è apparsa sulla terra e ha vissuto fra gli uomini.