Jeremiás könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Bárcsak lenne a pusztában számomra egy vándornak való szállás, hogy elhagyhatnám népemet, és elmehetnék tőlük! Mert mindnyájan házasságtörők, hűtlenek gyülekezete.	1 Or chi darà acqua al mio capo, e una fonte di lacrime alli miei occhi? e piagnerò di dì e di notte li uccisi della figliuola del populo mio.
2 »Felajzották nyelvüket, mint az íjat; hazugsággal és nem igazsággal lettek hatalmasok az országban; mert gonoszságról gonoszságra haladnak, és engem nem ismernek – mondja az Úr. –	2 Chi mi porrà in uno deserto di diversi andatori? e abbandonerò lo populo mio, e partirommi da loro; però che tutti sono operatori d' adulterio, e (le) compagnie di prevaricatori.
3 Mindenki őrizkedjék a társától, és egyetlen testvérben se bízzatok, mert minden testvér csalva csal, és minden társ rágalmazva jár!	3 E stesono la loro lingua quasi come uno arco di bugia, e non di verità; confortati sono in terra, per ciò che di male in male sono andati, e non conobbono me, dice Iddio.
4 Mindenki becsapja a társát, és nem beszélnek igazat; hazug beszédre tanítják nyelvüket, gonosztevésben fáradoznak.	4 Ciascuno si guardi dal suo prossimo, e in ogni suo fratello non abbi speranza; però che ogni fratello sottomettendo sottometterà, e ogni amico. anderà con inganni.
5 Álnokság közepette van a lakásod, álnokságukban nem akarnak tudni rólam,« – mondja az Úr.	5 E l'uomo del suo fratello farassene beffe, e non parlerà verità; hanno ammaestrato la loro lingua a parole bugiarde, e affaticaronsi per (fare e) adoperare malvagiamente.
6 Ezért így szól a Seregek Ura: »Íme, én megolvasztom és megpróbálom őket, mert mi mást tehetnék népem leánya miatt?	6 ...
7 Gyilkos nyíl a nyelvük, álnokságot beszél; szájával békességről beszél társának, de bensejében cselt vet neki.	7 Però questo dice lo Signore Iddio delli esèrciti: ecco io fonderò, e proverò voi; or che altro farò io dalla faccia [della figliuola] del mio populo?
8 Vajon ezekért ne büntessem meg őket? – mondja az Úr. – Vagy ilyen nemzeten ne bosszuljam meg magam?«	8 Saetta ferente la lingua loro (la lingua) hae parlato inganno; nella sua bocca parla pace collo amico suo, e di nascoso li porrà li agguati.
9 A hegyek miatt sírásba és gyászénekbe kezdek, és a puszta legelői miatt siratódalba, mert fölperzselődtek, senki sem jár arra, és nem hallják nyájnak hangját; az ég madaraitól az állatokig, elbujdostak, elmentek.	9 Or non visitarò io sopra loro? dice Iddio; ovver l'anima mia non si vendicherà contra le genti così fatte?
10 »Kőhalmazzá teszem Jeruzsálemet, sakálok tanyájává; Júda városait pedig pusztasággá teszem, és nem lesz lakójuk.«	10 Io piglierò sopra i monti pianto e lamento, e sopra le belle cose del deserto, pianto; però che sono accese, però che non è uomo che vi passi; e non udirono la voce di quello ch' è possessore; dall'uccello del cielo infino alle pecore trapasseranno e partirannosi.
11 Ki az a bölcs ember, aki megérti ezt? Akihez szólt az Úr szája, hogy hirdesse: Miért pusztult el az ország, és perzselődött fel, mint a puszta, ahol senki sem jár?	11 E porrò Ierusalem come monti di rena, e come caverne di dragoni; e porrò in desolazione le cittadi di Giuda, però che non è abitatore.
12 Ezt mondja az Úr: »Mivel elhagyták törvényemet, melyet elébük adtam, nem hallgattak szavamra, és nem jártak aszerint,	12 Quale è uomo savio, che hae intese queste parole, e al quale la parola di Dio sia detta, acciò che annuncii questo, per che era perita la terra e arsa come deserto, però che non è chi vi passi?
13 hanem szívük megátalkodottsága és a Baálok után mentek, amire atyáik tanították őket,«	13 E disse Iddio: però che hanno abbandonata la legge mia, la quale io diedi loro, e non udirono la voce mia, e non andarono in quella;
14 azért így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: »Íme, én ürömmel etetem meg ezt a népet, és mérgezett vízzel itatom meg őket.	14 e andarono dietro alla pravitade dello loro cuore, e dopo (quello idolo che si chiama) Baalim, il quale impararono dalli loro padri.
15 Szétszórom őket a nemzetek közé, melyeket nem ismertek sem ők, sem atyáik; és elküldöm utánuk a kardot, míg meg nem semmisítem őket.	15 Per questo dice il Signore delli esèrciti, Iddio d'Israel: ecco io darò a questo populo lo assenzio in cibo, e darò loro a bere acqua di fiele.
16 Így szól a Seregek Ura: Figyeljetek, és hívjátok a siratóasszonyokat, hadd jöjjenek! Küldjetek a hozzáértő asszonyokért, hadd jöjjenek!«	16 E dispergerò loro tra le genti, le quali loro non conobbero, nè li padri loro; e manderò dopo loro lo coltello, mentre che loro si consumeranno.
17 Siessenek, és kezdjenek fölöttünk gyászénekbe, hadd ússzék könnyben a szemünk, és a szempillánk víztől ázzék!	17 Questo dice Iddio Signore delli esèrciti: contemplate, e chiamate le lamentatrici, e vengano; e a quelle che sono savie mandate, e vengano.
18 Mert gyászének hangja hallatszik Sionból: »Hogy elpusztultunk! Mily nagyon megszégyenültünk! Mert el kellett hagynunk az országot, mert feldúlták hajlékainkat!«	18 Affrettinsi e piglino lamento sopra a noi; e li nostri occhi menino lacrime, e le palpebre delli nostri occhi abbondino (di lacrime) d' acque.
19 Halljátok hát, asszonyok, az Úr igéjét, és fogadja be fületek szájának igéjét! Tanítsátok leányaitokat gyászénekre, és mindenki a társnőjét siratódalra!	19 Però che di Sion si è udita la voce dello lamento (e dice): come siamo guastati e confusi fortemente? però [che] abbandonammo la terra, per che sono destrutti li nostri tabernacoli.
20 Mert felhágott a halál ablakainkba, bejött palotáinkba; hogy kiirtsa a gyermekeket az utcáról, az ifjakat a terekről.	20 Adunque, o donne, udite la parola di Dio, e le vostre orecchie piglino lo sermone della bocca sua; e insegnate lo lamento alle vostre figliuole, e ciascuna insegni alla sua prossima pianto.
21 Beszélj! Így szól az Úr: »Ott hever az emberek holtteste, mint trágya a mezőn, és mint kéve az arató mögött, melyet senki sem szed össze.«	21 Però che la morte salisce per le fenestre, e verrà nelle nostre case a dispender di fuori li piccoli fanciulli (vostri) e li giovani delle piazze.
22 Így szól az Úr: »Ne dicsekedjék a bölcs bölcsességével, és ne dicsekedjék az erős erejével; ne dicsekedjék a gazdag gazdagságával!	22 Parla: questo dice Iddio: cadrà lo corpo morto dell' uomo, come feccia, sopra la faccia della regione, e quasi fieno dopo le spalle di colui che il taglia, e non è chi lo colga.
23 Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekszik, hogy értelmes, és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet gyakorolok, jogot és igazságot a földön; mert ezekben telik kedvem, – mondja az Úr. –	23 Questo dice Iddio: non si glorii lo savio nella sapienza, e non abbia gloria lo forte nella sua fortezza, e l'uomo ricco nelle sue ricchezze.
24 Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor meglátogatok minden körülmetéltet, aki mégis körülmetéletlen;	24 Ma abbia gloria in questo, cioè di sapere e di conoscere me, però ch' io sono Iddio, il quale fo misericordia e giudicio e giustizia in terra; queste cose mi piacciono, dice Iddio.
25 Egyiptomot és Júdát, Edomot és Ammon fiait, Moábot és minden megnyírt halántékút, akik a pusztában laknak. Mert minden nemzet körülmetéletlen, és Izrael egész háza körülmetéletlen szívű.«	25 Ecco verranno i dì, dice lo Signore; io visiterò sopra quelli che hanno circonciso lo prepuzio loro,
	26 sopra lo Egitto e sopra Giuda, e sopra Edom e sopra i figliuoli di Moab, e sopra li figliuoli di Ammon, e sopra tutti quelli che hanno tonduti li capelli, abitanti nel deserto; per che tutte le genti hanno lo prepuzio; tutti quelli della casa d'Israel sono incirconcisi nel cuore.