Jeremiás könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Bárcsak lenne a pusztában számomra egy vándornak való szállás, hogy elhagyhatnám népemet, és elmehetnék tőlük! Mert mindnyájan házasságtörők, hűtlenek gyülekezete.	1 Chi darà acqua alla mia testa, e agli occhi miei una fontana di lagrime, e piangerò di, e notte gli uccisi della figlia del popol mio?
2 »Felajzották nyelvüket, mint az íjat; hazugsággal és nem igazsággal lettek hatalmasok az országban; mert gonoszságról gonoszságra haladnak, és engem nem ismernek – mondja az Úr. –	2 Chi mi darà nella solitudine una capanna da viaggiatore, affinchè io lasci il mio popolo, e mi ritiri da costoro? perchè ei son tutti adulteri, turba di prevaricatori.
3 Mindenki őrizkedjék a társától, és egyetlen testvérben se bízzatok, mert minden testvér csalva csal, és minden társ rágalmazva jár!	3 E hanno stesa la loro lingua qual arco di menzogna, e non di verità. Ei si son fatti possenti sopra la terra, perchè da una malvagità son passati all'altra malvagità, e non han conosciuto me, dice il Signore.
4 Mindenki becsapja a társát, és nem beszélnek igazat; hazug beszédre tanítják nyelvüket, gonosztevésben fáradoznak.	4 Si guardi ognuno dal suo prossimo, e nissuno si fidi de' suoi fratelli, perchè ogni fratello farà il mestiero di traditore, e ogni amico ordirà frodi.
5 Álnokság közepette van a lakásod, álnokságukban nem akarnak tudni rólam,« – mondja az Úr.	5 E ogni uomo si burlerà del proprio fratello, e non diranno mai verità; perocché hanno avvezzata la loro lingua alla bugia: si sono stancati a mal fare.
6 Ezért így szól a Seregek Ura: »Íme, én megolvasztom és megpróbálom őket, mert mi mást tehetnék népem leánya miatt?	6 Tu abiti in mezzo agli inganni; perchè aman gl'inganni; ricusano di conoscermi, dice il Signore.
7 Gyilkos nyíl a nyelvük, álnokságot beszél; szájával békességről beszél társának, de bensejében cselt vet neki.	7 Per questo tali cose dice il Signore degli eserciti: Io li metterò al fuoco, e farò saggio di essi: imperocché qual altra cosa farò io per la figlia del popol mio?
8 Vajon ezekért ne büntessem meg őket? – mondja az Úr. – Vagy ilyen nemzeten ne bosszuljam meg magam?«	8 Saetta feritrice è la loro lingua, ella parla per ingannare: colla bocca annunzia pace al suo amico, e segretamente gli tende insidie.
9 A hegyek miatt sírásba és gyászénekbe kezdek, és a puszta legelői miatt siratódalba, mert fölperzselődtek, senki sem jár arra, és nem hallják nyájnak hangját; az ég madaraitól az állatokig, elbujdostak, elmentek.	9 Forse che io non punirò tali cose, dice il Signore? O non farà vendetta l'anima mia di un popol tale?
10 »Kőhalmazzá teszem Jeruzsálemet, sakálok tanyájává; Júda városait pedig pusztasággá teszem, és nem lesz lakójuk.«	10 Spargerò lagrime, e lamenti a causa dei monti, e piangerò deserto l'ameno paese; perche tutto è stato incendiato, e perchè nissuno è, che vi passi, e non vi si ode la voce de' padroni: dagli uccelli dell'aria sino ai giumenti tutto se n'è ito, e si è ritirato.
11 Ki az a bölcs ember, aki megérti ezt? Akihez szólt az Úr szája, hogy hirdesse: Miért pusztult el az ország, és perzselődött fel, mint a puszta, ahol senki sem jár?	11 Ed io farò di Gerusalemme mucchi d'arena, e tane di dragoni: e le città di Giuda cangerò in deserti, né vi sarà chi le abiti.
12 Ezt mondja az Úr: »Mivel elhagyták törvényemet, melyet elébük adtam, nem hallgattak szavamra, és nem jártak aszerint,	12 Qual è l'uomo sapiente, che in tenda questo, e a cui faccia udire il Signore la Parola della sua bocca, affinchè annunzi il perchè sia andata in perdizione questa terra, e sia arsa come un deserto, talché nissuno vi passi?
13 hanem szívük megátalkodottsága és a Baálok után mentek, amire atyáik tanították őket,«	13 E il Signore disse: Perchè hanno abbandonata la mia legge, ch'io diedi loro, e non hanno udita la mia voce, e secondo questa non han camminato,
14 azért így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: »Íme, én ürömmel etetem meg ezt a népet, és mérgezett vízzel itatom meg őket.	14 E han seguitato il pravo lor cuore, e han seguitato Baalim, come insegnaron ad essi i padri loro;
15 Szétszórom őket a nemzetek közé, melyeket nem ismertek sem ők, sem atyáik; és elküldöm utánuk a kardot, míg meg nem semmisítem őket.	15 Per questo tali cose dice il Signore degli eserciti, il Dio d'Israele: Ecco che io ciberò questo popolo di assenzio, e darò loro a bere acqua di fiele.
16 Így szól a Seregek Ura: Figyeljetek, és hívjátok a siratóasszonyokat, hadd jöjjenek! Küldjetek a hozzáértő asszonyokért, hadd jöjjenek!«	16 E li dispergerò tralle nazioni, che erano ignote ad essi, e a' loro padri: e manderò dietro ad essi la spada fino a tanto che siano consunti.
17 Siessenek, és kezdjenek fölöttünk gyászénekbe, hadd ússzék könnyben a szemünk, és a szempillánk víztől ázzék!	17 Queste cose dice il Signor degli eserciti, il Dio d'Israele: Cercatevi, e chiamate delle piagnone, e vengano e mandate a invitare le più dotte, e si affrettino:
18 Mert gyászének hangja hallatszik Sionból: »Hogy elpusztultunk! Mily nagyon megszégyenültünk! Mert el kellett hagynunk az országot, mert feldúlták hajlékainkat!«	18 E presto intuonino lamentazioni sopra di noi, e spargano lagrime gli occhi nostri, e stillino acqua le nostre pupille.
19 Halljátok hát, asszonyok, az Úr igéjét, és fogadja be fületek szájának igéjét! Tanítsátok leányaitokat gyászénekre, és mindenki a társnőjét siratódalra!	19 Imperocché voce di lamentazione si ode da Sion: Fino a qual segno siam noi disertati, e confusi altamente? Imperocché abbiam lasciata la nostra terra, le nostre abitazioni son diroccate.
20 Mert felhágott a halál ablakainkba, bejött palotáinkba; hogy kiirtsa a gyermekeket az utcáról, az ifjakat a terekről.	20 Udite adunque, o donne, la Parola del Signore, e le orecchie vostre ricevano ciò, che egli di sua bocca vi dice; e insegnate alle vostre figliuole; e ognuna alla sua vicina il carme lugubre, e dolente:
21 Beszélj! Így szól az Úr: »Ott hever az emberek holtteste, mint trágya a mezőn, és mint kéve az arató mögött, melyet senki sem szed össze.«	21 La morte è salita per le nostre finestre, e entrata nelle nostre case, stermina dalle strade i fanciulli, e la gioventù dalle piazze.
22 Így szól az Úr: »Ne dicsekedjék a bölcs bölcsességével, és ne dicsekedjék az erős erejével; ne dicsekedjék a gazdag gazdagságával!	22 Tu dirai: Queste cose dice il Signore: I cadaveri degli uomini giaceranno pel paese sul suolo come lo sterco, e come le fila del fieno dietro le spalle di chi lo taglia, e nissun le raccoglie.
23 Hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekszik, hogy értelmes, és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet gyakorolok, jogot és igazságot a földön; mert ezekben telik kedvem, – mondja az Úr. –	23 Queste cose dice il Signore: Non si glori il saggio della sua saggezza, e non si glori il valoroso del suo valore, e non si glori il ricco delle sue ricchezze.
24 Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor meglátogatok minden körülmetéltet, aki mégis körülmetéletlen;	24 Ma di questo si glori chiunque si gloria, di sapere, e conoscer me, perchè io sono il Signore, che fo misericordia, e giudico, e fo giustizia sulla terra. Imperocché queste cose piacciono a me dice il Signore.
25 Egyiptomot és Júdát, Edomot és Ammon fiait, Moábot és minden megnyírt halántékút, akik a pusztában laknak. Mert minden nemzet körülmetéletlen, és Izrael egész háza körülmetéletlen szívű.«	25 Ecco che vengono i giorni, dice il Signore, quand'io visiterò tutti i circoncisi,
	26 L'Egitto, e Giuda, ed Edom, e i figliuoli di Ammon, e Moab, e tutti quelli, che portano i capelli tosati a modo di corona, abitanti del deserto: perocché tutte le genti sono incirconcise nel corpo, ma tutta la casa d'Israele sono incirconcisi di cuore.