Jeremiás könyve 34

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól, amikor Nebukadnezár, Babilon királya, annak egész hadserege, a kezének uralma alatt álló föld minden királysága és az összes nép harcolt Jeruzsálem ellen és minden városa ellen:	1 Verbum quod factum est ad Jeremiam a Domino quando Nabuchodonosor rex Babylonis, et omnis exercitus ejus, universaque regna terræ quæ erant sub potestate manus ejus, et omnes populi, bellabant contra Jerusalem, et contra omnes urbes ejus, dicens :
2 »Így szól az Úr, Izrael Istene: Menj, és szólj Cidkijához, Júda királyához, és mondd meg neki: Így szól az Úr: Íme, én ezt a várost Babilon királyának kezébe adom, aki felégeti azt tűzzel.	2 Hæc dicit Dominus Deus Israël : Vade, et loquere ad Sedeciam regem Juda, et dices ad eum : Hæc dicit Dominus : Ecce ego tradam civitatem hanc in manus regis Babylonis, et succendet eam igni :
3 Te sem menekülsz meg kezéből, hanem egész biztosan elfognak, és a kezébe kerülsz; szemtől szemben fogod látni Babilon királyát, ő személyesen beszél majd veled, és Babilonba fogsz menni.	3 et tu non effugies de manu ejus, sed comprehensione capieris, et in manu ejus traderis : et oculi tui oculos regis Babylonis videbunt, et os ejus cum ore tuo loquetur, et Babylonem introibis.
4 De halld az Úr igéjét, Cidkija, Júda királya! Így szól hozzád az Úr: Nem halsz meg kard által.	4 Attamen audi verbum Domini, Sedecia, rex Juda : Hæc dicit Dominus ad te : Non morieris in gladio,
5 Békében fogsz meghalni, és amint illatszereket égettek atyáidnak, a korábbi királyoknak, akik előtted voltak, úgy égetnek majd illatszereket neked is, és úgy fognak siratni: ‘Jaj, uram!’; mert igét szóltam én« – mondja az Úr.	5 sed in pace morieris : et secundum combustiones patrum tuorum, regum priorum qui fuerunt ante te, sic comburent te : et : Væ domine, plangent te : quia verbum ego locutus sum, dicit Dominus.
6 Akkor elmondta Jeremiás próféta mindezeket az igéket Cidkijának, Júda királyának Jeruzsálemben,	6 Et locutus est Jeremias propheta ad Sedeciam regem Juda universa verba hæc in Jerusalem.
7 miközben Babilon királyának hadserege harcolt Jeruzsálem ellen és Júda minden megmaradt városa ellen: Lákis és Azeka ellen; mert ezek maradtak meg Júda városai közül, mint megerősített városok.	7 Et exercitus regis Babylonis pugnabat contra Jerusalem, et contra omnes civitates Juda quæ reliquæ erant, contra Lachis et contra Azecha : hæ enim supererant de civitatibus Juda, urbes munitæ.
8 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól, miután Cidkija király szövetséget kötött az egész néppel, mely Jeruzsálemben volt, felszabadítást hirdetve nekik,	8 Verbum quod factum est ad Jeremiam a Domino, postquam percussit rex Sedecias fœdus cum omni populo in Jerusalem, prædicans
9 hogy mindenki bocsássa szabadon rabszolgáját és rabszolganőjét, a héber férfit és héber nőt, és senki se tartsa rabszolgasorban zsidó testvérét.	9 ut dimitteret unusquisque servum suum et unusquisque ancillam suam, Hebræum et Hebræam, liberos, et nequaquam dominarentur eis, id est, in Judæo et fratre suo.
10 Hallgattak rá a fejedelmek mindnyájan és az egész nép, akik belementek a szövetségbe, hogy mindenki szabadon bocsátja rabszolgáját és rabszolganőjét, és senki sem tartja őket tovább rabszolgasorban; hallgattak rá, és elbocsátották őket.	10 Audierunt ergo omnes principes et universus populus qui inierant pactum ut dimitteret unusquisque servum suum et unusquisque ancillam suam liberos, et ultra non dominarentur eis : audierunt igitur, et dimiserunt.
11 De azután újra visszahozták a rabszolgákat és rabszolganőket, akiket szabadon bocsátottak, és leigázva rabszolgákká meg rabszolganőkké tették őket.	11 Et conversi sunt deinceps : et retraxerunt servos et ancillas suas quos dimiserant liberos, et subjugaverunt in famulos et famulas.
12 Ekkor hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz az Úrtól:	12 Et factum est verbum Domini ad Jeremiam a Domino, dicens :
13 »Így szól az Úr, Izrael Istene: Én szövetséget kötöttem atyáitokkal azon a napon, amelyen kihoztam őket Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, és ezt mondtam:	13 Hæc dicit Dominus Deus Israël : Ego percussi fœdus cum patribus vestris in die qua eduxi eos de terra Ægypti, de domo servitutis, dicens :
14 Hét esztendő elteltével mindegyiktek bocsássa szabadon héber testvérét, aki eladja magát neki! Hat esztendeig szolgáljon neked, azután bocsásd el magadtól szabadon! De atyáitok nem hallgattak rám, és nem hajtották ide fülüket.	14 Cum completi fuerint septem anni, dimittat unusquisque fratrem suum Hebræum, qui venditus est ei : et serviet tibi sex annis, et dimittes eum a te liberum : et non audierunt patres vestri me, nec inclinaverunt aurem suam.
15 Ti azonban ma megtértetek, és azt tettétek, ami helyes a szememben, amikor felszabadítást hirdetett mindenki a társának; és szövetséget kötöttetek színem előtt abban a házban, amely az én nevemet viseli.	15 Et conversi estis vos hodie, et fecistis quod rectum est in oculis meis, ut prædicaretis libertatem unusquisque ad amicum suum : et inistis pactum in conspectu meo, in domo in qua invocatum est nomen meum super eam :
16 De azután újra megszentségtelenítettétek nevemet, amikor visszahozta mindegyiktek a rabszolgáját és rabszolganőjét, akiket a maguk uraiként bocsátottatok szabadon; és leigáztátok őket, hogy rabszolgáitok és rabszolganőitek legyenek.	16 et reversi estis, et commaculastis nomen meum, et reduxistis unusquisque servum suum et unusquisque ancillam suam quos dimiseratis ut essent liberi et suæ potestatis, et subjugastis eos ut sint vobis servi et ancillæ.
17 Ezért így szól az Úr: Ti nem hallgattatok rám, hogy felszabadítást hirdessen mindenki a testvérének, egyik a másiknak. Íme, én hirdetek nektek felszabadítást – mondja az Úr –, a kardra, a dögvészre és az éhínségre, s iszonyattá teszlek titeket a föld minden királysága előtt.	17 Propterea hæc dicit Dominus : Vos non audistis me, ut prædicaretis libertatem unusquisque fratri suo et unusquisque amico suo : ecce ego prædico vobis libertatem, ait Dominus, ad gladium, ad pestem, et ad famem, et dabo vos in commotionem cunctis regnis terræ.
18 Azokat a férfiakat pedig, akik megszegték szövetségemet, és nem váltották valóra a szövetség szavait, melyet színem előtt kötöttek, olyanokká teszem, mint az a borjú, amelyet kettévágtak, és átmentek a részei között:	18 Et dabo viros qui prævaricantur fœdus meum, et non observaverunt verba fœderis quibus assensi sunt in conspectu meo, vitulum quem conciderunt in duas partes, et transierunt inter divisiones ejus,
19 Júda fejedelmeit és Jeruzsálem fejedelmeit, az udvari tisztségviselőket, a papokat és az ország egész népét, akik átmentek a borjú részei között.	19 principes Juda et principes Jerusalem, eunuchi et sacerdotes, et omnis populus terræ, qui transierunt inter divisiones vituli :
20 Ellenségeik kezébe adom őket, és azok kezébe, akik életükre törnek. Holttestük pedig az ég madarainak és a föld állatainak lesz eledele.	20 et dabo eos in manus inimicorum suorum, et in manus quærentium animam eorum, et erit morticinum eorum in escam volatilibus cæli et bestiis terræ.
21 Cidkiját, Júda királyát és az ő fejedelmeit is ellenségeik kezébe adom, és azok kezébe, akik életükre törnek: a babiloni király hadseregének kezébe, amely most elvonult tőletek.	21 Et Sedeciam regem Juda, et principes ejus, dabo in manus inimicorum suorum, et in manus quærentium animas eorum, et in manus exercituum regis Babylonis, qui recesserunt a vobis.
22 Íme, én parancsot adok – mondja az Úr –, és visszahozom őket ehhez a városhoz; harcolni fognak ellene, elfoglalják, és felégetik tűzzel. Júda városait is pusztasággá teszem, lakó nélkül.«	22 Ecce ego præcipio, dicit Dominus, et reducam eos in civitatem hanc, et præliabuntur adversus eam, et capient eam, et incendent igni : et civitates Juda dabo in solitudinem, eo quod non sit habitator.