Sirák fiának könyve 29

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Aki irgalmas, kölcsönad társának, s aki megragadja kezét, teljesíti a parancsokat.	1 Quello che fae misericordia, prèsta al prossimo suo; e chi è largo e splendido, osserva li comandamenti.
2 Adj kölcsön társadnak, amikor rászorul, de fizesd is vissza idejében társadnak.	2 Prèsta al prossimo tuo nel tempo della sua necessitade, e ancora rendi al prossimo nel tempo suo.
3 Tartsd meg szavadat, és légy megbízható iránta, és bármikor megkapod, amire szükséged van.	3 Conferma la parola tua, e fa fedelmente con lui; e in ogni tempo troverai quello che t'è necessario.
4 Sokan talált jószágnak tekintik a kölcsönt, és kellemetlenséget szereznek segítőiknek.	4 Molti stimarono lo prèsto sì come uno trovamento, e prestarono gravezza a coloro che li aiutarono.
5 Amíg meg nem kapják, kezet csókolnak annak, aki adja, és alázatos szóval tesznek ígéretet,	5 Infino ch' elli ricevono, basciano le mani di colui che dà, e umiliano la loro voce nella promissione.
6 amikor pedig vissza kell fizetni, halasztást kér az ilyen, kedvetlenül beszél, panaszkodik, és az időt okolja.	6 E nel tempo dello rimeritare domanderanno. Enel tempo, e parleranno parole increscevoli, e causerassi il tempo del mormoramento.
7 Ha megadhatná is, vonakodik: alig adja meg az összeg felét, és talált jószágnak gondolja.	7 E s'elli potrae rendere, si li sarà contrario, e appena del soldo renderà il mezzo; e computarae quello, come se tu l'avessi trovato.
8 Ha pedig nem, akkor megfosztotta társát pénzétől, és ellenségévé teszi, holott az rá nem szolgált arra.	8 Ma se lui non potrà (ritenere che non la restituisca), cercherà di defraudarti, e diventerà tuo nimico per sua propria voglia.
9 Szitokkal és átokkal fizet neki, tisztelet és jótett helyett gyalázattal illeti.	9 Villania e mali detti ti renderae, e per lo onore e per lo beneficio ti renderà villanie.
10 Sokan tagadják meg a kölcsönt, s nem rosszaságból, hanem attól való félelmükben, hogy ok nélkül kárt vallanak.	10 Molti non per cagione di malvagitade non prestarono, ma temerono d' essere defraudati spontaneamente.
11 Mindazonáltal légy nagylelkű a nyomorúságos iránt, és ne zaklasd az alamizsnáért!	11 E per tanto sii di forte animo sopra lo umile, e per la limosina non lo ti fare venire dietro.
12 Karold fel a szegényt a parancs kedvéért, és szorultságában ne engedd el üresen!	12 Per lo comandamento ricevi il povero; e per inopia nollo lasciare ire da te vuoto.
13 Hagyd elveszni pénzedet testvéredért, barátodért, és ne rejtsd kő alá, hogy ott vesszen.	13 Perdi la pecunia per lo tuo fratello e per lo amico, e non la nascondere sotto la pietra in perdizione.
14 Helyezd el kincsedet a Magasságbeli parancsai szerint, akkor aranynál is többet ér az neked.	14 Poni il tesoro tuo nelli comandamenti di Dio, e gioverae più che tutto l'oro.
15 Zárd az adományt a szegény szívébe, és ő majd közbenjár érted minden bajban.	15 Rinchiudi la limosina nel seno del povero, e questa medesima adorerae per te, e liberaratti da ogni male.
	16 (La limosina dello uomo è sì come uno sacchetto con lui, e conserverae la grazia dell' uomo, sì come la pupilla dell' occhio).
	17 (E poi si rilevarae e rimeritarae a loro la retribuzione, a ciascuno nel capo loro). Sopra il scudo del potente, e più che lancia, combatterà contro al nimico tuo.
18 A hős pajzsánál és lándzsájánál is jobban megvéd az téged ellenségeddel szemben!	18 Il buono uomo farae fede al prossimo suo;
19 A jó ember kezességet vállal társáért, csak az hagyja őt magára, aki elvesztette szégyenérzetét.	19 e chi la perderae, si farae confusione.
20 El ne felejtsd a kezes jótettét, hisz önmagát adta érted.	20 Non dimenticare la grazia di quello che è stato per te securità; per che ello diede per te l'anima sua.
	21 Il peccatore schifa la repromissione.
22 A bűnös a kezes vagyonát eltékozolja, s a hálátlan cserbenhagyja megmentőjét.	22 Il peccatore intitola a sè li beni del promettitore; e colui che è isconoscente per senno ch' egli abbandonoe colui che liberoe lui.
	23 L'uomo ripromette del prossimo suo; e quando egli averae perduto la reverenza, sarà abbandonato da lui.
24 Sok tehetős embert tett már tönkre gonosz kezesség, és hányta-vetette őket, mint a tenger hullámait.	24 La malvagissima promissione molti dirizzanti perse, e commosse coloro sì come tempesta di mare.
25 Gazdag férfiakat tett már hontalanná, úgyhogy idegen népek között bujdostak.	25 Avvolgendosi fece passare altrove uomini potenti, e andarono vagabondi in genti straniere.
26 Gonosz kezességbe a bűnös rohan, aki áthágja az Úr parancsait, aki sok ügybe kezd, perbe keveredik.	26 Lo peccatore, trapassante li comandamenti del Signore, caderà nella malvagia repromissione; e colui che sforzerae molte cose, cadrae nel giudicio.
27 Karold fel társadat, amint csak teheted, de vigyázz magadra, hogy lépre ne menj!	27 Ricupera il prossimo secondo la possanza tua, e attendi a te sì che tu non caggi.
28 A fő dolog az ember életében a víz és a kenyér, a mezítelenséget befedő ruha és a lakás. Jobb a szegény élete deszkafödél alatt, mint fényes lakoma idegenben, otthon nélkül. Érd be kevéssel sok helyett, akkor nem kell a kóborlás vádját viselned! Nyomorúságos élet házról házra járni, ahol az ember megszáll, nem cselekedhet szabadon, és nem nyithatja ki száját. Ahol befogadják szállásra, hálátlanokat etet és itat, emellett még efféle sértéseket hallhat: »Eredj, idegen, terítsd az asztalt, s ami a kezedben van, vendégeld meg azzal a többit!« »Eredj máshová, tisztes barátaim miatt, vendégül jött testvérem, szükségem van házamra!« Nehezére esik mindez a jó ízlésű embernek: hogy szemére vetik nemzetségét, és szidják, mint valami uzsorást!	28 Il principio della vita dell' uomo vuole acqua e pane, vestimento e casa che ricopra la vergogna.
	29 Meglio è la vita del povero sotto il coperto d'assi, che molti conviti in peregrinazione sanza casa.
	30 Statti contento di quel poco che tu hai, e non udirailo impropero della peregrinazione.
	31 La vita mala è andar peregrino di casa in casa; e dove albergherae, non sarà con fiducia, e non aprirà la bocca sua.
	32 Albergherae e pascerassi, e sosterrà li ingrati, e udirà molte cose dispiacevoli.
	33 (E saralli detto): va, ospite, e prepara la mensa (tua); e di quelle cose che tu hai, pasci gli altri.
	34 Esci fuori dalla faccia delli miei amici; dal bisogno della mia casa egli è venuto il mio fratello.
	35 Queste cose sono gravi a uomo sensato; la correzion della casa, e lo improperio di colui che prèsta.