A bölcsesség könyve 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Szentjeid ellenben a legtisztább fényt élvezték. Hallották ugyan azok hangját, de nem látták alakjukat, és magasztaltak Téged, mert nem szenvedték ugyanazt.	1 Sanctis autem tuis maxima erat lux; et horum quidem vocem illi audiebant, sed figuram non videbant et, quia non et ipsi eadem passi erant, magnificabant;
2 Akik azelőtt kárt vallottak, hálálkodtak, hogy nem szenvednek, és hogy különbség legyen, még ajándékot is kértek.	2 quoniam autem, qui ante laesi erant, non laedebant, gratias agebant et, quod eos ante distulissent, donum petebant.
3 Ezért tűzoszlop volt vezetőjük az ismeretlen úton, és ártalom nélküli napot adtál nekik a dicső vándorláshoz.	3 Propter quod ignis ardentem columnam, ducem ignotae viae, et solem sine laesura gloriosae peregrinationis praestitisti.
4 Amazok viszont megérdemelték, hogy világosságtól megfosztva a sötétség börtönét szenvedjék, mert elzárva tartották gyermekeidet, akik által a törvény el nem múló világosságát kellett vennie a világnak.	4 Digni quidem illi carere luce et pati carcerem tenebrarum, qui inclusos custodierant filios tuos, per quos incipiebat incorruptum legis lumen saeculo dari.
5 Mivel elhatározták magukban, hogy megölik az igazak gyermekeit – akik közül egy kitett gyermek megmenekült – gyermekek nagy számát vetted el tőlük büntetésül, és elveszítetted mindnyájukat egyaránt a tengernyi vízben.	5 Cum cogitarent iustorum occidere infantes C et uno exposito filio et liberato — in traductionem illorum multitudinemfiliorum abstulisti et pariter illos perdidisti in aqua valida.
6 Előre hírét vették atyáink ennek az éjnek, hogy jól ismerve az esküvéseket, amelyekben hittek, bátrak legyenek.	6 Illa nox ante cognita est a patribus nostris, ut vere scientes, quibus iuramentis crediderunt, animaequiores essent.
7 Így bizalommal várta néped az igazak szabadulását és az istentelenek vesztét.	7 Suscepta est a populo tuo sanitas quidem iustorum, iniustorum autem exterminatio;
8 Amivel ugyanis az ellenséget sújtottad, azzal minket, akiket hívtál, felmagasztaltál.	8 sicut enim punivisti adversarios, sic et nos provocans magnificasti.
9 Mert titokban áldoztak jámbor atyák igaz gyermekei, s egy lélekkel vállalták az igazságos törvényt, hogy jóban és bajban egyaránt osztoznak az igazak, és felhangzottak tőlük az atyák énekei.	9 Absconse enim sacrificabant iusti pueri bonorum et divinitatis legem in concordia disposuerunt; similiter et bona et pericula recepturos sanctos patrum iam ante decantantes laudes.
10 Az ellenségek azonban éktelen kiáltással feleltek, és szerte hangzott azok jajszava, akik siratták gyermekeiket.	10 Resonabat autem inconveniens inimicorum clamor, et flebilis perferebatur vox ploratorum infantium.
11 Ugyanaz a büntetés sújtott szolgát, urat egyaránt, s az alattvaló ugyanazt szenvedte, mint a király.	11 Simili autem poena servus cum domino afflictus est, et popularis homo regi similia passus;
12 Egyazon halálnem által valamennyinek számtalan volt a halottja; az élők nem győztek temetni, mert legféltettebb magzataik egycsapásra halálukat lelték.	12 similiter ergo omnes uno nomine mortis mortuos habebant innumerabiles. Nec enim ad sepeliendum vivi sufficiebant, quoniam uno momento, quae erat praeclarior generatio illorum, exterminata erat.
13 Mert akik varázslások miatt mindvégig hitetlenek maradtak, az elsőszülöttek vesztekor végre mégis elismerték, hogy ők Isten népe.	13 De omnibus enim non credentes propter veneficia, in exterminio primogenitorum confessi sunt populum filium Dei esse.
14 Mert mialatt mély csend borult mindenre, s az éjjel sietős útja közepén tartott,	14 Cum enim quietum silentium contineret omnia, et nox in suo cursu medium iter haberet,
15 mindenható igéd az égből, királyi trónodról, ott termett a pusztulásra szánt föld közepén mint egy zord harcos.	15 omnipotens sermo tuus de caelo a regalibus sedibus durus bellator in mediam exterminii terram prosilivit, gladium acutum insimulatum imperium tuum portans;
16 Vissza nem vonható parancsodat hordozta éles pallos gyanánt, ott állt és betöltött mindent halállal, az eget érte, miközben a földön állt.	16 et stans replevit omnia morte et usque ad caelum attingebat stans in terra.
17 Akkor hirtelen gonosz álomképek háborgatták, és váratlan félelem szállta meg őket,	17 Tunc continuo visus somniorum terribilium turbaverunt illos, et timores supervenerunt insperati,
18 az egyik itt esett össze félholtan, a másik amott, és tudtul adta halála okát, amely miatt vesznie kellett.	18 et alius alibi proiectus semivivus, propter quam moriebatur causam, demonstrabat.
19 Mert az őket háborító álmok ezt előre jelezték, hogy meg ne haljanak anélkül, hogy tudnák, miért kellett kegyetlenül szenvedniük.	19 Visiones enim, quae illos turbaverunt, haec praemonebant, ne inscii quare mala patiebantur, perirent.
20 Az igazakat is illette ugyan a halál megpróbáltatása, és sokakat ért romlás a pusztában, de nem tartott soká haragod,	20 Tetigit autem et iustos tentatio mortis, et interitus in eremo factus est multitudinis, sed non diu permansit ira tua.
21 mert feddhetetlen férfi sietve közbenjárt a népért; elővette szolgálata pajzsát: imával kérlelt és engesztelő tömjénnel, szembeszállt a haraggal, véget vetett a csapásnak, és megmutatta, hogy ő a te szolgád!	21 Properans enim homo sine querela propugnavit, proferens servitutis suae scutum: orationem et per incensum deprecationem; restitit irae et finem imposuit necessitati, ostendens quoniam tuus est famulus.
22 Legyőzte a zavargást; nem testi erővel, sem fegyver hatalmával, hanem szavával győzte meg a fenyítőt: hivatkozott az atyáknak tett eskükre és a szövetségekre.	22 Vicit autem iram non in virtute corporis, nec armaturae potentia, sed verbo illum, qui se vexabat, subiecit, iuramenta parentum et testamentum commemorans.
23 Mert amikor már halomra hullottak a halottak, közbelépett és véget vetett a haragnak, s útját szegte annak az élők előtt.	23 Cum enim iam acervatim cecidissent super alterutrum mortui, interstitit et amputavit impetum et divisit illam, quae ad vivos ducebat, viam.
24 Leomló ruháján rajta volt az egész világ, a négy sor kőbe az atyák dicsősége volt metszve, és fejdíszébe fönséged volt belevésve.	24 In veste enim poderis, quam habebat, totus erat orbis terrarum, et parentum magnalia in quattuor ordinum lapidum sculptura, et magnificentia tuain diademate capitis illius.
25 Meghátrált ezek elől az öldöklő, visszahökkent tőlük, mert haragodból a puszta próba is elég volt.	25 His cessit, qui exterminabat, et haec extimuit; erat enim sola tentatio irae sufficiens.