A bölcsesség könyve 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Szentjeid ellenben a legtisztább fényt élvezték. Hallották ugyan azok hangját, de nem látták alakjukat, és magasztaltak Téged, mert nem szenvedték ugyanazt.	1 Pour tes saints, au contraire, la lumière resplendissait. Les Égyptiens ne les voyaient pas, mais ils les entendaient et pensaient qu’ils avaient bien de la chance d’y échapper.
2 Akik azelőtt kárt vallottak, hálálkodtak, hogy nem szenvednek, és hogy különbség legyen, még ajándékot is kértek.	2 Ils les remerciaient même de ne pas se venger après tout ce qu’ils avaient subi, et ils leur en demandaient pardon.
3 Ezért tűzoszlop volt vezetőjük az ismeretlen úton, és ártalom nélküli napot adtál nekik a dicső vándorláshoz.	3 À la place de cette obscurité, tu donnas à ton peuple une colonne de feu pour les guider dans ce voyage à l’aventure: leur glorieuse migration se ferait ainsi sous un soleil qui ne les brûlait pas.
4 Amazok viszont megérdemelték, hogy világosságtól megfosztva a sötétség börtönét szenvedjék, mert elzárva tartották gyermekeidet, akik által a törvény el nem múló világosságát kellett vennie a világnak.	4 Les Égyptiens méritaient cette privation de lumière, ces ténèbres qui les emprisonnaient: n’avaient-ils pas eux-mêmes retenu captifs tes fils qui devaient porter au monde l’impérissable lumière de ta Loi?
5 Mivel elhatározták magukban, hogy megölik az igazak gyermekeit – akik közül egy kitett gyermek megmenekült – gyermekek nagy számát vetted el tőlük büntetésül, és elveszítetted mindnyájukat egyaránt a tengernyi vízben.	5 Ils avaient voulu exterminer les nouveau-nés du peuple saint. Seul parmi ceux qu’on abandonnait, Moïse fut sauvé. Pour les punir, Seigneur, tu as fait périr un grand nombre des leurs, puis tu les as noyés, tous ensemble, dans la mer impétueuse.
6 Előre hírét vették atyáink ennek az éjnek, hogy jól ismerve az esküvéseket, amelyekben hittek, bátrak legyenek.	6 Cette nuit avait été prédite à nos pères, pour qu’ils sachent ensuite la valeur de tes promesses et qu’ils y puisent leur confiance.
7 Így bizalommal várta néped az igazak szabadulását és az istentelenek vesztét.	7 Oui, ton peuple attendait ce moment où les justes seraient sauvés et leurs ennemis ruinés;
8 Amivel ugyanis az ellenséget sújtottad, azzal minket, akiket hívtál, felmagasztaltál.	8 en punissant nos adversaires, tu couvrais de gloire tes élus, c’est-à-dire nous-mêmes.
9 Mert titokban áldoztak jámbor atyák igaz gyermekei, s egy lélekkel vállalták az igazságos törvényt, hogy jóban és bajban egyaránt osztoznak az igazak, és felhangzottak tőlük az atyák énekei.	9 Tes saints enfants, la race des bons, offrirent donc en secret le sacrifice et s’engagèrent à observer cette loi divine: le peuple saint resterait solidaire dans le succès comme dans les périls; après quoi ils entonnèrent les chants de leurs pères.
10 Az ellenségek azonban éktelen kiáltással feleltek, és szerte hangzott azok jajszava, akik siratták gyermekeiket.	10 Au même moment les clameurs confuses de leurs ennemis leur faisaient écho, avec les cris lamentables de ceux qui pleuraient leurs enfants.
11 Ugyanaz a büntetés sújtott szolgát, urat egyaránt, s az alattvaló ugyanazt szenvedte, mint a király.	11 Une même sentence frappait le serviteur et le maître; l’homme du peuple souffrait comme le roi.
12 Egyazon halálnem által valamennyinek számtalan volt a halottja; az élők nem győztek temetni, mert legféltettebb magzataik egycsapásra halálukat lelték.	12 Ils pleuraient des morts innombrables, tous frappés de la même mort; les vivants ne suffisaient plus pour les enterrer: toute la fleur de leur race avait péri en un instant.
13 Mert akik varázslások miatt mindvégig hitetlenek maradtak, az elsőszülöttek vesztekor végre mégis elismerték, hogy ők Isten népe.	13 Ils avaient d’abord refusé de croire, trompés par leurs magiciens, mais après la mort de leurs premiers-nés ils reconnurent que ce peuple était fils de Dieu.
14 Mert mialatt mély csend borult mindenre, s az éjjel sietős útja közepén tartott,	14 Alors que tout était tranquille dans le silence, et que la nuit parvenait au milieu de sa course,
15 mindenható igéd az égből, királyi trónodról, ott termett a pusztulásra szánt föld közepén mint egy zord harcos.	15 ta Parole toute-puissante s’élança du haut des cieux, d’auprès de ton trône royal, et se précipita comme un guerrier farouche sur le pays voué à l’extermination. Elle portait, comme un glaive acéré, ton irrévocable décision;
16 Vissza nem vonható parancsodat hordozta éles pallos gyanánt, ott állt és betöltött mindent halállal, az eget érte, miközben a földön állt.	16 elle touchait le ciel et foulait la terre; lorsqu’elle frappa, elle jeta partout la mort.
17 Akkor hirtelen gonosz álomképek háborgatták, és váratlan félelem szállta meg őket,	17 Aussitôt ils furent troublés par des apparitions et d’horribles cauchemars: une terreur sans nom s’abattit sur eux.
18 az egyik itt esett össze félholtan, a másik amott, és tudtul adta halála okát, amely miatt vesznie kellett.	18 Lorsqu’ils tombaient demi-morts en tout lieu, ils savaient dire pourquoi ils mouraient,
19 Mert az őket háborító álmok ezt előre jelezték, hogy meg ne haljanak anélkül, hogy tudnák, miért kellett kegyetlenül szenvedniük.	19 car les songes qui les avaient troublés les avaient instruits. Ils ne devaient pas succomber sans savoir pourquoi il leur fallait souffrir.
20 Az igazakat is illette ugyan a halál megpróbáltatása, és sokakat ért romlás a pusztában, de nem tartott soká haragod,	20 Il est vrai que les justes aussi firent l’expérience de la mort: le fléau frappa beaucoup d’entre eux dans le désert; mais la colère de Dieu ne dura pas.
21 mert feddhetetlen férfi sietve közbenjárt a népért; elővette szolgálata pajzsát: imával kérlelt és engesztelő tömjénnel, szembeszállt a haraggal, véget vetett a csapásnak, és megmutatta, hogy ő a te szolgád!	21 Un homme irréprochable prit aussitôt leur défense avec les armes de son ministère: la prière et l’encens des sacrifices expiatoires. C’est ainsi qu’il affronta ta colère, Seigneur, et mit un terme à leur épreuve: on vit ainsi qu’il était ton serviteur.
22 Legyőzte a zavargást; nem testi erővel, sem fegyver hatalmával, hanem szavával győzte meg a fenyítőt: hivatkozott az atyáknak tett eskükre és a szövetségekre.	22 Il vint à bout de ton ressentiment, non par la force physique ou l’efficacité des armes, mais grâce à ses paroles: il rappela à l’Exterminateur les promesses et les alliances conclues jadis avec nos pères.
23 Mert amikor már halomra hullottak a halottak, közbelépett és véget vetett a haragnak, s útját szegte annak az élők előtt.	23 Les morts déjà s’entassaient lorsqu’il s’interposa, mit fin à la Colère et lui barra le chemin des vivants.
24 Leomló ruháján rajta volt az egész világ, a négy sor kőbe az atyák dicsősége volt metszve, és fejdíszébe fönséged volt belevésve.	24 Le monde entier était représenté sur sa longue tunique, il portait sur quatre rangs de pierres précieuses les noms glorieux de nos pères, et sur son front, le diadème de ta majesté.
25 Meghátrált ezek elől az öldöklő, visszahökkent tőlük, mert haragodból a puszta próba is elég volt.	25 À sa vue, l’Exterminateur recula et prit peur: cet avant-goût de ta colère avait suffi.