A zsoltárok könyve 83

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Ászáf éneke. Zsoltár.	1 εις το τελος υπερ των ληνων τοις υιοις κορε ψαλμος
2 Istenem ne maradj néma, ne hallgass és ne légy tétlen, Istenem!	2 ως αγαπητα τα σκηνωματα σου κυριε των δυναμεων
3 Mert ellenségeid íme, háborognak, és gyűlölőid fölemelték fejüket.	3 επιποθει και εκλειπει η ψυχη μου εις τας αυλας του κυριου η καρδια μου και η σαρξ μου ηγαλλιασαντο επι θεον ζωντα
4 Néped ellen álnok tervet szőnek, ármánykodnak szentjeid ellen.	4 και γαρ στρουθιον ευρεν εαυτω οικιαν και τρυγων νοσσιαν εαυτη ου θησει τα νοσσια αυτης τα θυσιαστηρια σου κυριε των δυναμεων ο βασιλευς μου και ο θεος μου
5 Így szólnak: »Gyertek, irtsuk ki őket a nemzetek közül, hogy ne is emlegessék többé Izrael nevét!«	5 μακαριοι οι κατοικουντες εν τω οικω σου εις τους αιωνας των αιωνων αινεσουσιν σε διαψαλμα
6 Bizony, megegyeztek közös akarattal, egymással szövetségre léptek ellened:	6 μακαριος ανηρ ου εστιν η αντιλημψις αυτου παρα σου κυριε αναβασεις εν τη καρδια αυτου διεθετο
7 Edom sátrai és az izmaeliták, Moáb és az agariták,	7 εν τη κοιλαδι του κλαυθμωνος εις τοπον ον εθετο και γαρ ευλογιας δωσει ο νομοθετων
8 Gebál, Ammon és Amalek, Filisztea Tírusz lakóival.	8 πορευσονται εκ δυναμεως εις δυναμιν οφθησεται ο θεος των θεων εν σιων
9 Asszúr is szövetkezett velük, segítői lettek Lót fiainak.	9 κυριε ο θεος των δυναμεων εισακουσον της προσευχης μου ενωτισαι ο θεος ιακωβ διαψαλμα
10 Tégy velük, mint Mádiánnal és Siserával, mint Jábinnal Kíson patakjánál,	10 υπερασπιστα ημων ιδε ο θεος και επιβλεψον επι το προσωπον του χριστου σου
11 akik Endornál elvesztek, s hasonlókká lettek a föld sarához.	11 οτι κρεισσων ημερα μια εν ταις αυλαις σου υπερ χιλιαδας εξελεξαμην παραρριπτεισθαι εν τω οικω του θεου μαλλον η οικειν εν σκηνωμασιν αμαρτωλων
12 Tégy fejedelmeikkel, mint Órebbel és Zebbel, mint Zebahhal és Calmunnával, minden fejedelmükkel,	12 οτι ελεον και αληθειαν αγαπα κυριος ο θεος χαριν και δοξαν δωσει κυριος ου στερησει τα αγαθα τους πορευομενους εν ακακια
13 akik így szóltak: »Foglaljuk el örökségül Isten földjét!«	13 κυριε των δυναμεων μακαριος ανθρωπος ο ελπιζων επι σε
14 Én Istenem, tedd őket olyanokká, mint a porfelhő, s amilyen a pelyva a szél előtt!
15 Mint a tűz, amely megemészti az erdőt, és mint a láng, amely felperzseli a hegyeket,
16 úgy kergesd meg őket fergetegeddel, és rémítsd meg őket viharoddal.
17 Töltsd el arcukat gyalázattal, hogy keressék, Uram, nevedet!
18 Szégyenüljenek meg és zavarodjanak össze örökre, zavarodjanak össze és pusztuljanak;
19 Hadd tudják meg, hogy Úrnak hívnak téged: te vagy az egyetlen Fölség az egész földön.