A zsoltárok könyve 55

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 A karvezetőnek. Lantra. Maszkíl Dávidtól.	1 Unto the end. For the people who have become far removed from the Sacred. Of David, with the inscription of a title, when the Philistines held him in Gath.
2 Hallgasd meg, Isten, könyörgésemet, ne rejtőzz el esdeklésem elől;	2 Have mercy on me, O God, because man has trampled over me. All day long, he has afflicted me by fighting against me.
3 Figyelj rám és hallgass meg engem. Elcsüggedtem küzdelmemben, meggyötört	3 My enemies have trampled over me all day long. For those who make war against me are many.
4 az ellenség kiáltozása, a bűnösök szorongatása. Hiszen veszedelmet zúdítanak rám, haragjukban ellenségeskednek velem.	4 From the height of the day, I will be afraid. But truly, I will hope in you.
5 Szívem remeg bennem, halálos félelem szállt meg engem.	5 In God, I will praise my words. In God, I have put my trust. I will not fear what flesh can do to me.
6 Elfogott a reszketés és a félelem, és sötétség borított el engem.	6 All day long, they curse my words. All their intentions are for evil against me.
7 Így szóltam: »Bár szárnyam volna, mint a galambnak, hogy elszállhatnék s megpihenhetnék!	7 They will dwell and hide themselves. They will watch my heel, just as they waited for my soul;
8 Bizony messzire menekülnék, s a pusztában ütném fel lakóhelyemet!	8 because of this, nothing will save them. In your anger, you will crush the people.
9 Ott várnám azt, aki megszabadít a szélvésztől és a vihartól.«	9 O God, I have announced my life to you. You have placed my tears in your sight, and even in your promise.
10 Sújts le, Uram! Zavard össze nyelvüket, mert gonoszságot és viszályt látok a városban.	10 Then my enemies will be turned back. On whatever day that I call upon you, behold, I know that you are my God.
11 Éjjel-nappal körüljárnak falain,	11 In God, I will praise the word. In the Lord, I will praise his speech. In God, I have hoped. I will not fear what man can do to me.
12 Benne pedig jogtalanság, nyomorúság és álnokság, és utcáin nem szűnik meg a csalás és a rászedés.	12 My vows to you, O God, are in me. I will repay them. Praises be to you.
13 Mert ha ellenségem szórna rám átkokat, azt elviselném könnyedén; És ha gyűlölőm sértegetne, előle talán elrejtőznék.	13 For you have rescued my soul from death and my feet from slipping, so that I may be pleasing in the sight of God, in the light of the living.
14 Hanem te teszed, aki velem egyet akartál, jó ismerősöm és bizalmas barátom voltál,
15 aki velem együtt etted az édes étkeket: akivel együtt jártunk az Isten házába.
16 Érje el az ilyeneket a halál, elevenen szálljanak az alvilágba, mert gonoszság lakik hajlékukban és szívükben.
17 Én azonban Istenhez kiáltok, s az Úr megszabadít engem.
18 Este, reggel, délben panaszkodom, sóhajtok, s ő meghallja szavamat.
19 Békességben megszabadítja lelkemet azoktól, akik rámtámadnak.
20 Isten, aki öröktől fogva létezik, meghallgat és megalázza őket, mert az ilyenek meg nem változnak, nem félik Istent.
21 Társaira emelte kezét, szövetségét meggyalázta.
22 Ajkai a vajnál lágyabbak, de szíve háborúsággal teli. Szavai simábbak az olajnál, ugyanakkor azonban kivont kardok.
23 Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad; Nem engedi soha, hogy ingadozzék az igaz.
24 Isten, te letaszítod őket a pusztulás vermébe. A vérengző és álnok emberek életük felét sem érik el; Ezért bízom én, Uram, tebenned!