A zsoltárok könyve 31
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBBIA MARTINI |
---|---|
1 A karvezetőnek. Zsoltár Dávidtól. | 1 Dello stesso Davidde, salmo di intelligenza. Beati coloro, ai quali sono state rimesse le iniquità, e i peccati, de' quali sono stati ricoperti. |
2 Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek, igazságodban szabadíts meg engem! | 2 Beato l'uomo, cui Dio non imputò peccato, e nello spirito di lui simulazione non è. |
3 Hajtsd hozzám füledet, siess, szabadíts meg! Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam, hogy megszabadíts engem! | 3 Perché io mi tacqui si consumarono le mie ossa, mentre io per tutto il giorno alzava le strida. |
4 Mert erősségem és menedékem vagy, a te nevedért légy vezérem és viseld gondomat! | 4 Perché dì, e notte si aggravò sopra di me la tua mano; mi avvolgeva nella mia miseria, mentre portava fitta la spina. |
5 Ments ki ebből a csapdából, amelyet ellenem titokban felállítottak, hiszen te vagy erősségem. | 5 A te il delitto mio feci noto, e non tenni ascosa la mia ingiustizia. Io dissi: Confesserò contro di me stesso al Signore la mia ingiustizia, e tu mi rimettesti l'empietà del mio peccato. |
6 Kezedbe ajánlom lelkemet, ments meg engem, Uram, igazság Istene! | 6 Per questo porgerà preghiere a te ogni uomo santo nel tempo opportuno. Certo, che quando inonderanno le grandi acque a lui non si accosteranno. |
7 Gyűlölöd azokat, akik üres hiúságok után futnak, én azonban az Úrba vetem bizalmamat. | 7 Tu se' mio asilo nella tribolazione, da cui son circondato: tu mia letizia, liberami da coloro, che mi assediano. |
8 Ujjongva örvendek irgalmasságodnak, hisz megláttad megalázottságomat, észrevetted ínségemet, | 8 Io ti darò intelligenza, e ti insegnerò la via, per cui tu hai da camminare: terrò fissi gli occhi miei sopra di te. |
9 és nem juttattál ellenség kezére, sőt tágas térre állítottad lábamat. | 9 Guardatevi dall'esser simili al cavallo, e al mulo, i quali son privi del bene dell'intelletto. Stringi col morso, e colla briglia le mascelle di coloro, che si ritiran da te. |
10 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem, szemem, lelkem, testem a búsulástól elsenyved, | 10 Molti i flagelli pei peccatori: ma la misericordia sani a guardia di colui, che spera nel Signore. |
11 mert fájdalomban enyészik el életem, és éveim siránkozásban. Az ínségtől ellankad erőm és remegnek csontjaim. | 11 Nel Signore rallegratevi, ed esultate, o giusti, e gloriatevi voi tutti, che siete di retto cuore. |
12 Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem, szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem: akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem. | |
13 Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben, mint összetört edény, olyanná lettem. | |
14 Mert hallottam sokak szidalmazását, az iszonyatot mindenfelől; Amint egybegyűltek ellenem mindannyian, s azon tanakodtak, hogy elveszik életem. | |
15 Én azonban benned bízom, Uram; Azt mondom: »Te vagy az én Istenem! | |
16 Sorsom a te kezedben van.« Ments meg ellenségeim kezéből s üldözőimtől. | |
17 Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat, szabadíts meg irgalmasságodban. | |
18 Uram, ne hagyd, hogy szégyen érjen, hisz segítségül hívlak téged. Érje szégyen a gonoszokat és némuljanak el az alvilágban; | |
19 Némuljanak el az álnok ajkak, melyek az igaz ellen gonoszat szólnak, kevélyen és megvetéssel. | |
20 Uram, milyen bőséges a te édességed, amelyet elrejtettél a téged félők számára, amelyet a benned bízóknak juttatsz az emberek fiai előtt! | |
21 Elrejted őket arcod rejtekében az emberek háborgatása elől; Megoltalmazod őket hajlékodban a perlekedő nyelvektől. | |
22 Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta irgalmát nekem a megerősített városban! | |
23 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: »Elvetettél szemed elől engem!« Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát, amikor kiáltottam hozzád. | |
24 Szeressétek az Urat, szentjei mind, mert az Úr megőrzi a hűségest, de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek. | |
25 Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek! |