Krónikák második könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt.	1 La reine de Saba apprit la renommée de Salomon et vint à Jérusalem éprouver Salomon pardes énigmes. Elle arriva avec de très grandes richesses, des chameaux chargés d'aromates, quantité d'or et depierres précieuses. Quand elle se fut rendue auprès de Salomon, elle s'entretint avec lui de tout ce qu'elle avaitmédité.
2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte.	2 Salomon l'éclaira sur toutes ses questions et aucune ne fut pour lui un secret qu'il ne pûtélucider.
3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett,	3 Lorsque la reine de Saba vit la sagesse de Salomon, le palais qu'il s'était construit,
4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt,	4 le menu de sa table, le placement de ses officiers, le service de ses gens et leur livrée, seséchansons et leur livrée, les holocaustes qu'il offrait au Temple de Yahvé, le coeur lui manqua
5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam.	5 et elle dit au roi: "Ce que j'ai entendu dire dans mon pays sur toi et sur ta sagesse était doncvrai!
6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt.	6 Je n'ai pas voulu croire ce qu'on disait avant de venir et de voir de mes yeux, mais vraiment onne m'avait pas appris la moitié de l'étendue de ta sagesse: tu surpasses la renommée dont j'avais eu l'écho.
7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.	7 Bienheureux tes gens, bienheureux tes serviteurs que voici, qui se tiennent continuellementdevant toi et qui entendent ta sagesse!
8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.«	8 Béni soit Yahvé, ton Dieu, qui t'a montré sa faveur en te plaçant sur son trône comme roi aunom de Yahvé ton Dieu; c'est parce que ton Dieu aime Israël et veut le maintenir à jamais qu'il t'en a donné laroyauté pour exercer le droit et la justice."
9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak.	9 Elle donna au roi 120 talents d'or, une grande quantité d'aromates et des pierres précieuses.Les aromates que la reine de Saba apporta au roi Salomon étaient incomparables.
10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet:	10 De même les serviteurs de Huram et les serviteurs de Salomon qui rapportèrent l'or d'Ophir,rapportèrent du bois d'algummim et des pierres précieuses.
11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén.	11 Le roi fit avec le bois d'algummim des planchers pour le Temple de Yahvé et pour le palaisroyal, des lyres et des harpes pour les musiciens; on n'avait encore jamais rien vu de pareil dans le pays de Juda.
12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment.	12 Quant au roi Salomon, il offrit à la reine de Saba tout ce dont elle manifesta l'envie, sanscompter ce qu'elle avait apporté au roi. Puis elle s'en retourna et alla dans son pays, elle et ses serviteurs.
13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt,	13 Le poids de l'or qui arriva à Salomon en une année fut de 666 talents d'or,
14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.	14 sans compter ce qui venait des redevances des marchands et des courtiers importateurs; tousles rois d'Arabie, tous les gouverneurs du pays apportaient également de l'or et de l'argent à Salomon.
15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára,	15 Le roi Salomon fit 200 grands boucliers d'or battu, sur chacun desquels il appliqua 600 siclesd'or battu,
16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba.	16 et 300 petits boucliers d'or battu, sur chacun desquels il appliqua 300 sicles d'or, et il lesdéposa dans la Galerie de la Forêt du Liban.
17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal.	17 Le roi fit aussi un grand trône d'ivoire et le plaqua d'or raffiné.
18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt	18 Ce trône avait six degrés et un marchepied d'or qui lui étaient attachés, des bras de part etd'autre du siège et deux lions debout près des bras.
19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban.	19 Douze lions se tenaient de part et d'autre des six degrés. On n'a rien fait de semblable dansaucun royaume.
20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték.	20 Tous les vases à boire du roi Salomon étaient en or et tout le mobilier de la Galerie de laForêt du Liban était en or fin; car on faisait fi de l'argent au temps du roi Salomon.
21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát.	21 En effet le roi avait des navires allant à Tarsis avec les serviteurs de Huram et tous les troisans les navires revenaient de Tarsis chargés d'or, d'argent, d'ivoire, de singes et de guenons.
22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát	22 Le roi Salomon surpassa en richesse et en sagesse tous les rois de la terre.
23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott,	23 Tous les rois de la terre voulaient être reçus par Salomon pour profiter de la sagesse que Dieului avait mise au coeur
24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre.	24 et chacun apportait son présent: vases d'argent et vases d'or, vêtements, armes et aromates,chevaux et mulets, et ainsi d'année en année.
25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe.	25 Salomon eut 4.000 stalles pour ses chevaux et ses chars, et 12.000 chevaux qu'il cantonnadans les villes de chars et près du roi à Jérusalem.
26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig.	26 Il étendit son pouvoir sur tous les rois depuis le Fleuve jusqu'au pays des Philistins et jusqu'àla frontière d'Egypte.
27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa.	27 Il rendit l'argent aussi commun à Jérusalem que les cailloux, et les cèdres aussi nombreuxque les sycomores du Bas-Pays.
28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki.	28 On importait pour Salomon des chevaux de Muçur et de tous les pays.
29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában.	29 Le reste de l'histoire de Salomon, du début à la fin, n'est-ce pas écrit dans l'histoire de Natânle prophète, dans la prophétie d'Ahiyya de Silo, et dans la vision de Yéddo le voyant concernant Jéroboam fils deNebat?
30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen.	30 Salomon régna 40 ans à Jérusalem sur tout Israël.
31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette.	31 Puis il se coucha avec ses pères et on l'enterra dans la Cité de David, son père, et son filsRoboam régna à sa place.