Krónikák második könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt.	1 La reine de Saba avait entendu parler de Salomon et elle vint pour le mettre à l’épreuve par ses énigmes: elle arriva avec d’énormes richesses, des chameaux chargés de parfums, de l’or en grande quantité ainsi que des pierres précieuses. Arrivée près de Salomon, elle parla avec lui de tous ses doutes.
2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte.	2 Salomon éclaira toutes ses questions, aucune d’entre elles ne resta sans réponse pour Salomon.
3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett,	3 Lorsque la reine de Saba vit la sagesse de Salomon, le palais qu’il avait construit,
4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt,	4 le menu de sa table, le logement de ses serviteurs, le service et les costumes de ses gens, les maîtres d’hôtel et leurs tenues et les holocaustes qu’il offrait dans la Maison de Yahvé, elle en eut le souffle coupé.
5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam.	5 Elle dit alors au roi: “Ce que j’ai entendu dire dans mon pays sur tes paroles et ta sagesse était donc vrai!
6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt.	6 Je n’en croyais pas les rumeurs avant d’être venue le voir de mes propres yeux; mais vraiment, on ne m’avait pas dit la moitié de ta grande sagesse! Tu surpasses tout ce qu’on m’avait dit de toi.
7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.	7 Que tes femmes sont heureuses! Qu’ils sont heureux, ces serviteurs qui se tiennent constamment devant toi et entendent ta sagesse!
8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.«	8 Béni soit Yahvé ton Dieu qui t’a montré sa faveur et qui t’a placé sur son trône comme roi! Ton Dieu aime Israël et veut le garder pour toujours, c’est pourquoi il a fait de toi leur roi pour exercer le droit et la justice.”
9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak.	9 Elle donna au roi 120 talents d’or, des parfums en très grande quantité ainsi que des pierres précieuses; jamais il n’y eut autant de parfums que ceux que la reine de Saba donna au roi Salomon.
10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet:	10 Les serviteurs de Hiram et ceux de Salomon qui avaient amené l’or d’Ofir, apportèrent aussi des bois exotiques et des pierres précieuses.
11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén.	11 Avec ces bois exotiques, le roi fit faire des planchers pour la Maison de Yahvé et pour le palais royal, des lyres et des harpes pour les musiciens; jamais encore on n’avait vu chose pareille dans le pays de Juda!
12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment.	12 Le roi Salomon donna à la reine de Saba tout ce qu’elle désirait: beaucoup plus qu’elle n’avait apporté au roi. Elle s’en retourna alors et regagna son pays avec ses serviteurs.
13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt,	13 Chaque année Salomon recevait 666 talents d’or,
14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.	14 sans compter ce qui venait des impôts des marchands et des profits des commerçants. Tous les rois d’Arabie et les gouverneurs du pays apportaient de l’or et de l’argent à Salomon.
15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára,	15 Le roi Salomon fit faire 200 grands boucliers en or martelé, (on avait appliqué sur chacun d’eux 600 sicles d’or),
16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba.	16 300 petits boucliers d’or martelé (on avait appliqué sur chacun d’eux 300 sicles d’or): le roi les plaça dans la Maison-de-la-Forêt-du-Liban.
17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal.	17 Le roi fit exécuter un grand trône d’ivoire revêtu d’or pur.
18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt	18 Ce trône avait six marches, un dossier arrondi derrière le trône et des bras de chaque côté du siège, deux lions à côté des bras,
19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban.	19 et douze lions répartis de chaque côté des six marches. On n’avait jamais rien fait de semblable dans aucun royaume!
20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték.	20 Tous les gobelets dans lesquels buvait le roi Salomon étaient en or et tous les meubles de la Maison-de-la-Forêt-du-Liban étaient plaqués d’or fin: au temps de Salomon, l’argent paraissait sans valeur.
21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát.	21 Car le roi avait des navires qui se rendaient à Tarsis avec les serviteurs de Hiram, et tous les trois ans les navires revenaient de Tarsis chargés d’or, d’argent, de singes et de guenons.
22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát	22 Le roi Salomon dépassa en richesse et en sagesse tous les rois de la terre;
23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott,	23 tous les rois de la terre voulaient voir Salomon pour entendre la sagesse que Dieu lui avait donnée.
24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre.	24 Chacun apportait son cadeau: des objets en argent ou en or, des vêtements, des armes, des parfums, des chevaux et des mulets; il en était ainsi tous les ans.
25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe.	25 Salomon eut 4 000 stalles pour ses chevaux de chars et 12 000 chevaux. Il les avait dans les villes de chars et à Jérusalem, aux côtés du roi.
26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig.	26 Il dominait sur tous les rois, depuis le Fleuve jusqu’au pays des Philistins et jusqu’à la frontière d’Égypte.
27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa.	27 Le roi fit si bien, que l’argent était à Jérusalem aussi ordinaire que les cailloux et que les cèdres étaient aussi nombreux que les sycomores du Bas-Pays.
28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki.	28 On importait pour le service de Salomon des chevaux de Mousour et de tous les pays.
29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában.	29 Le reste des actes de Salomon, depuis les premiers jusqu’aux derniers, cela n’est-il pas écrit dans l’histoire du prophète Nathan, dans les prophéties d’Ahiya de Silo et dans les visions de Yédo le voyant concernant Jéroboam fils de Nabat?
30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen.	30 Salomon régna 40 ans sur tout Israël, à Jérusalem.
31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette.	31 Salomon se coucha avec ses pères et on l’enterra dans la Cité de David son père. Roboam, son fils, régna à sa place.