1 Corintios 13

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Aunque yo hablara todas las lenguas de los hombres y de los ángeles, si no tengo amor, soy como una campana que resuena o un platillo que retiñe.	1 Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.
2 Aunque tuviera el don de la profecía y conociera todos los misterios y toda la ciencia, aunque tuviera toda la fe, una fe capaz de trasladar montañas, si no tengo amor, no soy nada.	2 Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem akár az összes titkot és minden tudományt, és legyen bár olyan teljes a hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok.
3 Aunque repartiera todos mis bienes para alimentar a los pobres y entregara mi cuerpo a las llamas, si no tengo amor, no me sirve para nada.	3 Osszam el bár egész vagyonomat alamizsnaként, és adjam át testemet, hogy dicsekedjek: ha szeretet nincs bennem, semmit sem használ nekem.
4 El amor es paciente, es servicial; el amor no es envidioso, no hace alarde, no se envanece,	4 A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,
5 no procede con bajeza, no busca su propio interés, no se irrita, no tienen en cuenta el mal recibido,	5 nem tapintatlan, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem feltételezi a rosszat,
6 no se alegra de la injusticia, sino que se regocija con la verdad.	6 nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal;
7 El amor todo lo disculpa, todo lo cree, todo lo espera, todo lo soporta.	7 mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
8 El amor no pasará jamás. Las profecías acabarán, el don de lenguas terminará, la ciencia desaparecerá;	8 A szeretet soha meg nem szűnik. A prófétálások véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik.
9 porque nuestra ciencia es imperfecta y nuestras profecías, limitadas.	9 Mert töredékes a megismerésünk, és töredékes a prófétálásunk;
10 Cuando llegue lo que es perfecto, cesará lo que es imperfecto.	10 amikor pedig eljön majd a tökéletes, a töredékes véget fog érni.
11 Mientras yo era niño, hablaba como un niño, sentía como un niño, razonaba como un niño,	11 Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy éreztem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek; amikor pedig férfivá lettem, felhagytam azokkal a dolgokkal, amelyek gyermekhez valók.
12 pero cuando me hice hombre, dejé a un lado las cosas de niño. Ahora vemos como en un espejo, confusamente; después veremos cara a cara. Ahora conozco todo imperfectamente; después conoceré como Dios me conoce a mí.	12 Most ugyanis tükör által, homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én is ismert vagyok.
13 En una palabra, ahora existen tres cosas: la fe, la esperanza y el amor, pero la más grande todas es el amor.	13 Most tehát megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet.