1 Sofar de Naamá respondió, diciendo: | 1 És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta: |
2 ¿No habrá una respuesta para tanto palabrerío? ¿Tendrá siempre razón el que habla demasiado? | 2 »Válasz nélkül maradjon-e a bőbeszédű, vagy a fecsegőnek legyen-e igaza? |
3 ¿Tu locuacidad hará callar a los demás y te burlarás sin que nadie te confunda? | 3 Egyedül előtted hallgassanak az emberek, s amikor gúnyolod a többieket, senki se utasítson rendre? |
4 Tú has dicho: «Mi doctrina es pura y estoy limpio ante tus ojos». | 4 Úgy mondtad: ‘Szavaim kifogástalanok, és szeplő nélkül állok Előtted!’ |
5 En cambio, si Dios hablara y abriera sus labios contra ti; | 5 Bár csak beszélne Isten veled, és nyitná meg ajkait ellened, |
6 si te revelara los secretos de la sabiduría, tan sutiles para el entendimiento, sabrías que Dios olvida una parte de tu culpa. | 6 és mutatná meg neked a bölcsesség titkait – mert sokféle az ő törvénye –, akkor belátnád, hogy sokkal kevesebbet szenvedsz el tőle, mint ahogy bűnöd megérdemli. |
7 ¿Puedes tú escrutar las profundidades de Dios o vislumbrar la perfección del Todopoderoso? | 7 Talán megérted Isten lábnyomait, és elérsz a Mindenható tökéletességéig? |
8 Ella es más alta que el cielo: ¿qué puedes hacer tú? Es mas honda que el Abismo: ¿qué puedes entender? | 8 Magasabb az az égnél – mit is tehetnél? Mélyebb az alvilágnál – hogy ismernéd meg? |
9 Por su extensión, es más larga que la tierra y más ancha que el mar. | 9 Mértéke hosszabb a földnél és szélesebb a tengernél. |
10 Si Dios pasa y aprisiona, y si convoca a juicio, ¿quién se lo impedirá? | 10 Ha felborít, bezár vagy kényszerít, ki tud vele szembeszállni? |
11 El conoce a los hombres falsos, ve la maldad ¿y no la sabrá discernir? | 11 Mert ő ismeri az emberek hitványságát, és látva a bűnt, nemde tekintetbe veszi! |
12 Pero un necio asentará cabeza cuando se domestique un asno salvaje de la estepa. | 12 A balga férfi felfuvalkodik kevélységében, s azt hiszi, hogy mint a vadszamár csikója, szabadnak született! |
13 En cuanto a ti, si enderezas tu corazón y extiendes tus manos hacia Dios, | 13 Te pedig, ha megerősíted szívedet és kitárod hozzá kezedet, |
14 si alejas la maldad que hay en tus manos y no dejas que la injusticia habite en tu carpa, | 14 és ha bűn tapad kezedhez, elveted magadtól, és nem tűrsz sátradban jogtalanságot: |
15 entonces sí erguirás tu frente inmaculada, estarás firme y nada temerás. | 15 akkor szeplőtelenül emelheted fel arcodat, állhatsz szilárdan és nem kell félned. |
16 Así te olvidarás de las penas, las recordarás como una correntada pasajera. | 16 Akkor elfelejtheted nyomorúságodat, úgy gondolsz majd rá, mint az elfolyt vizekre. |
17 La vida se alzará más radiante que el mediodía, la oscuridad será como una alborada. | 17 Ragyogó lesz estéd, mintha dél lenne, s amikor azt hiszed, hogy elenyésztél, feltámadsz, mint a hajnali csillag; |
18 Estarás seguro, porque habrá una esperanza; observarás a tu alrededor, y te acostarás tranquilo. | 18 és jó kedvvel leszel, remény lesz előtted, körültekintesz és nyugton térhetsz pihenőre. |
19 Descansarás sin que nadie te perturbe y muchos tratarán de ganarse tu favor. | 19 Lefekhetsz és senki sem riaszt, és sokan keresik majd kegyedet. |
20 Pero los ojos de los malvados se consumen, les falta todo refugio y el último suspiro será su única esperanza. | 20 A gonoszok szemei azonban elepednek, és menedékük elvész tőlük; a reményük pedig olyasvalami, amitől a lélek visszariad.« |