Livre d'Isaïe 40

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 “Consolez, consolez mon peuple, dit Yahvé votre Dieu.	1 Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! – mondja a ti Istenetek.
2 Parlez au cœur de Jérusalem, criez-lui ce message: son esclavage a pris fin, sa dette est payée, Yahvé lui a rendu au double pour toutes ses fautes.”	2 Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és kiáltsátok neki, hogy letelt szolgálata, letörlesztette bűnét, hiszen kétszeresen meglakolt az Úr kezétől minden vétkéért!
3 Une voix crie: “Ouvrez dans le désert la route de Yahvé, tracez dans la steppe un chemin pour notre Dieu.	3 Egy hang kiált: »Készítsétek a pusztában az Úr útját, egyengessetek ösvényt a sivatagban Istenünknek!
4 Toute vallée sera comblée, toute montagne et toute colline abaissée, les hauteurs se changeront en plaines, et les monts en larges vallées.	4 Minden völgy emelkedjék fel, minden hegy és halom süllyedjen alá; a göröngyös legyen egyenessé, és a hegyláncok síksággá!
5 La Gloire de Yahvé va se révéler, et tous les mortels ensemble le verront, car la bouche de Yahvé a parlé.”	5 Akkor kinyilvánul az Úr dicsősége, és meglátja minden test Isten üdvösségét. Bizony, az Úr szája szólt.«
6 Une voix m’a dit: “Crie!” J’ai répondu: “Que dois-je crier?” “Que toute chair est comme l’herbe, et sa grâce comme la fleur des champs.	6 Egy hang szól: »Kiálts!« És mondtam: »Mit kiáltsak?« Minden test csak fű, és az ember minden dicsősége olyan, mint a fű virága.
7 L’herbe se dessèche et la fleur se fane, lorsque sur elles passe le souffle de Yahvé.	7 Elszárad a fű, elhervad a virág, ha az Úr lehelete ráfúj. Valóban csak fű a nép.
8 L’herbe se dessèche et la fleur se fane, mais la parole de notre Dieu demeure à jamais.”	8 Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk szava megmarad örökre.
9 Monte sur une hauteur, toi qui portes à Sion la nouvelle, élève avec force ta voix, toi qui portes à Jérusalem ses nouvelles. N’aie pas peur de crier, dis aux villes de Juda: Voici votre Dieu!	9 Magas hegyre menj föl, te, aki jó hírt viszel Sionnak! Emeld fel erősen hangodat, aki jó hírt viszel Jeruzsálemnek! Emeld fel, ne félj! Mondd Júda városainak: »Íme, a ti Istenetek!
10 Le Seigneur Yahvé vient avec puissance, son bras lui a tout soumis. Il apporte avec lui son butin: voyez devant lui ses récompenses.	10 Íme, az Úristen hatalommal jön, és karja uralkodik; íme, fizetsége vele van, és szerzeménye a színe előtt.
11 Comme un berger il fait paître son troupeau, et son bras le rassemble, il porte les agneaux sur sa poitrine, il mène les brebis qui allaitent.	11 Mint pásztor, legelteti nyáját, karjával összegyűjti a bárányokat, és ölébe veszi, az anyajuhokat gondosan vezeti.«
12 Qui a refermé sa main sur les eaux de la mer, qui a pris les dimensions du ciel ou recueilli tous les sables du globe? Qui a pesé les montagnes à la balance, qui a mis les collines sur le plateau?	12 Ki mérte meg markával a vizet, és az eget arasszal ki mérte fel? Ki mérte meg vékával a föld porát, ki mérte le mérlegen a hegyeket, és a dombokat mérlegserpenyőben?
13 Et qui a pris la mesure de l’esprit de Yahvé? Où est le conseiller qui l’assiste?	13 Ki irányította az Úr lelkét, vagy ki volt tanácsadója, aki oktatta őt?
14 A-t-il guidé quelqu’un, l’a-t-il éclairé, lui a-t-il enseigné l’art de juger, lui a-t-il fait connaître les voies de la sagesse et montré les moyens les plus efficaces?	14 Kivel tanácskozott, ki világosította fel, és ki tanította őt az igazság ösvényére? Ki tanította tudományra, és az okosság útjára ki oktatta?
15 Les nations sont pour lui la goutte au bord du seau, la poussière qu’on néglige sur le plateau de la balance. Et les îles! Elles pèsent comme un grain de sable.	15 Íme, a nemzetek olyanok, mint vízcsepp a vödrön, és mint porszem a mérlegserpenyőn, annyit érnek; íme, a szigetek, mint a por, annyit nyomnak.
16 Il ne trouverait pas assez de bois au Liban, ses animaux ne lui suffiraient pas pour un holocauste.	16 A Libanon nem elég a tűzgyújtásra, és vadállata nem elég az égőáldozathoz.
17 Les nations sont comme rien devant lui, c’est un zéro, elles ne valent pas pour lui.	17 A nemzetek mind, mint a semmi, olyanok előtte, üres semmiségnek számítanak neki.
18 À qui voulez-vous comparer Dieu? quelle image pourrez-vous en donner?	18 Kihez hasonlíthatnátok Istent, vagy milyen képmást készíthetnétek róla?
19 une statue, peut-être, coulée par un artisan, que l’orfèvre a plaquée d’or, avec des chaînes d’argent?	19 A bálványszobrot mesterember önti, ötvös vonja be arannyal, és olvaszt rá ezüstláncokat.
20 Ou bien le bois qu’on a choisi non périssable, travaillé par un expert, solidement fixé pour que rien ne l’ébranle?	20 Aki túl szegény az adományhoz, nem korhadó fát választ, és hozzáértő mestert keres magának, hogy bálványszobrot készítsen, amely nem inog meg.
21 Ne l’avez-vous donc pas appris, entendu? Ne vous l’a-t-on pas dit depuis le début pour que vous sachiez comment la terre fut mise en place?	21 Vajon nem tudjátok, nem halljátok? Nem hirdették kezdettől fogva nektek? Nem értettétek meg a föld alapjait?
22 Yahvé habite plus haut que la voûte sur la terre: de là ses habitants paraissent des sauterelles. Il a étendu les cieux comme un voile, il les a déroulés, et c’est la tente où il demeure.	22 Az, aki a földkorong felett trónol, melynek lakói olyanok, mint a sáskák; aki kiteríti, mint a fátylat, az eget, és kifeszíti, mint a sátrat lakóhelyül;
23 Il sait réduire à rien les puissants, anéantir ceux qui gouvernent le monde.	23 aki a fejedelmeket megsemmisíti, a föld bíráit a semmivel teszi egyenlővé;
24 À peine sont-ils plantés, à peine sont-ils semés, à peine la tige a-t-elle pris racines, que lui, d’un souffle les dessèche, et le tourbillon comme pailles les emporte.	24 amikor még el sem ültették, el sem vetették őket, és még gyökeret sem vert törzsük a földben, máris rájuk fúj, és kiszáradnak, és a szélvész, mint a pelyvát, elsodorja őket.
25 À qui voulez-vous me comparer? dit le Saint. Quelqu’un est-il mon égal?	25 »Kihez hasonlíthatnátok engem, hogy egyenlő volnék vele?« – mondja a Szent.
26 Regardez au-dessus de vous: dites-moi qui les a créées? Vous avez là son armée, il les a déployées, et toutes il les connaît par leur nom; son autorité, sa force sont telles, que pas une n’échappe.	26 Emeljétek a magasba szemeteket, és nézzétek: ki teremtette ezeket? Aki előhozza szám szerint seregüket, és mindnyájukat nevén szólítja; nagy ereje és erős hatalma miatt egyikük sem marad el.
27 Pourquoi dis-tu, Jacob, pourquoi répètes-tu, Israël: “Yahvé ne voit pas, mon Dieu ne s’occupe pas de ma cause?”	27 Miért mondod, Jákob, és miért szólsz így, Izrael: »Rejtve van utam az Úr előtt, és Istenem figyelmét igazságom elkerüli«?
28 Ne l’as-tu donc pas appris, entendu? Yahvé est un Dieu éternel, il a créé jusqu’aux extrémités du monde. Il ne se fatigue pas, il ne se lasse pas; sa sagesse est impénétrable.	28 Vajon nem tudod? Vagy nem hallottad? Örökkévaló Isten az Úr, aki a föld határait teremtette. Nem fárad el, és nem lankad el, bölcsessége kifürkészhetetlen.
29 Il rend des forces à qui est fatigué, donne de l’énergie à celui qui est faible.	29 Erőt ad a fáradtnak, és az erőtlennek megsokasítja erejét.
30 Même les jeunes se fatiguent; mais lorsqu’ils sont las et chancellent,	30 Elfáradhatnak a fiatalok, és ellankadhatnak, s az ifjak is megbotolva eleshetnek;
31 ceux qui s’appuient sur Yahvé retrouvent des forces; il leur pousse des ailes comme à l’aigle, ils courent et ne se fatiguent pas, ils marchent et ne se lassent pas.	31 de akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak el, járnak, és nem fáradnak el.