Deuxième livre des Rois 4

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Une des femmes des frères prophètes fit appel à Élisée: “Ton serviteur, mon mari, est mort, dit-elle, et tu sais que ton serviteur craignait Yahvé. Or un homme à qui nous devions de l’argent est venu prendre mes deux fils pour en faire ses esclaves.”	1 Egy asszony pedig a próféták feleségei közül segítségért kiáltott Elizeushoz, mondván: »Szolgád, a férjem meghalt, s te tudod, hogy szolgád félte az Urat, s íme, eljött a hitelező, hogy elvegye két fiamat, s rabszolgáivá tegye.«
2 Élisée lui dit: “Que puis-je faire pour toi? Dis-moi, qu’as-tu à la maison?” Elle répondit: “Ta servante n’a rien du tout à la maison, sauf une petite cruche d’huile.”	2 Azt mondta neki Elizeus: »Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Mondd meg nekem, mid van házadban?« Ő azt felelte: »Nincs nekem, szolgálódnak semmim sem házamban, csak egy kis olajom, amellyel kenni szoktam magamat.«
3 Il lui dit: “Va demander à tous tes voisins des cruches, des cruches vides, et pas seulement quelques-unes.	3 Azt mondta erre neki: »Eredj, kérj kölcsön minden szomszédasszonyodtól üres edényeket, de ne keveset,
4 Lorsque tu seras de retour, tu fermeras la porte sur toi et tes fils, tu verseras de ton huile dans toutes ces cruches, et à mesure qu’elles seront pleines, tu les mettras de côté.”	4 aztán menj be házadba, s ha benn leszel fiaiddal együtt, zárd be ajtódat, s tölts olajodból mindezekbe az edényekbe, s ha megtelnek, állítsd őket félre.«
5 Alors elle s’en alla, elle ferma la porte sur elle et sur ses fils; ils approchaient les cruches et elle les remplissait.	5 Elment tehát az asszony, s rázárta magára s fiaira az ajtót, s azok adogatták az edényeket, ő pedig töltögetett.
6 Lorsque les cruches furent remplies, elle dit à son fils: “Apportes-en encore une.” Mais il lui répondit: “Il n’y en a plus.” Et l’huile s’arrêta de couler.	6 Amikor aztán megteltek az edények, azt mondta fiának: »Hozz ide nekem még edényt.« De az azt felelte: »Nincsen.« Ekkor megállt az olaj.
7 Elle alla rapporter tout cela à l’homme de Dieu; il lui dit: “Va vendre l’huile et paie ta dette; ce qui restera te permettra de vivre avec tes fils.”	7 Erre elment, s elmondta a dolgot az Isten emberének. Ő ezt mondta: »Eredj, add el az olajat, s fizesd ki hiteleződet, te pedig s fiaid éljetek abból, ami megmarad.«
8 Un jour Élisée passait à Chounem. Il y avait là une femme aisée qui insista pour qu’il reste à manger, et dès lors, chaque fois qu’il passait par là, il s’arrêtait chez elle.	8 Történt pedig egy napon, hogy Elizeus keresztülment Sunámon. Volt azonban ott egy előkelő asszony, s az feltartóztatta, hogy étkezzék nála. Így aztán valahányszor arra járt, betért hozzá, hogy étkezzék.
9 Elle dit à son mari: “J’ai appris que cet homme qui passe souvent chez nous est un saint homme de Dieu;	9 Erre az asszony azt mondta férjének: »Úgy veszem észre, hogy Istennek szent embere az, aki gyakorta erre jár mifelénk.
10 nous allons construire sur la terrasse une petite chambre et nous y mettrons pour lui un lit, une table, une chaise et une lampe. Et lorsqu’il passera chez nous, il pourra s’y retirer.”	10 Csináltassunk tehát neki egy kis tetőszobát, tegyünk bele neki ágyat, asztalt, széket és mécsest, hogy ha hozzánk jön, ott ellehessen.«
11 Ainsi, un jour qu’il était de passage, il se retira dans la chambre haute et s’étendit.	11 Történt erre egy napon, hogy eljött és betért a tetőszobába, s ott megpihent.
12 Il dit à son serviteur Guéhazi: “Appelle cette bonne Chounamite! Lorsque tu l’auras appelée et qu’elle sera près de toi,	12 Majd azt mondta legényének, Giezinek: »Hívd elő azt a sunemi asszonyt.« Amikor előhívta, s az elébe állt,
13 tu lui diras: Tu te donnes beaucoup de mal pour nous, que pouvons-nous faire pour toi? Veux-tu que nous disions pour toi un mot au roi ou au chef de l’armée?” Mais elle répondit: “Je suis bien au milieu de mon clan.”	13 azt mondta legényének: »Mondd neki: Íme, gondosan elláttál minket mindennel. Mit akarsz, hogy cselekedjem neked? Van-e valami ügyed, s akarod-e, hogy szóljak a királynak vagy a sereg fővezérének?« Ő azt felelte: »Én nyugodtan lakom népem között.«
14 Élisée revint un jour sur le même sujet: “Alors, que peut-on faire pour elle?” Guéhazi répondit: “Elle n’a pas de fils et son mari est vieux.”	14 Erre ő azt mondta: »Mit akar tehát, hogy cselekedjem neki?« Azt mondta erre Giezi: »Ne is kérdezd, hiszen fia nincs, s a férje vén.«
15 Élisée dit: “Appelle-la-moi!” Le serviteur l’appela et elle vint à l’entrée de la chambre.	15 Erre megparancsolta, hogy hívja oda, s amikor odahívta, s az megállt az ajtóban,
16 Élisée lui dit alors: “À cette même époque l’an prochain, tu caresseras un fils.” Elle répondit: “Non, mon seigneur, tu es un homme de Dieu; ne mens pas à ta servante!”	16 azt mondta neki: »Esztendő fordultán, ebben az időben s ugyanebben az órában fiad lesz méhedben.« Ám ő azt felelte: »Ne, kérlek uram, Isten embere, ne hazudj szolgálódnak.«
17 Or la femme conçut et, l’année suivante à la même époque, elle eut un fils comme Élisée l’avait annoncé.	17 Az asszony csakugyan fogant, s fiút szült, abban az időben s abban az órában, amelyet Elizeus mondott.
18 L’enfant grandit. Un jour qu’il était allé trouver son père auprès des moissonneurs,	18 Fel is növekedett a gyermek. Amikor azonban egy napon kiment apjához, az aratókhoz,
19 il dit à son père: “Ma tête! Ma tête!” Le père dit au serviteur: “Porte-le vite à sa mère!”	19 azt mondta apjának: »A fejem fáj, a fejem fáj.« Erre ő azt mondta a legénynek: »Vedd fel, s vidd el az anyjához.«
20 Le serviteur l’emporta et le donna à sa mère; l’enfant resta assis sur ses genoux, puis à midi il mourut.	20 Az fel is vette és elvitte anyjához. Ő a térdén tartotta egészen délig, akkor meghalt.
21 Alors elle monta le coucher sur le lit de l’homme de Dieu, puis elle ferma la porte et sortit.	21 Erre ő felment, rátette az Isten emberének ágyára, rázárta az ajtót, kiment,
22 Elle appela son mari et lui dit: “Envoie-moi donc un des garçons avec une ânesse. Je vais courir chez l’homme de Dieu et ensuite je reviendrai.”	22 elhívta férjét és azt mondta: »Bocsáss el, kérlek, velem egy legényt meg egy szamarat, hadd siessek el az Isten emberéhez, majd visszajövök.«
23 Il lui demanda: “Pourquoi veux-tu aller vers lui aujourd’hui? Ce n’est pas un jour de nouvelle lune ni un sabbat.” Elle lui répondit: “Ne t’inquiète pas.”	23 Ő azt mondta: »Miért mégy hozzá? Ma nincs sem újhold, sem szombat.« Ő azt felelte: »Csak hadd menjek.«
24 Elle sella donc l’ânesse et dit au serviteur: “Allons, conduis-moi et ne m’arrête pas en chemin sauf si je te le demande.”	24 Azzal megnyergeltette a szamarat, s megparancsolta a legénynek: »Hajts, siess és meg ne állíts engem menetközben, hanem azt tedd, amit majd parancsolok neked.«
25 Elle partit donc et se rendit vers l’homme de Dieu, sur le mont Carmel. Lorsque l’homme de Dieu l’aperçut de loin, il dit à Guéhazi, son serviteur: “Voici la Chounamite.	25 Elindult tehát, s eljutott az Isten emberéhez, a Kármel hegyére. Amikor az Isten embere átellenből meglátta, azt mondta legényének, Giezinek: »Íme, az a sunemi asszony.
26 Cours donc à sa rencontre et demande-lui: Tout va-t-il bien? Ton mari se porte-t-il bien? Et l’enfant?” Elle répondit: “Oui, bien.”	26 Eredj csak eléje, s mondd neki: Jól vagy-e te s a férjed meg a fiad?« Ő azt felelte: »Jól.«
27 Mais dès qu’elle fut arrivée auprès de l’homme de Dieu sur la montagne, elle lui étreignit les pieds. Guéhazi s’approcha pour la repousser, mais l’homme de Dieu lui dit: “Laisse-la! Son cœur est rempli de tristesse, Yahvé me l’a caché et ne m’a rien fait connaître.”	27 Amikor aztán eljutott az Isten emberéhez a hegyre, megragadta lábát. Odament erre Giezi, hogy eltávolítsa, de az Isten embere azt mondta: »Hagyd csak, mert keserűségben van a lelke, de az Úr azt eltitkolta előlem, s nem adta tudtomra.«
28 Alors elle dit: “Est-ce moi qui avais demandé un fils à mon seigneur? Je t’avais bien dit: Ne me mens pas!”	28 Az asszony azt mondta neki: »Vajon kértem-e én fiút uramtól? Nemde azt mondtam neked: Ne ámíts engem?«
29 Élisée dit à Guéhazi: “Mets ta ceinture, prends mon bâton et va! Si tu rencontres quelqu’un, ne t’arrête pas pour le saluer, et si quelqu’un te salue, ne lui réponds pas. Tu mettras mon bâton sur le visage de l’enfant.”	29 Erre ő azt mondta Giezinek: »Övezd fel derekadat, s vedd kezedbe botomat, s menj el. Ha találkozol valakivel, ne köszöntsd, s ha köszönt téged valaki, ne válaszolj neki, s tedd botomat a gyermek arcára.«
30 Mais la mère de l’enfant lui dit: “Par la vie de Yahvé et par ta propre vie, je ne te quitterai pas.” Alors il se leva et la suivit.	30 Ám a gyermek anyja azt mondta: »Az Úr életére s a te életedre mondom, hogy nem hagylak el téged.« Felkelt tehát és követte.
31 Guéhazi avait pris de l’avance; il posa le bâton sur le visage de l’enfant, mais il n’y eut ni voix ni réponse. Il revint donc vers Élisée et lui fit savoir: “L’enfant ne s’est pas réveillé.”	31 Giezi azonban előrement, s rátette a botot a gyermek arcára, de az nem szólalt meg, s nem eszmélt fel. Erre visszatért, s jelentette neki, s azt mondta: »Nem kelt fel a gyermek.«
32 Élisée entra dans la maison; l’enfant était là, mort, couché sur son lit.	32 Amikor Elizeus bement a házba, íme, a gyermek csakugyan holtan feküdt ágyán.
33 Il entra et ferma la porte sur eux deux, puis il pria Yahvé.	33 Erre bement, s rázárta az ajtót magára s a gyermekre, s imádkozott az Úrhoz.
34 Il se coucha ensuite sur l’enfant, il mit sa bouche sur sa bouche, ses yeux sur ses yeux, ses mains sur ses mains; il resta là penché sur lui et la chair de l’enfant se réchauffa.	34 Aztán föllépett az ágyra, s ráfeküdt a gyermekre, s rátette száját a szájára, szemét a szemére, s kezét a kezére, s ráborult. Ekkor meleg lett a gyermek teste.
35 Puis il redescendit dans la maison et fit quelques pas de long en large, il remonta et se pencha de nouveau sur l’enfant. Il fit ainsi sept fois. Alors l’enfant remua et il ouvrit les yeux.	35 Erre ő lejött, sétált egyet föl s alá a házban, aztán föllépett az ágyra, s ráfeküdt: erre a gyermek hetet ásított, s kinyitotta a szemét.
36 Élisée appela Guéhazi; il lui dit: “Fais venir cette Chounamite.” Il l’appela et elle monta vers lui; il lui dit: “Emporte ton fils.”	36 Erre ő beszólította Giezit, s azt mondta neki: »Hívd ide azt a sunemi asszonyt.« Az a hívásra be is ment hozzá. Erre ő azt mondta: »Vedd fiadat.«
37 Elle tomba à ses pieds et se prosterna à terre, puis elle prit son fils et sortit.	37 Az odament, a lába elé omlott, s földig hajtotta magát, majd vette a fiát, s kiment.
38 Élisée revint à Guilgal, il y avait la famine dans le pays. Comme les frères prophètes étaient assis devant lui, il dit à son serviteur: “Prépare le grand chaudron et fais cuire un potage pour les frères prophètes.”	38 Elizeus erre visszatért Gilgálba. Az országban akkor éhség volt. Amikor aztán a prófétafiak letelepedtek előtte, azt mondta egyik legényének: »Tedd föl a nagy fazekat, s főzz főzeléket a prófétafiaknak.«
39 L’un d’entre eux sortit dans la campagne pour ramasser des herbes, il trouva une sorte de vigne sauvage, il y cueillit des coloquintes et en remplit son vêtement. De retour, il les coupa en morceaux dans le pot où l’on préparait le potage, mais personne ne savait ce que c’était.	39 Erre egyikük kiment a mezőre, hogy zöldséget szedjen, s vadszőlőtőhöz hasonló növényre talált. Teleszedte róla vadtökkel palástját, s miután visszatért, belevagdalta a főzelékes fazékba, mert nem tudta, hogy mi az.
40 On en versa à tous ces hommes pour leur repas, mais dès qu’ils eurent goûté, ils se mirent à crier: “Homme de Dieu, la mort est dans le chaudron!” Et ils étaient incapables d’en manger.	40 Ki is tálalták a társaknak, hogy egyenek, de amikor azok megízlelték a főzeléket, felkiáltottak, s azt mondták: »Halál van a fazékban, Isten embere!« – és nem tudtak enni.
41 Il leur dit: “Trouvez-moi de la farine.” Il la jeta dans le chaudron, puis il ajouta: “Verse du potage à ces hommes et qu’ils mangent.” Il n’y avait plus rien de mauvais dans le chaudron.	41 Erre ő így szólt: »Hozzatok lisztet!« Amikor hoztak, beleszórta a fazékba, s azt mondta: »Tálald ki a népnek, hogy egyen.« És nem volt többé semmi keserűség a fazékban.
42 Un homme arriva de Baal-Chalicha; dans son sac il apportait du pain à l’homme de Dieu: 20 pains d’orge et de blé que l’on avait faits avec la farine de la nouvelle récolte. Élisée lui dit: “Donne à ces hommes pour qu’ils mangent.”	42 Majd odajött egy ember Baálsálisából, és zsengéből való kenyereket hozott az Isten emberének: húsz árpakenyeret s friss gabonát a tarisznyájában. Erre ő azt mondta: »Add oda a népnek, hadd egyen.«
43 Mais son serviteur lui dit: “Je ne vais tout de même pas servir cela pour 100 personnes.” Il reprit: “Donne à ces gens et qu’ils mangent, car voici ce que dit Yahvé: On en mangera et il en restera.”	43 A szolgája erre azt felelte: »Mi ez ahhoz, hogy száz ember elé adjam?« Ám ő ismét azt mondta: »Add csak oda a népnek, hadd egyen, ezt üzeni ugyanis az Úr: ‘Esznek is, marad is.’«
44 Il les servit donc, ils en mangèrent et laissèrent des restes comme Yahvé l’avait dit.	44 Odatette tehát eléjük, s ettek, s maradt is, az Úr szava szerint.