1 Bijaše u Efrajimovoj gori čovjek po imenu Mikajehu. | 1 Volt abban az időben egy Efraim hegységéről való ember, akit Míkajehunak hívtak. |
2 On reče majci: »Tisuću i sto srebrnih šekela što su ti ukradeni i zbog kojih si izustila kletvu – uši su je moje čule – taj je novac kod mene, ja sam ga uzeo.« Mati mu odgovori: »Jahve te blagoslovio, sine moj!« | 2 Ez azt mondta anyjának: »Az az ezerszáz ezüst, amelyet elvettek tőled, és amely miatt fülem hallatára esküdöztél, íme, az én birtokomban, nálam van.« Ő így felelt neki: »Áldjon meg az Úr, fiam!« |
3 I Mikajehu vrati joj tisuću i sto srebrnih šekela. A mati mu njegova reče: »Te sam novce posvetila Jahvi iz svoje ruke za tebe, sine moj, da se izdjela za to rezan ili ljeven idol. I evo, za to ih dajem.« | 3 Erre ő visszaadta anyjának, aki így szólt hozzá: »Az Úrnak akarom szentelni és ajánlani ezt az ezüstöt, úgy, hogy fiam vegye el kezemből és csináljon belőle faragott és öntött képet: oda is adom most neked.« |
4 Majka uze dvije stotine srebrnih šekela i dade ih zlataru. On načini od njih rezani i ljeveni idol koji postaviše u Mikajehuovoj novoj kući. | 4 Erre ő visszaadta anyjának, az pedig vett kétszáz ezüstöt, s odaadta az ezüstművesnek, hogy készítsen belőle faragott és öntött képet. Ez aztán Míka házába került. |
5 On mu sagradi svetište, zatim načini efod i terafe te posveti jednoga od svojih sinova da mu bude svećenik. | 5 Ő ott egy kis hajlékot is elkülönített Isten tiszteletére, és efódot meg teráfokat, vagyis papi ruhákat és bálványokat készített. Felavatta egyik fiának kezét, s az papja lett neki. |
6 U to vrijeme u Izraelu nije bilo kralja i svatko je radio po miloj volji. | 6 Azokban a napokban ugyanis nem volt király Izraelben, hanem mindenki azt cselekedte, amit jónak látott. |
7 Bijaše neki mladić iz Betlehema u Judi, iz Judina plemena; bio je levit i boravio je ondje kao došljak. | 7 Volt továbbá egy másik, Júda Betleheméből és nemzetségéből való ifjú, aki levita volt, de ott lakott. |
8 Taj čovjek ode iz grada Betlehema u Judi da se nastani na kakvu prikladnu mjestu kao došljak. Putujući, dođe u Efrajimovu goru do Mikine kuće. | 8 Ez kivándorolt Betlehem városából, s idegenként ott akart letelepedni, ahol alkalmas helyet talál magának. Amikor aztán útján Efraim hegységére érkezett, s egy kissé betért Míka házába, |
9 Mika ga upita: »Odakle dolaziš?« »Ja sam levit iz Judina Betlehema«, odgovori mu on, »i putujem da se negdje nastanim.« | 9 az megkérdezte tőle, hogy honnan jön. Ő ezt felelte: »Levita vagyok, Júda Betleheméből, s megyek, hogy letelepedjem valahol, ahol lehet, s ahol azt hasznosnak látom.« |
10 »Ostani kod mene«, reče mu Mika, »i budi mi ocem i svećenikom, a ja ću ti davati deset srebrnih šekela na godinu, haljine i hranu.« I levit uđe. | 10 Azt mondta erre Míka: »Maradj nálam, s légy atyám és papom; esztendőnként tíz ezüstöt, egy váltó ruhát s ellátást adok érte neked.« |
11 Levit je pristao da ostane u njega, i mladić mu bijaše kao jedan od sinova. | 11 Ő beleegyezett, ott maradt az embernél, s úgy számított nála, mint fiai egyike. |
12 Mika posveti levita za svećenika; mladić je postao njegovim svećenikom i živio je u Mikinoj kući. | 12 Míka fel is avatta kezét, s az ifjút tette meg papjának, |
13 »Sad znam«, reče Mika, »da će mi Jahve učiniti dobro kad imam levita za svećenika.« | 13 s azt mondta: »Most tudom, hogy jót fog tenni velem az Úr, mert levita nemzetségű papom van.« |