1 E i figliuoli di (Israel) Ruben e Gad aveano molte pecore; e aveano in animali una grande facultà. E avendo veduto Iazer e Galaad terra con buona pastura, atta a nutricar animali, | 1 Rúben és Gád fiainak pedig sok jószáguk és temérdek állatállományuk volt. Amikor tehát látták, hogy Jázer és Gileád állatok tartására alkalmas föld, |
2 vennero a Moisè e ad Eleazaro sacerdote ed alli principi della moltitudine, e dissero: | 2 elmentek Mózeshez, Eleazár paphoz meg a közösség fejedelmeihez és azt mondták: |
3 Atarot e Dibon, lazer e Nemra, Esebon ed Eleale e Saban e Nebo e Beon, | 3 »Atarót, Díbon, Jázer, Nemra, Hesebon, Elále, Szábán, Nébó és Beón, |
4 la terra che avea percosso Iddio nel cospetto de' figliuoli d'Israel, si è regione abbondevole alla pastura degli animali; e noi, servi tuoi, aviamo molte giumente. | 4 az a föld, amelyet megvert az Úr Izrael fiainak színe előtt, állatok tartására igen jó föld, nekünk pedig, szolgáidnak igen sok állatunk van. |
5 Perciò ti pregiamo, se potemo grazia in te trovare nel cospetto tuo, che tu ci die questa re gione per possessione; nè non ci fare passare il Giordano. | 5 Kérünk tehát, ha kegyelmet találtunk előtted, azt add nekünk, szolgáidnak birtokul, s ne vigyél minket át a Jordánon.« |
6 Ai quali rispuose Moisè, dicendo: li vostri fratelli andarono a combattere, e voi rimanerete qui? | 6 Azt felelte nekik Mózes: »Talán bizony testvéreitek háborúba menjenek, ti meg itt majd ültök? |
7 Perchè sovvertite la mente del popolo, acciò che non passi nella terra che Iddio promesse loro? | 7 Miért csüggesztitek el Izrael fiainak lelkét, hogy ne merjenek átmenni arra a földre, amelyet az Úr nekik fog adni? |
8 Non fecero così anco i vostri padri, quando mandati furono di Cadesbarne a vedere la terra (di promessione)? | 8 Nem így tettek-e atyáitok, amikor elküldtem őket Kádes-Barneából, hogy kémleljék ki a földet? |
9 E quando vennero insino alla valle di Botri, veduta ogni regione, sovvertirono i figliuoli d'Israel, e non voleano andare nella terra che Iddio prometteo loro. | 9 Miután ugyanis felmentek a Szőlőfürt völgyéig és szemügyre vették az egész földet, elcsüggesztették Izrael fiainak szívét, hogy ne menjenek be arra a területre, amelyet az Úr nekik adott. |
10 E Iddio s'adirò contro di loro, e giurò, e disse: | 10 Meg is haragudott érte az Úr és megesküdött, mondván: |
11 Se vederanno questi uomini che sono venuti di Egitto, da venti anni in su, la terra ch' io giurai ad Abraam e Isaac e Iacob: e non mi volsero seguitare, | 11 ‘Bizony azok közül, akik feljöttek Egyiptomból, egyetlen húszesztendős és annál idősebb ember sem fogja meglátni azt a földet, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mert nem akartak követni engem, |
12 se non Caleb figliuolo di Iefone Cenezeo, e Iosuè figliuolo di Nun: questi fecero la mia volontà. | 12 kivéve a kenizita Kálebet, Jefóne fiát meg Józsuét, Nún fiát, akik teljesítették akaratomat.’ |
13 E perciò s'adirò Iddio sopra Israel; e me nogli per lo deserto quarant' anni, insino a tanto che fosse consumata tutta quella generazione, la quale avea fatto il male nel cospetto di Dio. | 13 Ezért haragudott meg az Úr Izraelre, ezért barangoltatta őket negyven esztendeig a pusztában, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely azt tette, ami gonosz az ő színe előtt. |
14 E voi vi siete levati per li vostri padri, come superbi e come peccatori, perchè venite ad aumentare il furore di Dio contro Israel. | 14 És íme – folytatta –, ti támadtatok atyáitok helyett, ti vétkes emberek fajzatai és sarjai, hogy növeljétek az Úr haragját Izrael ellen! |
15 Se voi non volete seguitarlo, nella solitudine lo popolo abbandonerà; e voi sarete cagione (di tutto il peccato e) della morte di tutti. | 15 Hiszen ha nem akarjátok követni őt, akkor a pusztában hagyja a népet és ti lesztek az okai, hogy mindnyájan elvesznek.« |
16 E loro respuosero: noi faremo le case alle pecore, e le stalle alle giumente, e alli fanciulli nostri le terre forti e murate. | 16 Erre azok közelebb járultak és azt mondták: »Csak aklokat akarunk építeni juhainknak, istállókat barmainknak, erős városokat gyermekeinknek, |
17 E noi verremo, armati, andare alla battaglia innanzi de' figliuoli d'Israel, insino a tanto che gli metteremo in terra sua; e li nostri figliuoli ri marranno, e tutto quello che noi abbiamo, nelle cittade murate, per le insidie degli abitatori. | 17 mi magunk azonban felfegyverkezve és harcra készen fogjuk járni a hadat Izrael fiainak élén, míg be nem visszük őket helyükre. Megerősített városokban csak gyermekeink lesznek, mindazzal együtt, amink van, a lakosok zaklatásai miatt. |
18 Noi non torneremo nelle nostre case, persino che non mettiamo i figliuoli d'Israel in posses ione della terra loro. | 18 Mi nem térünk vissza házunkba, míg Izrael fiai el nem foglalják örökségüket, |
19 E non volemo alcuna cosa di là dal Gior dano, perciò che avemo qui la nostra eredità nella plaga orientale. | 19 s nem kívánunk semmit sem a Jordánon túl, mert meglesz már birtokunk annak keleti vidékén.« |
20 Ai quali rispuose Moisè: se voi farete come a noi promettete, cioè che armati vegnate in presenza di Dio a combattere, | 20 Azt mondta erre nekik Mózes: »Ha megteszitek, amit ígértek és harcra készen járjátok az Úr előtt a hadat, |
21 tutti coloro che possono combattere passino lo Giordano, insino a tanto che Iddio istruggerà i nimici suoi, | 21 s átkel minden hadakozó, fegyveres férfiatok a Jordánon, míg az Úr el nem veszti ellenségeit, |
22 e soggiogate tutta la terra; allora sarete senza colpa in presenza di Dio e (di tutto il popolo) d'Israel; e allora averete la terra che voi volete nel cospetto di Dio. | 22 s meg nem hódol előtte az az egész föld, akkor vétek nélkül fogtok állni az Úr és Izrael előtt, s elnyeritek azt a földet, amelyet akartok, az Úr előtt. |
23 Se voi non farete quello che voi promettete, senza dubbio sappiate che voi farete grande peccato verso Dio; ed egli vi pagherà del vestro peccato (che averete commesso verso Iddio). | 23 Ha azonban nem teszitek meg, amit mondtok, nincs kétség benne, vétkeztek az Úr ellen, s tudjátok meg, hogy bűnötök utolér titeket. |
24 Andate, ed edificate le terre ai vostri piccolini; e alle pecore e alle giumente le stalle; e quello che voi avete detto adempiete. | 24 Építsetek tehát városokat gyermekeiteknek, aklokat és istállókat juhaitoknak meg barmaitoknak, de amit ígértetek, teljesítsétek.« |
25 Dissero i figliuoli di Gad e di Ruben a Moisè: noi siamo tuoi servi, noi faremo quello che ci comanderai, Signore nostro. | 25 Azt mondták erre Gád és Rúben fiai Mózesnek: »Szolgáid vagyunk, megtesszük, amit urunk parancsol. |
26 E i piccoli e le donne nostre e le pecore e le giumente lascieremo nelle terre di Galaad. | 26 Gyermekeinket, asszonyainkat, juhainkat s állatainkat Gileád városaiban hagyjuk, |
27 E noi, servi tuoi, armati anderemo alla battaglia, così come tu, Signore, parlerai. | 27 mi pedig, szolgáid valamennyien harcra készen fogjuk járni a hadat, amint te, uram, mondod.« |
28 Comando Moisè ad Eleazaro sacerdote, e a Iosuè figliuolo di Nun, e a' principi delle famiglie per tutte le tribù, e disse: | 28 Parancsot adott tehát Mózes Eleazárnak, a papnak meg Józsuénak, Nún fiának, s az Izrael törzseiben levő nagycsaládok fejeinek és azt mondta nekik: |
29 Se i figliuoli di Gad e di Ruben passeranno con esso noi il Giordano armati, e tutti alla battaglia in presenza di Dio, quando avrete la terra soggetta, date loro Galaad in possessione. | 29 »Ha átmennek Gád fiai s Rúben fiai veletek a Jordánon, hogy valamennyien felfegyverkezve harcoljanak az Úr előtt, s meghódol az a föld előttetek, akkor adjátok nekik Gileádot birtokul; |
30 Se non vogliono passare con voi a combat tere nella terra di Canaan, infra voi abbiano la loro eredità. | 30 ha azonban nem akarnak felfegyverkezve átmenni veletek Kánaán földjére, akkor közöttetek kapjanak lakóhelyet.« |
31 Respuosero i figliuoli di Gad e di Ruben: secondo ch' hae parlato il nostro Signore, così faranno i servi suoi. | 31 Azt felelték erre Gád fiai és Rúben fiai: »Ahogy az Úr szólott szolgáinak, úgy cselekszünk: |
32 Noi armati anderemo in presenza di Dio nella terra di Canaan; e noi confessiamo già d'avere in possessione di là dal Giordano. | 32 felfegyverkezve átmegyünk az Úr előtt Kánaán földjére, de kijelentjük, hogy ezennel megkaptuk birtokunkat a Jordánon túl.« |
33 Diede Moisè ai figliuoli di Gad e di Ruben, e alla mezza parte della tribù di Manasse figliuolo di Iosef, lo regno di Seon re degli Amorrei, e il regno di Og del re di Basan, e tutta la terra loro per tutto il circuito. | 33 Odaadta tehát Mózes Gád és Rúben fiainak meg Manassze, József fia fél törzsének Szihon, amorita király országát meg Óg básáni király országát: földjüket és városaikat körös-körül. |
34 E li figliuoli di Gad edificarono Dibon e Atarot e Aroer, | 34 Felépítették tehát Gád fiai Díbont, Atarótot, Ároert, |
35 ed Etrot e Sofan e lazer e Iegbaa, | 35 Etrótot, Sófánt, Jázert, Jegbaát, |
36 e Betnemra e Betaran, città murate, e le stalle alle loro pecore. | 36 Betnemrát és Betháránt, a megerősített városokat és juhaiknak az aklokat. |
37 E i figliuoli di Ruben edificarono Esebon ed Eleale e Cariataim, | 37 Rúben fiai pedig felépítették Hesebont, Elálét, Kirjátaimot, |
38 e Nabo e Baalmeon, con i nomi voltati, e Sabama: imponevano i nomi alle terre le quali edificavano. | 38 Nábót, Baálmeont – nevüket megváltoztatva –, meg Szabámát és nevet adtak a városoknak, amelyeket építettek. |
39 I figliuoli di Machir figliuolo di Manasse an darono in Galaad, e guastaronla, morto l'Amorreo abitatore di quella. | 39 Mákirnak, Manassze fiának fiai pedig elmentek Gileádba, s azt elpusztították, lakosait, az amoritákat pedig megölték. |
40 Diede dunque Moisè la terra di Galaad a Machir figliuolo di Manasse, il quale abitò in essa. | 40 Odaadta tehát Mózes Gileád földjét Mákirnak, Manassze fiának, s az megtelepedett rajta. |
41 lair figliuolo di Manasse andò e occupoe tutte le ville, le quali appelloe AVOTIAIR, cioè le ville di lair. | 41 Jaír, Manassze fia pedig elment, s elfoglalta falvaikat, s elnevezte őket Hávót-Jaírnak, azaz Jaír falvainak. |
42 Nobe andò, e tolse Canat colle sue perti nenze, e chiamolle per suo nome NOBE. | 42 Nóbe pedig elment, s elfoglalta Kánátot leányvárosaival együtt, s elnevezte a maga nevéről Nóbénak. |