A zsoltárok könyve 109

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Isten, akit dicsérek, ne hallgass,	1 Del maestro de coro. De David. Salmo. Dios de mi alabanza, no te quedes callado,
2 mert a bűnös szája és az álnok szája felnyílt ellenem. Hazug nyelvvel beszélnek rólam,	2 porque unos hombres malvados y mentirosos han abierto su boca contra mí. Me han alabado con mentira en los labios,
3 és gyűlölködő szavakkal vesznek körül engem, ok nélkül támadnak rám.	3 me han envuelto con palabras de odio, me combaten sin motivo.
4 Szeretetem jutalmául rágalmaznak, én pedig imádkozom.	4 Me acusan, a cambio de mi amor, aunque yo oraba por ellos.
5 Rosszal fizetnek nekem a jóért, gyűlölettel szeretetemért.	5 Me devuelven mal por bien y odio por amor, diciendo:
6 Rendelj bűnös embert ellene, és a vádló álljon jobbja felől.	6 «Que se ponga contra él a un impío, y tenga un acusador a su derecha;
7 Peréből ő kerüljön ki vesztesen, s imádsága is bűnné legyen.	7 que salga condenado del juicio y su apelación quede frustrada.
8 Kevés legyen napjainak száma, és más foglalja el hivatalát.	8 Que sean pocos sus días y que otro ocupe su cargo;
9 Fiai legyenek árvákká és özveggyé a felesége.	9 que sus hijos queden huérfanos, y su mujer, viuda.
10 Szanaszéjjel kóborolva kolduljanak fiai, s űzzék ki őket romos hajlékukból.	10 Que sus hijos vayan errantes, pidiendo limosna, y sean echados de sus casas derruidas;
11 Uzsorás kutassa fel minden vagyonát, idegenek prédálják el munkája gyümölcsét.	11 que el acreedor se apodere de sus bienes, y gente extraña le arrebate sus ganancias.
12 Ne akadjon, aki megsegítse, s árváin ne könyörüljön meg senki sem.	12 Que ni uno solo le tenga piedad, y nadie se compadezca de sus huérfanos;
13 Jussanak pusztulásra utódai, egyetlen nemzedék alatt töröljék el nevét.	13 que su posteridad sea exterminada, y en una generación desaparezca su nombre.
14 Legyen az Úr emlékezetében atyáinak vétke, és ne töröltessék el anyjának bűne.	14 Que el Señor recuerde la culpa de sus padres, y no borre el pecado de su madre:
15 Legyenek ezek szüntelenül az Úr előtt, hogy emlékezetük is kivesszen a földről,	15 que estén siempre delante del Señor, y él extirpe su recuerdo de la tierra.
16 mivel nem gondolt arra, hogy irgalmasságot cselekedjék. Üldözte a nyomorultat, a szegényt, s a megtört szívűt, hogy megölje őt.	16 Porque nunca pensó en practicar la misericordia, sino que persiguió hasta la muerte al pobre, al desvalido y al hombre atribulado.
17 Szerette az átkot: érje hát utol! Nem akarta az áldást: legyen hát távol tőle!	17 Amó la maldición: que recaiga sobre él; no quiso la bendición: que se retire de él.
18 Úgy öltötte magára az átkot, mint a ruhát: hatoljon tehát belsejébe, mint a víz, és járja át olajként csontjait!	18 Se revistió de la maldición como de un manto: ¡que ella penetre como agua en su interior y como aceite en sus huesos;
19 Legyen rajta úgy, mint a ruha, amely beborítja, és mint az öv, amely mindenkor övezi.	19 que sea como un vestido que lo cubra y como un cinturón que lo ciña para siempre!».
20 Ez legyen vádlóim jutalma az Úrtól, azoké akik rosszat beszélnek ellenem!	20 Que así retribuya el Señor a mis acusadores, a aquellos que me calumnian.
21 Velem azonban Uram, bánj nevedért kegyesen, Uram, és mivel irgalmad jóságos, szabadíts meg engem.	21 Pero tú, Señor, trátame bien, por el honor de tu Nombre; líbrame, por la bondad de tu misericordia.
22 Mert én nyomorult és szegény vagyok, és szívem összeszorult bensőmben.	22 Porque yo soy pobre y miserable, y mi corazón está traspasado;
23 Elenyészem, mint a hanyatló árnyék, olyan vagyok, mint a lerázott sáska.	23 me desvanezco como sombra que declina, soy sacudido como la langosta.
24 Térdem a böjttől gyenge lett, húsom az olaj híján elsorvadt.	24 De tanto ayunar se me doblan las rodillas, y mi cuerpo está débil y enflaquecido;
25 Gúny tárgyává lettem előttük, ha látnak, fejüket csóválják.	25 soy para ellos un ser despreciable, al verme, mueven la cabeza.
26 Segíts meg, Uram, én Istenem, ments meg engem irgalmadban!	26 Ayúdame, Señor, Dios mío, sálvame por tu misericordia,
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed műve ez: ezt, Uram, te művelted.	27 para que sepan que aquí está tu mano, y que tú, Señor, has hecho esto;
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg engem, jussanak szégyenbe, akik ellenem felkelnek, s örvendezzen szolgád.	28 no importa que ellos maldigan, con tal que tú me bendigas. Queden confundidos mis adversarios, mientras tu servidor se llena de alegría:
29 Öltözzenek gyalázatba, akik bántanak engem, és palástként takarja őket a szégyen.	29 que mis acusadores se cubran de oprobio, y la vergüenza los envuelva como un manto.
30 Hangos szóval hálát adok az Úrnak, és áldom őt sokak előtt,	30 Yo daré gracias al Señor en alta voz, lo alabaré en medio de la multitud,
31 mert jobbjára áll a szegénynek, hogy megmentse életét az ítélkezőktől.	31 porque él se puso de parte del pobre, para salvarlo de sus acusadores.