Daniele 13

BIBBIA VOLGARE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 (In quello tempo) abitava in Babilonia uno il quale si chiamava Ioachim.	1 Lakott Babilonban egy férfi, akit Joakimnak hívtak.
2 E costui prese per sua moglie una donna, la quale avea nome Susanna, figliuola d' Elcia; ed era in lei molta bellezza, e questa Susanna era grande amica di Dio.	2 Helkijának Zsuzsanna nevű leányát vette feleségül, aki igen szép és istenfélő volt,
3 E il padre e la madre sua, però ch' erano (santi e) giusti, sì l' aveano ammaestrata nella legge di Moisè.	3 mert szülei, akik igazak voltak, leányukat Mózes törvénye szerint nevelték.
4 E questo Ioachim si era molto ricco, e (infra l'altre ricchezze) si avea uno giardino, che v' andava a prendere diletto; e molti (nobilissimi uomini dei) Giudei venivano a lui, però ch' era il più onorato che fosse nella terra (secondo la consuetudine di quella contrada).	4 Joakim igen gazdag volt; a háza szomszédságában gyümölcsös kertje is volt, és nála jöttek össze a zsidók, mert mindnyájuknál tekintélyesebb volt.
5 In quello anno sì furono eletti due antichi, quelli doveano fare ragione al popolo (e reggere la giustizia), delli quali il nostro Signore parlò in questo modo: dalli antichi di Babilonia è proceduta la malizia, e specialmente da coloro che dimostrano di reggere il popolo.	5 Abban az esztendőben két olyan vént tettek a népből bíróvá, akikre ráillett az Úr mondása: A vénektől indult ki a gonoszság Babilonból, a bíráktól, akik a népet kormányozni látszottak.
6 Questi (due antichi la maggior parte del tempo) frequentavano la casa di Ioachim, (e quivi teneano la ragione al popolo) e venivano a loro tutti quelli che dimandavano giustizia.	6 Ezek Joakim házába mentek, és odajárultak mindazok, akiknek pörös ügyük volt.
7 E quando la gente era partita nell' ora del mezzo dì, Susanna in quel tempo entrava nel giardino.	7 Mikor aztán déltájban a nép hazatért, Zsuzsanna bement sétálni férjének gyümölcsöskertjébe.
8 E riguardando più volte questi antichi Susanna, la vedeano entrare e passeggiare; e ciascuno fu innamorato di lei.	8 A vének naponként látták őt, amint bement és sétált, és kívánságra gerjedtek iránta;
9 E gittarono da loro ogni senno e ogni ragione, e di Dio niente si ricordarono, nè delli giusti giudicii.	9 értelmüket elfordították és szemüket lesütötték, hogy ne lássák az eget és meg ne emlékezzenek az igazságos ítéletekről.
10 Ed erano tutti duoi innamorati di lei; e uno non avea manifestato all' altro lo suo desiderio.	10 Mindkettőjüket megsebezte az ő szerelme, de nem mondták el bajukat egymásnak,
11 E sempre l' uno si guardava dall' altro per la grande vergogna, imaginando lo peccato che voleano fare;	11 mert szégyellték egymásnak elmondani vágyukat, hogy le akarnak feküdni vele.
12 sì che ogni di erano solleciti da veder Susanna. E (uno dì era passata l'ora consueta, e) disse l'uno all' altro:	12 Napról napra figyelmesebben leselkedtek, hogy lássák őt. Egyszer az egyikük azt mondta a másiknak:
13 Andiamo a desinare, per ciò che l' ora sì è oggi mai. E partironsi uno dall' altro.	13 »Menjünk haza, mert itt az ebéd ideje.« El is mentek és elváltak egymástól,
14 E (per ciò che ciascuno di loro si era sollecito per vedere Susanna, incontanente avendo desinato) tornarono al giardino, e l' uno coll' altro si trovarono insieme; e domandandosi insieme qual era la cagione ( ch' erano sì tosto tornati), manifestarono l'uno all' altro l'amore che aveano a Susanna; allora insieme ordinarono lo tempo, quando la potessono trovare sola.	14 de visszatértek és találkoztak. Mikor megkérdezték egymástól ennek az okát, beismerték a vágyukat. Ekkor közösen megegyeztek az időpontban, amikor egyedül tudják őt találni.
15 E dopo questo, osservando di trovare uno di atto, intervenne (secondo la sua consuetudine) ella entroe uno die (nello giardino), come solea fare li giorni passati, con due sole damigelle, volendosi lavare nel giardino; però che il caldo era grande.	15 Történt pedig egyszer, miközben ők az alkalmas napot várták, hogy ő megint lement, éppúgy, mint azelőtt, csupán két szolgálóleányával, és fürödni akart a gyümölcsös kertben, mert hőség volt.
16 E non era ivi alcuno, salvo quelli due antichi ascosti, i quali la contemplavano.	16 Nem volt ott senki sem, csak a két vén, akik elrejtőzve lesték őt.
17 Disse dunque alle fanciulle: portatemi l'olio e l'unzione, e serrate le porte del giardino, però ch' io mi voglio lavare, (acciò che persona alcuna non vi entrasse; e questi due antichi si erano nascosi nel giardino, sì che non poteano esser veduti, credendo Susanna esser sola nel giardino con queste due damigelle, e mandandole Susanna per unguenti e per unzioni, per volersi lavare).	17 Azt mondta tehát szolgálóinak: »Hozzatok nekem olajat és kenőcsöket, és zárjátok be a gyümölcsöskert ajtóit, hogy megfürödhessem.«
18 E loro fecero come li fu comandato; chiusono le porte dell' orto, e uscirono per uno uscio secreto per portare quello era loro comandato; e non sapea Susanna, che questi duoi antichi fussono di dentro ascosti.	18 Azok úgy cselekedtek, ahogy parancsolta. Bezárták a gyümölcsöskert ajtóit, és kimentek a hátsó ajtón, hogy elhozzák, amit parancsolt. Nem tudták, hogy a vének bent rejtőzködnek.
19 Si tosto come queste due damigelle furono andate (per adempiere lo comandamento di Susanna), questi due antichi ( ch' erano nascosi) sì vennono a Susanna, e si li dissono:	19 Amikor a szolgálók kimentek, a két vén felkelt, odafutott és így szólt:
20 Vedi, (Susanna,) noi t' aviamo amata; (e per grande tempo sì aviamo desiderato d' essere teco); tu sai che le porte dello giardino sono serrate, e noi non siamo veduti da persona; e però ti preghiamo che tu debbia acconsentire alla nostra volontà.	20 »Íme, a gyümölcsöskert ajtajai be vannak zárva, senki sem lát minket, mi pedig kívánunk téged. Engedj tehát nekünk és feküdj le velünk.
21 E se questo non farai, noi testificheremo contro a te, e diremo che noi t' abbiamo trovata con uno giovane, e perciò tu cacciasti da te le damigelle.	21 Ha azonban nem akarod ezt, tanúskodni fogunk ellened, hogy egy ifjú volt veled, azért küldted el magadtól a szolgálókat.«
22 Udendo Susanna così grande falsitade, (sì come costoro le apponeano, gittossi in ginocchioni a Dio, e) disse queste parole: l'angoscie (e le fatiche) m' hanno circondata da ogni parte; però che se io adempio la vostra volontà, conosco che a me è morte eternale; e se io non lo faccio, so bene che delle vostre mani non posso scampare.	22 Zsuzsanna ekkor felsóhajtott, és azt mondta: »Szorongatás vesz körül mindenfelől, mert ha ezt megteszem, a halálomat jelenti, ha pedig nem teszem meg, nem menekülök meg a kezetekből.
23 Ma io conosco ch' egli è meglio che sanza cagione io caggia nelle mani vostre, che peccare nel conspetto di Dio.	23 De jobb nekem a ti kezetekbe esnem, anélkül, hogy valamit elkövetnék, mintsem vétkeznem az Úr színe előtt.«
24 E allora cominciò Susanna fortemente a gridare; e li antichi medesimamente gridorono forte. contro a Susanna.	24 Erre Zsuzsanna hangosan kiáltozni kezdett, mire a vének is kiáltozni kezdtek ellene,
25 E l'uno di loro corse, e apri le porte del giardino, (e uscì fuori incontinente dallo giardino alli servi, e alla gente ch' erano in casa di Susanna).	25 sőt az egyik odafutott a gyümölcsöskert ajtajához és kinyitotta.
26 Udendo lo rumore nel giardino, li servi incontinente corsero per la porta secreta, per vedere quello ch' era.	26 Amikor a ház szolgái meghallották a kiáltozást a gyümölcsöskertben, berohantak a hátsó ajtón, hogy megnézzék, mi az?
27 E udendo (queste genti) parlare questi antichi (contro a Susanna), tutti si maravigliarono, perciò che di Susanna già mai non era istato detto alcuno male, (perciò che questi antichi si infamavano Susanna in ciascuna parte). E poi che fu fatta la mattina del seguente di,	27 Miután a vének elmondták, a szolgák igen elszégyellték magukat, mert sohasem mondott még valaki ilyesmit Zsuzsannáról. Mikor aztán másnap
28 molta gente andò a Ioachim marito di Susanna, e vennero anche li due antichi, pieni di iniqui pensieri contro a Susanna, acciò che la facessono uccidere.	28 a nép elment Joakimhoz, a férjéhez, odament a két vén is, telve gonosz szándékkal Zsuzsanna ellen, hogy kivégeztessék őt.
29 E dissero dinanzi a tutto il popolo: mandate a Susanna, figliuola d' Elcia, moglie di Ioachim. E feciono venire Susanna (in presenza di tutto il popolo).	29 Azt mondták a nép előtt: »Küldjetek el Zsuzsannáért, Helkija leányáért, Joakim feleségéért.« Erre rögtön érte küldtek,
30 E venne Susanna, accompagnata da tutti i suoi parenti, figliuoli e amici.	30 ő pedig eljött szüleivel, fiaival és egész rokonságával együtt.
31 E in verità Susanna era molto bella, delicata e onesta.	31 Zsuzsannának igen kedves és szép arca volt,
32 E questi due antichi sì le feciono discoprire la faccia (acciò ch' ella avesse maggiore vergogna, ovver) per saziarsi della sua bellezza.	32 ezért azok a gonoszok meghagyták, vegyék le fátyolát – le volt ugyanis fátyolozva –, hogy legalább így jóllakhassanak szépségével.
33 E tutto il popolo, vedendola venire così vergognosa, (e tutta la faccia coperta, quasi ogni gente) incominciò a piangere.	33 Sírtak tehát az övéi és mindnyájan, akik ismerték őt.
34 E levaronsi questi due antichi nel mezzo del popolo, e puosono le mani in capo a Susanna.	34 Aztán felkelt a két vén a nép között, és rátette kezét az asszony fejére.
35 La quale con grande lacrime si levò li occhi in cielo, raccomandandosi a Dio, avendo ferma speranza in lui, (acciò che la liberasse di cotanta. falsitade).	35 Erre az sírva az égre tekintett, mert szíve bizalommal volt az Úr iránt.
36 E questi due antichi (dimostrandola alla gente) sì dissono: andando noi spassandoci per lo giardino soli, costei con due sole damigelle sì entrò nel giardino; e fece serrare le porte del giardino, e mandò via queste due damigelle.	36 A vének ezt mondták: »Mialatt mi egyedül sétáltunk a gyümölcsöskertben, ő bejött két szolgálóleánnyal, bezárta a gyümölcsöskert ajtóit, és elküldte magától a szolgálókat.
37 Incontanente uno giovane, il quale era nascoso nello giardino, si venne a lei, ed ebbe con lei carnalmente a fare.	37 Ekkor odament hozzá egy ifjú, aki el volt rejtőzve, és lefeküdt vele.
38 E noi istando in uno canto del giardino, e vedendo tanto male, sì corremmo a loro, e vedessimo loro usare insieme.	38 Erre mi, akik a gyümölcsöskert szegletében voltunk, látva a gonoszságot, odarohantunk hozzájuk, és láttuk, amint együtt feküdtek.
39 E il giovane non potemmo pigliare, però ch' era più forte di noi; e incontanente, aperti gli usci, fuggì, (sì che noi non lo potemmo conoscere).	39 Azt ugyan nem tudtuk elfogni, mert erősebb volt mint mi, és kinyitotta az ajtót és elfutott;
40 Pigliammo dunque costei, e domandando chi era il giovane che istava con lei, ed ella non l' ha mai voluto dire; della quale cosa noi siamo testimonii.	40 de őt megfogtuk. Meg is kérdeztük, hogy ki volt az az ifjú, de nem akarta nekünk megmondani. Ennek a dolognak tanúi vagyunk.«
41 Udendo lo popolo queste cose, grande parte credette, che fosse vero; e allora la condannarono alla morte.	41 Hitt nekik a sokaság, mint a nép véneinek és bíráinak, és halálra ítélték Zsuzsannát.
42 E vedendo Susanna, ch' era sentenziata alla morte, gridando disse queste parole: Signore Iddio eterno, a cui niuna cosa è ascosa, anzi la sai prima ch' ella si faccia,	42 Ekkor Zsuzsanna hangosan felkiáltva így szólt: »Örök Isten, aki látod, ami titokban történik, és tudsz mindent, mielőtt megtörténne,
43 tu sai bene che costoro dicono contro a me falso testimonio, e conosci bene che io ingiustamente sono condannata alla morte, conciosia ch' io di queste cose nulla ho fatto, le quali maliziosamente costoro hanno composto contro a me.	43 te tudod, hogy hamis tanúságot tettek ellenem. Íme, meg kell halnom, noha semmit sem követtem el mindabból, amit ezek gonoszul rámfogtak.«
44 E (incontinente) fue esaudita la sua orazione.	44 Az Úr meghallgatta a szavát.
45 Ed essendo Susanna menata alla morte, il nostro Signore Iddio (volendo dimostrare la veritade) suscitò lo spirito santo, ch' era in Daniele ancora fanciullo.	45 Amikor ugyanis kivégzésre vitték, az Úr fölkeltette egy fiatalember szent lelkét, akinek a neve Dániel volt.
46 E cominciò Daniele a gridare: (uditemi, imperò ch' ) io sono innocente da questo sangue (cioè da questa morte).	46 Ez hangosan így kiáltott: »Én mentes vagyok ennek a vérétől.«
47 E udendo il popolo gridare questo fanciullo, istette ferma ogni gente, e domandorolo che voleva egli dire.	47 Feléje fordult erre az egész nép, és így szólt: »Mi az, amit mondasz?«
48 Ed egli allora rispose: pare a me che voi siete tutti stolti (e molto isciocchi), però che voi non conoscete il vero dal falso, e avete condannata Susanna indegnamente.	48 Ekkor ő megállt közöttük és azt mondta: »Izrael fiai, ti ilyen oktalanul, anélkül, hogy vizsgálatot tartanátok és az igazságot megállapítanátok, elítélitek Izraelnek egyik leányát?
49 E imperciò tornate al giudicio, chè (quelli maledetti antichi) hanno detto il falso contro a lei.	49 Térjetek vissza az ítélet helyére, mert hamis tanúságot mondtak ellene!«
50 E incontinente (udito questo) lo popolo si tornarono addietro, e misono a sedere Daniele, e dissono: Iddio t' hae dato conoscimento e senno sopra questa operazione, e imperò ti preghiamo che tu ci dimostri la verità.	50 Erre a nép sietve visszatért, a vének pedig kérték: »Gyere, ülj közénk és oktass minket, mert Isten megadta neked az időskor dicsőségét.«
51 E Daniele disse: fate partire quelli (maledetti antichi) l'uno dall' altro, che io li giudicherò.	51 Dániel azonban azt mondta nekik: »Válasszátok el őket egymástól jó messzire, hadd ítéljek felettük.«
52 E partiti che furono l' uno dall' altro, sì fece venire l'uno inanzi da sè, e disseli: invecchiato ne' mali dì, or sono còlti tutti li tuoi peccati che in prima adoperavi,	52 Mikor elválasztották őket egymástól, odahívta közülük az egyiket és azt mondta neki: »Te megátalkodott vén gonosztevő! Most jött el azoknak a bűneidnek a büntetése, amiket a múltban elkövettél,
53 giudicando li giudicii ingiusti, condannando li innocenti, e liberando li iniqui,	53 amikor igazságtalan ítéleteket hoztál, elnyomtad az ártatlanokat és szabadon eresztetted a bűnösöket, noha az Úr azt mondta: ‘Az ártatlant és az igazat meg ne öld!’
54 Ora se tu vedesti Susanna con quello giovane, dimmi sotto quale arboro la vedesti? Ed egli rispuose sotto uno giunepero.	54 Nos tehát, ha láttad őt, mondd meg, milyen fa alatt láttad őket egymással beszélgetni?« Ő azt felelte: »Mézgafa alatt.«
55 E Daniele gli disse: veramente, che tu hai mentito per la gola; e imperciò pigli l'agnolo di Dio la sentenza, e sì ti fenda per mezzo.	55 Dániel pedig azt mondta: »Lám, saját fejed ellen követted el a hazugságot, mert íme, Isten angyala az ő parancsára kettéhasít téged!«
56 E cacciato da sè quello, fece venire l' altro, e sì gli disse: vecchio maledetto, che tu somigli al popolo Cananeo, e non a quello di Giuda, (però che) la bellezza di questa donna t'ha ingannato, e il desiderio venereo e lussurioso t'ha sovvertito il cuore tuo.	56 Aztán félreállította őt, és odahozatta a másikat és megkérdezte tőle: »Te Kánaánnak és nem Júdának ivadéka! A szépség elvette eszedet, és a vágy megrontotta szívedet.
57 Così facevate alle figliuole d' Israel, e loro, temendovi, vi consentivano a quello che voi volevate; ma quella del popolo di Giuda non volse sostenere la vostra iniquità.	57 Így cselekedtetek Izrael leányaival, azok pedig félve szóba álltak veletek. Júda leánya azonban nem engedett gonoszságtoknak.
58 E perciò dimmi: (dove e in qualunque luogo li vedesti) sotto quale arboro erano egli, quando tu gli vedesti peccare? Ed egli rispose: io gli vidi sotto uno pino.	58 Nos tehát, mondd meg nekem, milyen fa alatt kaptad rajta őket, amikor egymással beszélgettek?« Az ezt válaszolta: »Tölgyfa alatt.«
59 E Daniele si li disse: ancora tu (medesimo) hai mentito per la gola; onde per questo l'angelo di Dio pigli il coltello della giustizia, e tagliti per mezzo, e amendue sì uccida.	59 Dániel erre azt mondta neki: »Valóban te is a saját fejedre hazudtál; itt van kardjával az Úr angyala, hogy kettévágjon téged és megöljön titeket!«
60 E (avendo veduto) tutto il popolo (lo giudicio di Daniele), in una voce gridando disse: benedetto sia Iddio, però che salva coloro che hanno speranza in lui.	60 Ekkor az egész gyülekezet nagy hangon felkiáltott. Áldották Istent, aki megmenti a benne bízókat.
61 E [a] quelli due vecchi (antichi), però ch' erano trovati per Daniele in falso testimonio (e voleano fare morire Susanna a torto), feciono (cioè il popolo) così come male operorono contro al prossimo suo,	61 Aztán rárontottak a két vénre – mert Dániel a saját szájukból rájuk bizonyította, hogy hamis tanúságot mondtak –, és úgy cselekedtek velük, ahogy ők cselekedtek gonoszságukban felebarátjuk ellen,
62 secondo ch' era scritto nella legge di Moisè; cioè che incontanente sì li lapidarono; e lo sangue innocente (per la virtù di Dio e di Daniele) fu liberato (cioè Susanna).	62 Mózes törvénye szerint járva el: megölték őket, s az ártatlan vér megszabadult azon a napon.
63 Ed Elcia e la donna sua ringraziarono Iddio. per Susanna figliuola loro (però ch' era stata liberata da tanta rea e pessima falsità); e Ioachim suo marito e tutti li suoi parenti e tutto il popolo laudava Iddio, (che l' avea iscampata da tanto pericolo, e di tanto male, quanto a lei aveano apposto quelli maledetti vecchi), però che non fu trovato in lei cosa brutta.	63 Helkija pedig és felesége dicsőítették Istent leányukért, Zsuzsannáért Joakimmal, a férjével és az összes rokonával együtt, hogy nem találtak benne szégyenletes dolgot.
64 E Daniele fue sempre mai da tutto il popolo (e da tutte le contrade) avuto in grande riverenza, (per cagione della sentenza che Iddio li avea fatta dare diritta).	64 Dániel pedig ettől a naptól fogva és azóta naggyá lett a nép előtt.
65 E lo re Astiage andò alli padri suoi (e morì), e Ciro di Persia successe nel regno suo.