Lettera ai Colossesi - מכתב לקולוסים 4

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 וַיְהִי בְּדַבְּרָם אֶל־הָעָם וַיָּקוּמוּ עֲלֵיהֶם הַכֹּהֲנִים וּנְגִיד בֵּית־הַמִּקְדָּשׁ וְהַצַּדּוּקִים	1 Amíg ők a néphez beszéltek, odajöttek a papok, a templomőrség parancsnoka és a szaddúceusok.
2 כִּי־חָרָה לָהֶם עַל־אֲשֶׁר לִמְּדוּ אֶת־הָעָם וְהִגִּידוּ בְיֵשׁוּעַ אֶת־תְּחִיַּת הַמֵּתִים	2 Ezek bosszankodtak, hogy tanítják a népet, és hirdetik a halálból való feltámadást Jézusban.
3 וַיִּשְׁלְחוּ בָהֶם אֶת־יְדֵיהֶם וַיְשִׂימוּם בְּמִשְׁמָר עַד לְמָחָר כִּי־כְבָר בָּא הָעָרֶב	3 Kezet emeltek tehát rájuk, és őrizetbe vették őket másnapig, mert már esteledett.
4 וְרַבִּים מֵהַשֹּׁמְעִים אֶת־הַדָּבָר הֶאֱמִינוּ וַיְהִי מִסְפַּר הָאֲנָשִׁים כַּחֲמֵשֶׁת אֲלָפִים	4 De azok közül sokan, akik az igét hallgatták, hittek, úgyhogy a férfiak száma elérte az ötezret.
5 וַיְהִי מִמָּחֳרָת וַיִּקָּהֲלוּ שָׂרֵיהֶם רָאשֵׁיהֶם וְזִקְנֵיהֶם וְסוֹפְרֵיהֶם יְרוּשָׁלָיִם	5 Történt pedig másnap, hogy a vezetőembereik, a vének és az írástudók összegyűltek Jeruzsálemben,
6 וְחָנָן הַכֹּהֵן הַגָּדוֹל וְקַיָּפָא וְיוֹחָנָן וַאֲלֶכְסַנְדְּרוֹס וְכֹל אֲשֶׁר מִמִּשְׁפַּחַת הַכֹּהֵן הַגָּדוֹל	6 velük Annás főpap és Kaifás is, valamint János és Alexander, és ahányan csak voltak a főpapi nemzetségből.
7 וַיַּעֲמִידוּ אֹתָם בַּתָּוֶךְ וַיִּשְׁאָלוּם בְּאֵיזֶה כֹחַ וּבְאֵיזֶה שֵׁם עֲשִׂיתֶם זֹאת	7 Miután középre állították őket, megkérdezték: »Milyen hatalommal vagy kinek a nevében tettétek ezt?«
8 וַיִּמָּלֵא פֶטְרוֹס רוּחַ הַקֹּדֶשׁ וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם אַתֶּם רָאשֵׁי הָעָם וְזִקְנֵי יִשְׂרָאֵל	8 Ekkor Péter Szentlélekkel eltelve így szólt hozzájuk: »Népünk vezetői és ti vének, halljátok!
9 אִם־אֲנַחְנוּ נֶחְקָרִים הַיּוֹם עַל־הַטּוֹבָה אֲשֶׁר עָשִׂינוּ לְאִישׁ חוֹלֶה וּשְׁאֶלְתֶּם בַּמֶּה זֶה נוֹשָׁע	9 Ti ma felelősségre vontok minket, mert jót tettünk egy beteg emberrel, hogy megtudjátok, hogyan lett újra egészséges.
10 יִוָּדַע לְכֻלְּכֶם וּלְכָל־עַם יִשְׂרָאֵל כִּי־בְשֵׁם יֵשׁוּעַ הַמָּשִׁיחַ הַנָּצְרִי אֲשֶׁר צְלַבְתֶּם אוֹתוֹ וַאֲשֶׁר הָאֱלֹהִים הֱקִימוֹ מִן־הַמֵּתִים כִּי־בִשְׁמוֹ עֹמֵד זֶה לִפְנֵיכֶם בָּרִיא	10 Vegyétek hát tudomásul mindnyájan, ti és Izrael egész népe, hogy a mi Urunknak, a Názáreti Jézus Krisztusnak neve által, akit ti keresztre feszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll ez itt előttetek egészségesen.
11 וְהוּא הָאֶבֶן אֲשֶׁר מְאַסְתֶּם אַתֶּם הַבּוֹנִים וַתְּהִי לְרֹאשׁ פִּנָּה	11 Ez az a kő, amelyet ti, az építők, elvetettetek, s amely szegletkő lett;
12 וְאֵין הַיְשׁוּעָה בְּאַחֵר וְאֵין תַּחַת הַשָּׁמַיִם שֵׁם אַחֵר הַנִּתָּן לִבְנֵי אָדָם אֲשֶׁר־בּוֹ נִוָּשֵׁעַ	12 és nincs üdvösség senki másban, mert más név nem is adatott az embereknek az ég alatt, amelyben üdvözülnünk kell.«
13 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר רָאוּ אֶת־בִּטְחוֹן לִבָּם שֶׁל־פֶּטְרוֹס וְיוֹחָנָן וְהֵבִינוּ כִּי הֶדְיוֹטוֹת וְלֹא בַעֲלֵי חָכְמָה הֵמָּה וַיִּתְמְהוּ עֲלֵיהֶם וַיַּכִּירוּם כִּי הִתְהַלְּכוּ עִם־יֵשׁוּעַ	13 Amikor látták Péter és János állhatatosságát, és megtudták, hogy írástudatlan és tanulatlan emberek, elcsodálkoztak, és rájuk ismertek, hogy Jézussal voltak.
14 וּבִרְאוֹתָם אֶת־הָאִישׁ הַנִּרְפָּא עֹמֵד אֶצְלָם לֹא מָצְאוּ לְדַבֵּר נֶגְדָּם דָּבָר	14 Mivel azonban látták, hogy a meggyógyult ember is mellettük áll, semmiben sem mondhattak ellent.
15 וַיְצַוּוּ אֹתָם לָצֵאת חוּצָה מִן־הַסַּנְהֶדְרִין וַיִּתְיָעֲצוּ יַחְדָּו	15 Megparancsolták tehát nekik, hogy menjenek ki a gyűlésből, azután így tanakodtak egymás között:
16 וַיֹּאמְרוּ מַה־נַּעֲשֶׂה לָאֲנָשִׁים הָאֵלֶּה הִנֵּה אוֹת גָּלוּי נַעֲשָׂה עַל־יְדֵיהֶם וְגַם־מְפֻרְסָם לְכָל־ישְׁבֵי יְרוּשָׁלָיִם וְלֹא נוּכַל לְכַחֶשׁ בּוֹ	16 »Mitévők legyünk ezekkel az emberekkel? Hogy csakugyan Jeruzsálem összes lakója előtt ismeretes csodajelet műveltek, az nyilvánvaló, és nem tagadhatjuk.
17 אַךְ לְמַעַן לֹא־יִרְבֶּה הַדָּבָר בָּעָם וְיִפְרֹץ נַזְהִירָה אֹתָם בִּגְעָרָה לְבִלְתִּי דַבֵּר עוֹד לְכָל־אָדָם בַּשֵּׁם הַזֶּה	17 Nehogy azonban még tovább terjedjen a híre a nép között, fenyegessük meg őket, hogy ne beszéljenek többé senkinek se ennek a nevében.«
18 וַיִּקְרְאוּ אֹתָם וַיְצַוּוּם אֲשֶׁר לֹא־יְדַבְּרוּ דָבָר וְלֹא יְלַמְּדוּ בְּשֵׁם יֵשׁוּעַ	18 Azután beszólították őket, és megparancsolták, hogy egyáltalán ne beszéljenek, és ne tanítsanak Jézus nevében.
19 וַיַּעֲנוּ פֶּטְרוֹס וְיוֹחָנָן וַיֹּאמְרוּ אֲלֵיהֶם הֲנָכוֹן הוּא לִפְנֵי הָאֱלֹהִים שְׁמֹעַ לָכֶם יוֹתֵר מִשְּׁמֹעַ לֵאלֹהִים שִׁפְטוּ אַתֶּם	19 Péter és János azonban azt felelték nekik: »Ítéljétek meg ti, vajon helyes volna-e Isten színe előtt, ha inkább hallgatnánk rátok, mint Istenre!
20 כִּי לֹא נוּכַל אֲנַחְנוּ לַחֲדֹל מִדַּבֵּר אֵת אֲשֶׁר רָאִינוּ וְשָׁמָעְנוּ	20 Hisz lehetetlen nekünk, hogy el ne beszéljük, amiket láttunk és hallottunk!«
21 וַיּוֹסִיפוּ לִגְעָר־בָּם וַיִּפְטְרוּ אֹתָם בַּאֲשֶׁר לֹא־מָצְאוּ דָבָר לַעֲנוֹשׁ אֹתָם מִפְּנֵי הָעָם כִּי כֻלָּם מְהַלְלִים אֶת־הָאֱלֹהִים עַל־הַנַּעֲשָׂה	21 Azok erre újra megfenyegették, majd elbocsátották őket, mivel nem találtak módot arra, hogy megbüntessék őket, a nép miatt, mert mindenki dicsőítette Istent azért, ami az emberrel történt.
22 כִּי בֶּן־אַרְבָּעִים שָׁנָה וָמַעְלָה הָיָה הָאִישׁ הַהוּא אֲשֶׁר נַעֲשָׂה־עִמּוֹ אוֹת הָרְפוּאָה הַזֹּאת	22 Hiszen több, mint negyven éves volt az, akivel a gyógyulásnak ez a csodajele történt.
23 וְאַחֲרֵי הִפָּטְרָם בָּאוּ אֶל־אֲחֵיהֶם וַיְסַפְּרוּ לָהֶם אֵת אֲשֶׁר אָמְרוּ אֲלֵיהֶם הַכֹּהֲנִים הַגְּדוֹלִים וְהַזְּקֵנִים	23 Elbocsátásuk után övéikhez mentek, és hírül vitték nekik, hogy mi mindent mondtak nekik a főpapok és a vének.
24 וַיְהִי כַאֲשֶׁר שָׁמְעוּ אֶת־זֹאת וַיִּשְׂאוּ אֶת־קוֹלָם בְּלֵב אֶחָד לֵאלֹהִים וַיֹּאמְרוּ אֲדֹנָי אַתָּה הָאֵל הָעֹשֶׂה אֶת־הַשָּׁמַיִם וְאֶת־הָאָרֶץ וְאֶת־הַיָּם וְאֶת־כָּל־אֲשֶׁר־בָּם	24 Mikor azok meghallották ezt, egy szívvel-lélekkel így fohászkodtak Istenhez: »Urunk, te vagy az, aki ‘alkottad az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van’ ,
25 אֲשֶׁר אָמַרְתָּ בְּפִי עַבְדְּךָ דָוִד אָבִינוּ בְּרוּחַ הַקֹּדֶשׁ לָמָּה רָגְשׁוּ גוֹיִם וּלְאֻמִּים יֶהְגּוּ־רִיק	25 aki Dávidnak, a mi atyánknak, a te szolgádnak szájával, a Szentlélek által azt mondtad: ‘Miért acsarkodnak a nemzetek s terveznek hiúságokat a népek?
26 יִתְיַצְּבוּ מַלְכֵי־אֶרֶץ וְרוֹזְנִים נוֹסְדוּ־יָחַד עַל־יְהוָֹה וְעַל־מְשִׁיחוֹ	26 A föld királyai felkeltek, egybegyűltek mind a fejedelmek az Úr ellen s az ő Fölkentje ellen’ .
27 כִּי אָמְנָם נוֹסְדוּ בָּעִיר הַזֹּאת הוֹרְדוֹס וּפָנְטִיּוֹס פִּילָטוֹס עִם־הַגּוֹיִם וּלְאֻמֵּי יִשְׂרָאֵל עַל־יֵשׁוּעַ עַבְדְּךָ הַקָּדוֹשׁ אֲשֶׁר מָשָׁחְתָּ	27 Mert valóban egybegyűltek ebben a városban a te szent Fiad, Jézus ellen, akit fölkentél: Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izrael népeivel,
28 לַעֲשׂוֹת אֵת אֲשֶׁר יָדְךָ וַעֲצָתְךָ מִקֶּדֶם גָּזְרָה לִהְיוֹת	28 hogy végrehajtsák, amiről kezed és akaratod elhatározta, hogy megtörténjék.
29 וְעַתָּה אֲדֹנָי רְאֵה אֶת־גַּעֲרָתָם וְתֵן לַעֲבָדֶיךָ לְדַבֵּר אֶת־דְּבָרְךָ בְּכָל־בִּטְחוֹן לִבָּם	29 Most tehát, Urunk, tekints fenyegetéseikre, s add meg szolgáidnak, hogy teljes bizodalommal hirdessék igédet.
30 בִּנְטֹתְךָ אֶת־יָדְךָ לְמַרְפֵּא וְלָתֵת אֹתוֹת וּמוֹפְתִים בְּשֵׁם יֵשׁוּעַ עַבְדְּךָ הַקָּדוֹשׁ	30 Te pedig nyújtsd ki kezedet gyógyításokra, hogy jelek és csodák történjenek szent Fiadnak, Jézusnak neve által.«
31 וַיְהִי כַּאֲשֶׁר הִתְפַּלְלוּ וַיָּנַע הַמָּקוֹם אֲשֶׁר הָיוּ נִקְהָלִים שָׁם וַיִּמָּלְאוּ כֻלָּם רוּחַ הַקֹּדֶשׁ וַיְדַבְּרוּ אֶת־דְּבַר הָאֱלֹהִים בְּבִטְחוֹן לֵבָב	31 Miután így imádkoztak, megremegett a hely, ahol egybegyűltek. Mindnyájan beteltek Szentlélekkel, s bátran hirdették Isten igéjét.
32 וּקְהַל הַמַּאֲמִינִים הָיָה לָהֶם לֵב אֶחָד וְנֶפֶשׁ אַחַת וְאֵין אִישׁ מֵהֶם אוֹמֵר עַל־אֲשֶׁר בְּיָדוֹ לִי הוּא כִּי הַכֹּל הָיָה לָהֶם בְּשֻׁתָּפוּת	32 A hívek sokaságának pedig egy volt a szíve-lelke. Egyikük sem mondott semmit sem a magáénak a birtokából, hanem mindenük közös volt.
33 וּבִגְבוּרָה גְדוֹלָה יָעִידוּ הַשְּׁלִיחִים עַל־תְּקוּמַת הָאָדוֹן יֵשׁוּעַ וְחֶסֶד גָּדוֹל נִמְשַׁךְ לְכֻלָּם	33 Az apostolok pedig nagy erővel tettek tanúságot Urunknak, Jézus Krisztusnak feltámadásáról; és bőséges volt a kegyelem mindnyájukban.
34 כִּי לֹא־הָיָה בָהֶם חֲסַר דָּבָר כִּי כָל־בַּעֲלֵי שָׂדוֹת וּבָתִּים מָכְרוּ אֹתָם וַיָּבִיאוּ אֶת־כֶּסֶף מְחִירָם	34 Nem is volt közöttük senki szűkölködő, mert mindazok, akiknek földje vagy háza volt, eladták, s az eladott javak árát elhozták,
35 וַיְשִׂימֻהוּ לְרַגְלֵי הַשְּׁלִיחִים וַיֻּתַּן לְכָל־אִישׁ וָאִישׁ דֵּי מַחְסֹרוֹ	35 és az apostolok lábához tették. Mindenkinek annyit osztottak ki, amennyire kinek-kinek szüksége volt.
36 וְיוֹסֵף אֲשֶׁר כִּנּוּהוּ הַשְּׁלִיחִים בְּשֵׁם בַּר־נַבָּא פֵּרוּשׁוֹ בֶן־הַנֶּחָמָה אִישׁ לֵוִי אֲשֶׁר נוֹלַד בְּאֶרֶץ כִּתִּים	36 Így József, a ciprusi származású levita, aki az apostoloktól a Barnabás melléknevet kapta – ennek jelentése: Vigasztalás fia –,
37 גַּם־לוֹ הָיָה שָׂדֶה וַיִּמְכְּרֵהוּ וַיָּבֵא אֶת־הַכֶּסֶף וַיְשִׂימֵהוּ לְרַגְלֵי הַשְּׁלִיחִים	37 mivel szántóföldje volt, eladta azt, az árát pedig elhozta, és letette az apostolok lábához.