1 אָדָם יְלוּד אִשָּׁה קְצַר יָמִים וּשְׂבַע־רֹגֶז | 1 Judit így szólt hozzájuk: »Hallgassatok meg testvérek, fogjátok ezt a fejet és függesszétek ki a fal oromzatára. |
2 כְּצִיץ יָצָא וַיִּמָּל וַיִּבְרַח כַּצֵּל וְלֹא יַעֲמֹוד | 2 Amikor pedig megvirrad és fölkel a nap a föld fölött, ragadja meg mindegyiktek fegyverét, vonuljon ki a városból minden harcra termett férfi és tegyetek úgy, mintha harcba indulnátok az asszírok fiainak előőrsei ellen, de ne menjetek le. |
3 אַף־עַל־זֶה פָּקַחְתָּ עֵינֶךָ וְאֹתִי תָבִיא בְמִשְׁפָּט עִמָּךְ | 3 Azok majd megragadják fegyvereiket, a táborba mennek és felébresztik az asszír sereg vezéreit. Azok Holofernész sátorához futnak, de nem találják ott, mire erőt vesz rajtuk a rémület és megfutamodnak előletek. |
4 מִי־יִתֵּן טָהֹור מִטָּמֵא לֹא אֶחָד | 4 Ti pedig, és mindazok, akik Izrael földjén laknak, üldözzétek őket és terítsétek le őket menekülés közben. |
5 אִם חֲרוּצִים ׀ יָמָיו מִסְפַּר־חֳדָשָׁיו אִתָּךְ [חֻקֹּו כ] (חֻקָּיו ק) עָשִׂיתָ וְלֹא יַעֲבֹור | 5 Mielőtt azonban mindezt megtennétek, hívjátok ide az ammonita Áhiort, hogy lássa és emlékezzék arra, aki gyalázta Izrael házát, s őt ide küldte, hogy halálát lelje köztünk.« |
6 שְׁעֵה מֵעָלָיו וְיֶחְדָּל עַד־יִרְצֶה כְּשָׂכִיר יֹומֹו | 6 Elhívták Áhiort Ozija házából, aki amint meglátta Holofernész fejét az egybegyűlt nép között egy férfi kezében, arcra borult és elájult. |
7 כִּי יֵשׁ לָעֵץ תִּקְוָה אִם־יִכָּרֵת וְעֹוד יַחֲלִיף וְיֹנַקְתֹּו לֹא תֶחְדָּל | 7 Amikor fölemelték, Judit lábához vetette magát, leborult előtte és ezt mondta: »Légy áldott Júda minden sátrában és minden nép között, s remegjen mindenki, aki csak hallja nevedet. |
8 אִם־יַזְקִין בָּאָרֶץ שָׁרְשֹׁו וּבֶעָפָר יָמוּת גִּזְעֹו | 8 Most pedig beszéld el nekem, mit tettél ezekben a napokban.« Akkor Judit a nép közepette elbeszélte mindazt, amit cselekedett attól a naptól kezdve, amikor kiment tőlük egészen addig, hogy most beszél velük. |
9 מֵרֵיחַ מַיִם יַפְרִחַ וְעָשָׂה קָצִיר כְּמֹו־נָטַע | 9 Amikor befejezte beszédét az egész nép hangos szóval fölkiáltott és az örvendezés hangja betöltötte az egész várost. |
10 וְגֶבֶר יָמוּת וַיֶּחֱלָשׁ וַיִּגְוַע אָדָם וְאַיֹּו | 10 Amikor Áhior látta mindazt, amit Izrael Istene cselekedett, szilárdan hitt Istenben, körülmetéltette előbőrét, és Izrael házához csatlakozott mind a mai napig. |
11 אָזְלוּ־מַיִם מִנִּי־יָם וְנָהָר יֶחֱרַב וְיָבֵשׁ | 11 Amikor hajnalodott, kifüggesztették Holofernész fejét a falra, minden férfi megragadta fegyverét és csoportokban megindultak a hegy lejtőjén lefelé. |
12 וְאִישׁ שָׁכַב וְלֹא־יָקוּם עַד־בִּלְתִּי מַיִם לֹא יָקִיצוּ וְלֹא־יֵעֹרוּ מִשְּׁנָתָם | 12 Amikor meglátták őket Asszíria fiai, hírvivőket küldtek vezetőikhez, azok jelentették a vezéreknek és parancsnokoknak és az összes tisztnek. |
13 מִי יִתֵּן ׀ בִּשְׁאֹול תַּצְפִּנֵנִי תַּסְתִּירֵנִי עַד־שׁוּב אַפֶּךָ תָּשִׁית לִי חֹק וְתִזְכְּרֵנִי | 13 Elmentek Holofernész sátorához és így szóltak Bagoászhoz, aki minden vagyonára felügyelt: »Keltsd fel urunkat, mert ezek a zsidók támadást merészeltek indítani ellenünk, hogy teljesen megsemmisítsük őket.« |
14 אִם־יָמוּת גֶּבֶר הֲיִחְיֶה כָּל־יְמֵי צְבָאִי אֲיַחֵל עַד־בֹּוא חֲלִיפָתִי | 14 Bagoász bement, tapsolt a függöny előtt, azt gondolta ugyanis, hogy Judittal alszik. |
15 תִּקְרָא וְאָנֹכִי אֶעֱנֶךָּ לְמַעֲשֵׂה יָדֶיךָ תִכְסֹף | 15 Mivel pedig senki sem válaszolt, félrehúzta a függönyt, belépett a hálószobába, s ott találta Holofernészt holtan a zsámolyon, a feje le volt vágva. |
16 כִּי־עַתָּה צְעָדַי תִּסְפֹּור לֹא־תִשְׁמֹור עַל־חַטָּאתִי | 16 Hangosan felkiáltott, sírt, zokogott, jajgatott erős hangon és megszaggatta ruháját. |
17 חָתֻם בִּצְרֹור פִּשְׁעִי וַתִּטְפֹּל עַל־עֲוֹנִי | 17 Majd bement abba a sátorba, ahol Judit lakott, de nem találta őt. A nép közé futott és ezt kiáltotta: |
18 וְאוּלָם הַר־נֹופֵל יִבֹּול וְצוּר יֶעְתַּק מִמְּקֹמֹו | 18 »Gonoszul cselekedtek a szolgák! A héberek közül egyetlen asszony szégyent hozott Nebukadnezár házára, Holofernész a földön hever, feje nincs rajta.« |
19 אֲבָנִים ׀ שָׁחֲקוּ מַיִם תִּשְׁטֹף־סְפִיחֶיהָ עֲפַר־אָרֶץ וְתִקְוַת אֱנֹושׁ הֶאֱבַדְתָּ | 19 Amikor ezt a hírt meghallották, az asszír sereg vezérei megszaggatták ruhájukat, megrendült a lelkük, nagy kiabálás és jajgatás töltötte be az egész tábort. |
20 תִּתְקְפֵהוּ לָנֶצַח וַיַּהֲלֹךְ מְשַׁנֶּה פָנָיו וַתְּשַׁלְּחֵהוּ | |
21 יִכְבְּדוּ בָנָיו וְלֹא יֵדָע וְיִצְעֲרוּ וְלֹא־יָבִין לָמֹו | |
22 אַךְ־בְּשָׂרֹו עָלָיו יִכְאָב וְנַפְשֹׁו עָלָיו תֶּאֱבָל׃ פ | |