1 אחר הדברים האלה היה חג ליהודים ויעל ישוע ירושלים | 1 Ezek után ünnepe volt a zsidóknak, és Jézus fölment Jeruzsálembe. |
2 ובירושלים ברכה קרובה לשער הצאן ושמה בלשון עברית בית חסדא ולה חמשה אלמים | 2 Van Jeruzsálemben a Juh-kapunál egy fürdő, amelyet héberül Betezdának neveznek, és öt oszlopcsarnoka van. |
3 שמה שכבו חולים ועורים ופסחים ויבשי כח לרב והמה מיחלים לתנועת המים | 3 Ezekben feküdt a betegek, vakok, sánták, bénák sokasága. |
4 כי מלאך ירד במועדו אל הברכה וירעש את מימיה והיה הירד ראשון אל תוכה אחרי התגעשו המים הוא נרפא מכל מחלה אשר דבקה בו | |
5 ואיש היה שם אשר חלה חליו זה שלשים ושמנה שנה | 5 Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendő óta beteg volt. |
6 וירא אתו ישוע שכב וידע כי ארכו לו ימי חליו ויאמר אליו התחפץ להרפא | 6 Mikor Jézus meglátta őt, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta van így, megkérdezte tőle: »Akarsz-e meggyógyulni?« |
7 ויען החולה אדני אין איש אתי אשר ישליכני בהרעש המים אל הברכה ובטרם אבא וירד אחר לפני | 7 A beteg azt felelte: »Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire pedig én odaérek, más megy be előttem.« |
8 ויאמר אליו ישוע קום שא את משכבך והתהלך | 8 Jézus azt mondta neki: »Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!« |
9 וכרגע שב האיש לאיתנו וישא את משכבו ויתהלך והיום ההוא יום שבת היה | 9 Az ember azonnal meggyógyult, fogta az ágyát és járni kezdett. Azon a napon pedig szombat volt. |
10 ויאמרו היהודים אל האיש הנרפא שבת היום אסור לך לשאת את משכבך | 10 Ezért a zsidók azt mondták a meggyógyított embernek: »Szombat van, nem szabad az ágyadat vinned.« |
11 ויען אתם לאמר האיש אשר החלימני הוא אמר אלי שא את משכבך והתהלך | 11 Azt felelte nekik: »Aki meggyógyított engem, ő mondta nekem: ‘Vedd ágyadat, és járj.’« |
12 וישאלהו מי זה האיש אשר אמר לך שא את משכבך והתהלך | 12 Erre megkérdezték tőle: »Ki az az ember, aki neked azt mondta: ‘Vedd ágyadat és járj’?« |
13 והנרפא לא ידע מי הוא כי סר ישוע וילך בהיות המון רב במקום ההוא | 13 A meggyógyult azonban nem tudta, hogy ki volt az, mert Jézus eltávozott a helyszínen levő tömegből. |
14 ויהי אחרי כן וימצאהו ישוע בבית המקדש ויאמר אליו הנה נרפא לך אל תוסיף לחטא פן תאנה אליך רעה גדולה מזאת | 14 Később Jézus találkozott vele a templomban, és azt mondta neki: »Íme, meggyógyultál, többé már ne vétkezz, nehogy valami rosszabb történjék veled.« |
15 וילך האיש ויגד ליהודים כי ישוע הוא אשר רפאו | 15 Az ember elment, és megvitte a hírt a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt. |
16 ועל כן רדפו היהודים את ישוע ויבקשו המיתו על כי עשה כזאת בשבת | 16 A zsidók pedig üldözni kezdték Jézust azért, mert ezeket szombaton tette. |
17 ויען אתם ישוע אבי פעל עד עתה וגם אנכי פעל | 17 Jézus azt felelte nekik: »Az én Atyám mindmáig munkálkodik, és én is munkálkodom.« |
18 אז יוסיפו היהודים לבקש את נפשו כי מלבד אשר חלל את השבת עוד אמר כי האלהים הוא אביו וידמה לאלהים | 18 Ezért a zsidók még inkább életére törtek, mivel nemcsak megszegte a szombatot, hanem az Istent is Atyjának mondta, és egyenlővé tette magát az Istennel. |
19 ויען ישוע ויאמר אליהם אמן אמן אני אמר לכם לא יוכל הבן לעשות דבר מנפשו בלתי את אשר יראה את אביו עשה כי את אשר עשה הוא גם הבן יעשה כמהו | 19 Jézus azt felelte nekik: »Bizony, bizony mondom nektek: A Fiú nem tehet magától semmit, hanem csak azt, amit lát, hogy az Atya cselekszik. Mert amiket ő tesz, azokat cselekszi ugyanúgy a Fiú is. |
20 כי האב אהב את הבן ומראה אתו כל אשר יעשה ועוד מעשים גדולים מאלה יראהו למען תתמהו | 20 Az Atya ugyanis szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit tesz. Ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok. |
21 כי כאשר האב יעיר ויחיה את המתים כן גם הבן יחיה את אשר יחפץ | 21 Mert amint az Atya feltámasztja a halottakat és életre kelti, úgy a Fiú is életre kelti, akiket akar. |
22 כי האב לא ידין איש כי אם כל המשפט נתן לבן למען יכבדו כלם את הבן כאשר יכבדו את האב | 22 Az Atya nem ítél meg senkit, az ítéletet egészen a Fiúnak adta át, |
23 מי אשר לא יכבד את הבן גם את האב אשר שלחו איננו מכבד | 23 hogy mindenki tisztelje a Fiút, mint ahogy tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, az Atyát sem tiszteli, aki őt küldte. |
24 אמן אמן אני אמר לכם השמע דברי ומאמין לשלחי יש לו חיי עולמים ולא יבא במשפט כי עבר ממות לחיים | 24 Bizony, bizony mondom nektek: aki az én igémet hallgatja, és hisz annak, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem ítéletre jut, hanem átment a halálból az életre. |
25 אמן אמן אני אמר לכם כי תבוא שעה ועתה היא אשר ישמעו המתים את קול בן האלהים והשמעים חיה יחיו | 25 Bizony, bizony mondom nektek: eljön az óra, és már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát, és akik meghallották, élni fognak. |
26 כי כאשר לאב יש חיים בעצמו כן נתן גם לבן להיות לו חיים בעצמו | 26 Mert amint az Atyának élete van önmagában, ugyanúgy megadta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában, |
27 ואף שלטן נתן לו לעשות משפט כי בן אדם הוא | 27 és hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mivel ő az Emberfia. |
28 אל תתמהו על זאת כי הנה שעה באה אשר כל שכני קבר את קולו ישמעון | 28 Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amikor mindnyájan, akik a sírokban vannak, meghallják az ő szavát, |
29 ויצאו עשי הטוב לתקומת החיים ועשי הרע לתקומת המשפט | 29 és előjönnek: akik jót tettek, az élet feltámadására, akik pedig gonoszat tettek, az ítélet feltámadására. |
30 לא אוכל לעשות דבר מנפשי כאשר אשמע כן אשפט ומשפטי משפט צדק כי לא אבקש רצוני כי אם רצון האב אשר שלחני | 30 Én nem tehetek magamtól semmit. Amint hallok, úgy ítélek, és ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. |
31 אם אנכי מעיד עלי עדותי איננה נאמנה | 31 Ha én tanúskodom magamról, tanúságom nem érvényes. |
32 יש אחר המעיד עלי וידעתי כי עדותו אשר הוא מעיד עלי נאמנה היא | 32 Más az, aki tanúskodik énrólam, és tudom, hogy igaz az a tanúság, amelyet rólam tesz. |
33 אתם שלחתם אל יוחנן והוא העיד על האמת | 33 Ti Jánost kérdeztétek, és ő tanúságot tett az igazságról. |
34 ואני אינני לקח עדות מאדם אך אמרתי זאת למען תושעון | 34 Nekem azonban nincs szükségem emberek tanúságtételére, csak azért mondom ezeket, hogy üdvözüljetek. |
35 הוא היה הנר הדלק והמאיר ואתם רציתם לשוש כשעה לאורו | 35 Ő égő és világító lámpás volt, és ti egy ideig örvendezni akartatok az ő fényében. |
36 ואני יש לי עדות גדולה מעדות יוחנן כי המעשים אשר נתן לי אבי להשלימם המעשים האלה אשר אני עשה מעידים עלי כי האב שלחני | 36 Nekem nagyobb bizonyítékom van Jánosnál. A tettek, amelyeket az Atya bízott rám, hogy elvégezzek, azok a tettek, amelyeket én viszek végbe, tanúskodnak felőlem, hogy az Atya küldött engem. |
37 והאב אשר שלחני הוא מעיד עלי ואתם את קולו לא שמעתם מעולם ותמונתו לא ראיתם | 37 Rólam az Atya tett tanúságot, aki küldött. Ti soha az ő hangját nem hallottátok, sem arcát nem láttátok, |
38 ודברו איננו שכן בקרבכם כי אינכם מאמינים לשלוחו | 38 és az ő igéje nem marad meg bennetek, mert nem hisztek annak, akit ő küldött. |
39 דרשו בכתובים אשר תחשבו שיש לכם חיי עולמים בהם והמה המעידים עלי | 39 Vizsgáljátok az Írásokat, hiszen azt gondoljátok, hogy azokban van örök élet számotokra. Éppen azok tesznek tanúságot rólam; |
40 ואתם אינכם אבים לבוא אלי להיות לכם חיים | 40 ti azonban nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen. |
41 לא אקח כבוד מבני אדם | 41 Emberektől nem fogadok el dicsőséget. |
42 אכן ידעתי אתכם כי אין אהבת אלהים בקרבכם | 42 Rólatok viszont tudom, hogy nincs bennetek Isten szeretete. |
43 אני הנה באתי בשם אבי ולא קבלתם אתו ואם יבא אחר בשם עצמו אתו תקבלו | 43 Én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtok el engem. Majd ha más jön a maga nevében, azt elfogadjátok. |
44 איך תוכלו להאמין אתם הלקחים כבוד איש מרעהו ואת הכבוד אשר מאת האלהים היחיד לא תבקשו | 44 Hogyan is tudnátok hinni ti, akik egymástól kaptok dicsőséget, de azt a dicsőséget, amely egyedül Istentől van, nem keresitek? |
45 אל תחשבו כי אנכי אטען עליכם לפני אבי משה הוא הטען עליכם אשר לו תיחלו | 45 Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni titeket az Atyánál! Van, aki vádol benneteket: Mózes, akiben reménykedtek. |
46 כי לו האמנתם למשה גם לי תאמינו כי הוא כתב עלי | 46 Mert ha Mózesnek hinnétek, talán nekem is hinnétek, mert ő énrólam írt. |
47 ואם לכתביו אינכם מאמינים איכה לדברי תאמינו | 47 Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én igéimnek?« |