Luke 18

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And he spake a parable unto them to this end, that men ought always to pray, and not to faint;	1 Arról is mondott nekik egy példabeszédet, hogy szüntelen kell imádkozni és nem szabad belefáradni.
2 Saying, There was in a city a judge, which feared not God, neither regarded man:	2 Így szólt: »Az egyik városban volt egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott.
3 And there was a widow in that city; and she came unto him, saying, Avenge me of mine adversary.	3 Volt abban a városban egy özvegyasszony is, aki elment hozzá és kérte: ‘Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben!’
4 And he would not for a while: but afterward he said within himself, Though I fear not God, nor regard man;	4 Az egy ideig nem volt rá hajlandó. Azután mégis így szólt magában: ‘Bár Istentől nem félek, és embertől nem tartok,
5 Yet because this widow troubleth me, I will avenge her, lest by her continual coming she weary me.	5 mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, nehogy végül is idejöjjön és arcul üssön.’«
6 And the Lord said, Hear what the unjust judge saith.	6 Azután így szólt az Úr: »Hallottátok, mit mond az igazságtalan bíró?
7 And shall not God avenge his own elect, which cry day and night unto him, though he bear long with them?	7 Hát Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Vajon megvárakoztatja őket?
8 I tell you that he will avenge them speedily. Nevertheless when the Son of man cometh, shall he find faith on the earth?	8 Mondom nektek: hamarosan igazságot szolgáltat nekik. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?«
9 And he spake this parable unto certain which trusted in themselves that they were righteous, and despised others:	9 Néhány elbizakodottnak pedig, akik azt gondolták, hogy ők igazak, és másokat megvetettek, ezt a példabeszédet mondta:
10 Two men went up into the temple to pray; the one a Pharisee, and the other a publican.	10 »Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos.
11 The Pharisee stood and prayed thus with himself, God, I thank thee, that I am not as other men are, extortioners, unjust, adulterers, or even as this publican.	11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: ‘Istenem! Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igaztalan és házasságtörő, mint ez a vámos is.
12 I fast twice in the week, I give tithes of all that I possess.	12 Kétszer böjtölök hetente, tizedet adok mindenemből.’
13 And the publican, standing afar off, would not lift up so much as his eyes unto heaven, but smote upon his breast, saying, God be merciful to me a sinner.	13 A vámos pedig távol állt meg, nem merte a szemét sem az égre emelni. Mellét verve így szólt: ‘Istenem! Légy irgalmas nekem, bűnösnek!’
14 I tell you, this man went down to his house justified rather than the other: for every one that exalteth himself shall be abased; and he that humbleth himself shall be exalted.	14 Mondom nektek: ez megigazultan ment haza, amaz pedig nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, felmagasztalják.«
15 And they brought unto him also infants, that he would touch them: but when his disciples saw it, they rebuked them.	15 Odavitték hozzá a kisgyermekeket is, hogy érintse meg őket. Mikor a tanítványok meglátták ezt, szemrehányást tettek nekik.
16 But Jesus called them unto him, and said, Suffer little children to come unto me, and forbid them not: for of such is the kingdom of God.	16 Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: »Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek, s ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.
17 Verily I say unto you, Whosoever shall not receive the kingdom of God as a little child shall in no wise enter therein.	17 Bizony, mondom nektek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint a gyermek, nem jut be oda.«
18 And a certain ruler asked him, saying, Good Master, what shall I do to inherit eternal life?	18 Egy előkelő ember megkérdezte tőle: »Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«
19 And Jesus said unto him, Why callest thou me good? none is good, save one, that is, God.	19 Jézus ezt mondta neki: »Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten.
20 Thou knowest the commandments, Do not commit adultery, Do not kill, Do not steal, Do not bear false witness, Honour thy father and thy mother.	20 Ismered a parancsokat: Ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, tiszteld apádat és anyádat« .
21 And he said, All these have I kept from my youth up.	21 Az így felelt: »Ezeket ifjú korom óta mind megtartottam.«
22 Now when Jesus heard these things, he said unto him, Yet lackest thou one thing: sell all that thou hast, and distribute unto the poor, and thou shalt have treasure in heaven: and come, follow me.	22 Ennek hallatára Jézus így szólt hozzá: »Egy valami hiányzik még neked: add el mindenedet, amid van, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!«
23 And when he heard this, he was very sorrowful: for he was very rich.	23 Ennek hallatára az nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt.
24 And when Jesus saw that he was very sorrowful, he said, How hardly shall they that have riches enter into the kingdom of God!	24 Amikor Jézus látta, hogy elszomorodott, így szólt: »Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akik gazdagok!
25 For it is easier for a camel to go through a needle's eye, than for a rich man to enter into the kingdom of God.	25 Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni Isten országába.«
26 And they that heard it said, Who then can be saved?	26 Akik hallották, megkérdezték: »Hát akkor ki üdvözülhet?«
27 And he said, The things which are impossible with men are possible with God.	27 Ezt felelte nekik: »Ami az embereknek lehetetlen, az Istennek lehetséges« .
28 Then Peter said, Lo, we have left all, and followed thee.	28 Ekkor Péter megszólalt: »Íme, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged.«
29 And he said unto them, Verily I say unto you, There is no man that hath left house, or parents, or brethren, or wife, or children, for the kingdom of God's sake,	29 Ő azt mondta nekik: »Bizony, mondom nektek: Senki sem hagyja el házát vagy feleségét, vagy testvéreit vagy szüleit, vagy gyermekeit az Isten országáért
30 Who shall not receive manifold more in this present time, and in the world to come life everlasting.	30 anélkül, hogy ne kapna ezen a világon sokkal többet, az eljövendő világban pedig az örök életet.«
31 Then he took unto him the twelve, and said unto them, Behold, we go up to Jerusalem, and all things that are written by the prophets concerning the Son of man shall be accomplished.	31 Ezután Jézus maga mellé vette a tizenkettőt, és azt mondta nekik: »Íme, most fölmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak.
32 For he shall be delivered unto the Gentiles, and shall be mocked, and spitefully entreated, and spitted on:	32 A pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák és leköpdösik;
33 And they shall scourge him, and put him to death: and the third day he shall rise again.	33 aztán megostorozzák, megölik, de harmadnapra feltámad.«
34 And they understood none of these things: and this saying was hid from them, neither knew they the things which were spoken.	34 Ők azonban semmit sem értettek ebből. Rejtve maradt előttük ez a beszéd, és nem értették a mondottakat.
35 And it came to pass, that as he was come nigh unto Jericho, a certain blind man sat by the way side begging:	35 Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén és kéregetett.
36 And hearing the multitude pass by, he asked what it meant.	36 Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az.
37 And they told him, that Jesus of Nazareth passeth by.	37 Megmondták neki, hogy a Názáreti Jézus megy arra.
38 And he cried, saying, Jesus, thou Son of David, have mercy on me.	38 Erre felkiáltott: »Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!«
39 And they which went before rebuked him, that he should hold his peace: but he cried so much the more, Thou Son of David, have mercy on me.	39 Akik elöl mentek, ráparancsoltak, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozott: »Dávid fia! Könyörülj rajtam!«
40 And Jesus stood, and commanded him to be brought unto him: and when he was come near, he asked him,	40 Erre Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle:
41 Saying, What wilt thou that I shall do unto thee? And he said, Lord, that I may receive my sight.	41 »Mit akarsz, mit cselekedjem veled?« Az így szólt: »Uram! Hogy lássak!«
42 And Jesus said unto him, Receive thy sight: thy faith hath saved thee.	42 Jézus azt mondta neki: »Láss! A hited megmentett téged.«
43 And immediately he received his sight, and followed him, glorifying God: and all the people, when they saw it, gave praise unto God.	43 Azonnal látott is, és követte őt, Istent magasztalva. Erre az egész tömeg, amely ezt látta, dicsőítette Istent.