Proverbs 1

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 The proverbs of Solomon the son of David, king of Israel;	1 Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai
2 To know wisdom and instruction; to perceive the words of understanding;	2 a bölcsesség és fegyelem tanulására,
3 To receive the instruction of wisdom, justice, and judgment, and equity;	3 az okos beszéd megértésére, a bölcs okulás, igazságosság, ítélet és becsületesség elnyerésére,
4 To give subtilty to the simple, to the young man knowledge and discretion.	4 hogy az egyszerűeknek értelem adassék, s az ifjúnak tudás és megfontoltság.
5 A wise man will hear, and will increase learning; and a man of understanding shall attain unto wise counsels:	5 A bölcs, ha hallgatja, még bölcsebb lesz, s az értelmes útmutatást nyer,
6 To understand a proverb, and the interpretation; the words of the wise, and their dark sayings.	6 behatol a mondás és rejtvény értelmébe, a bölcsek igéibe és fogós kérdéseibe.
7 The fear of the LORD is the beginning of knowledge: but fools despise wisdom and instruction.	7 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. A balgák a bölcsességet és az intést megvetik.
8 My son, hear the instruction of thy father, and forsake not the law of thy mother:	8 Figyelj, fiam, atyád intelmére, s el ne hagyd anyád tanítását,
9 For they shall be an ornament of grace unto thy head, and chains about thy neck.	9 mert az díszes koszorú a fejedre, és ékes lánc a nyakadba!
10 My son, if sinners entice thee, consent thou not.	10 Fiam, ha bűnösök csábítanak, ne engedj nekik,
11 If they say, Come with us, let us lay wait for blood, let us lurk privily for the innocent without cause:	11 ha azt mondják: »Jöjj velünk, leselkedjünk vér után, rejtsünk el ok nélkül csapdát az ártatlan ellen!
12 Let us swallow them up alive as the grave; and whole, as those that go down into the pit:	12 Nyeljük el élve, mint az alvilág, és egészen, mint a sírba szállót,
13 We shall find all precious substance, we shall fill our houses with spoil:	13 szerzünk majd mindenféle drága jószágot, megtöltjük házainkat zsákmánnyal!
14 Cast in thy lot among us; let us all have one purse:	14 Vesd tehát közöttünk sorsodat, mindannyiunknak egy legyen erszénye!«
15 My son, walk not thou in the way with them; refrain thy foot from their path:	15 Fiam, ne menj velük egy úton, tartóztasd lábadat ösvényüktől,
16 For their feet run to evil, and make haste to shed blood.	16 mert lábuk gonoszra siet és vérontásra rohan!
17 Surely in vain the net is spread in the sight of any bird.	17 Azonban hiába állítanak fel hálót a madarak szeme előtt,
18 And they lay wait for their own blood; they lurk privily for their own lives.	18 ők is csak saját vérük ellen leselkednek, önmaguknak vetnek tőrt.
19 So are the ways of every one that is greedy of gain; which taketh away the life of the owners thereof.	19 Ilyen minden kapzsi útja: elveszi gazdája életét.
20 Wisdom crieth without; she uttereth her voice in the streets:	20 A bölcsesség úton-útfélen szónokol, a tereken hallatja hangját,
21 She crieth in the chief place of concourse, in the openings of the gates: in the city she uttereth her words, saying,	21 lármás utcafőkön kiált, a városkapuk nyílásánál szólal meg és mondja:
22 How long, ye simple ones, will ye love simplicity? and the scorners delight in their scorning, and fools hate knowledge?	22 »Ti dőrék! Meddig kedvelitek a dőreséget, s a bolondok meddig kívánják, ami nekik ártalmas, s a balgák meddig gyűlölik a belátást?
23 Turn you at my reproof: behold, I will pour out my spirit unto you, I will make known my words unto you.	23 Térjetek meg feddésemre! Íme, kiöntöm nektek lelkemet, tudtul adom nektek igéimet:
24 Because I have called, and ye refused; I have stretched out my hand, and no man regarded;	24 mivel szóltam, és vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, és nem volt, aki odanézzen,
25 But ye have set at nought all my counsel, and would none of my reproof:	25 semmibe sem vettétek összes tanácsomat, és nem törődtetek feddésemmel:
26 I also will laugh at your calamity; I will mock when your fear cometh;	26 én is nevetek majd romlástokon, gúnyolódom, ha rátok jön, amitől féltek,
27 When your fear cometh as desolation, and your destruction cometh as a whirlwind; when distress and anguish cometh upon you.	27 ha hirtelen baj szakad rátok, romlástok ott terem, mint a fergeteg, és eljön rátok a szükség és a szorongás!«
28 Then shall they call upon me, but I will not answer; they shall seek me early, but they shall not find me:	28 Akkor hívnak majd engem, de nem hallom, keresnek hajnalban, de meg nem lelnek.
29 For that they hated knowledge, and did not choose the fear of the LORD:	29 Mivel gyűlölték a tudást, és nem fogadták be az Úr félelmét,
30 They would none of my counsel: they despised all my reproof.	30 nem hajlottak tanácsomra, és megvetették minden intelmemet:
31 Therefore shall they eat of the fruit of their own way, and be filled with their own devices.	31 bizony, enni fognak útjuk gyümölcséből, és jóllaknak saját terveikből!
32 For the turning away of the simple shall slay them, and the prosperity of fools shall destroy them.	32 Mert a balgákat megöli elpártolásuk, s a dőréket elveszíti szerencséjük.
33 But whoso hearkeneth unto me shall dwell safely, and shall be quiet from fear of evil.	33 Aki azonban rám hallgat, bátorságban lakik, és bővelkedik baj félelme nélkül.