Bírák könyve 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Józsue halála után megkérdezték Izrael fiai az Urat: »Ki vonuljon fel közülünk elsőként a kánaániak ellen, hogy megkezdje a harcot?«	1 Josué était mort. Les Israélites consultèrent Yahvé: “Qui de nous, dirent-ils, montera le premier à l’attaque contre les Cananéens?”
2 Az Úr azt felelte: »Júda menjen fel, íme, kezébe adtam a földet.«	2 Yahvé répondit: “C’est Juda qui montera, j’ai livré le pays entre ses mains.”
3 Azt mondta erre Júda Simeonnak, a testvérének: »Jöjj fel velem sorsszabta földemre, és hadakozz a kánaániak ellen, hogy aztán én is elmenjek veled sors szabta földedre!« Simeon el is ment vele.	3 Ceux de Juda dirent à leurs frères de Siméon: “Venez nous aider dans notre héritage contre les Cananéens, et à notre tour nous irons vous aider dans votre héritage.” Et ceux de Siméon vinrent les aider.
4 Felvonult tehát Júda, és az Úr a kezükbe adta a kánaániakat és a perizitákat, úgyhogy Bezeknél megvertek tízezer embert.	4 Juda monta donc et Yahvé livra entre leurs mains les Cananéens et les Périsites à Bézek: ils écrasèrent 10 000 hommes.
5 Meglepték ugyanis Bezeknél Adonibezeket, hadakoztak ellene, és megverték a kánaániakat és a perizitákat.	5 À Bézek ils rencontrèrent Adoni-Bézek; ils engagèrent le combat et écrasèrent Cananéens et Périsites.
6 Adonibezek megfutamodott, de üldözőbe vették és megfogták, és levágták a keze és lába ujjait.	6 Adoni-Bézek prit la fuite et ils le poursuivirent. Ils le prirent et lui coupèrent les pouces des mains et des pieds.
7 Azt mondta ekkor Adonibezek: »Hetven király szedegette asztalom alatt az étkek hulladékait, akiknek levágattam kezük s lábuk ujjait. Ahogy én cselekedtem, úgy fizetett nekem Isten.« Aztán elvitték Jeruzsálembe, és ott meghalt.	7 Adoni-Bézek dit alors: “70 rois, avec les pouces des mains et des pieds coupés, ramassaient les miettes sous ma table, Dieu me rend aujourd’hui ce que je leur ai fait.” On l’emmena à Jérusalem et il y mourut.
8 Júda fiai ugyanis hadakoztak Jeruzsálem ellen, bevették, lakóit kardélre hányták, és az egész várost felgyújtották.	8 Les fils de Juda combattirent contre Jérusalem et s’en emparèrent, ils la passèrent au fil de l’épée et incendièrent la ville.
9 Aztán lementek, és azok ellen a kánaániak ellen hadakoztak, akik a Hegyvidéken, a Délvidéken és az Alföldön laktak.	9 Après cela, les fils de Juda descendirent combattre les Cananéens qui habitaient la Montagne, le Négueb et le Bas-Pays.
10 Elment ugyanis Júda azok ellen a kánaániak ellen, akik Hebronban laktak – ennek neve régente Kirját-Arbe volt –, és megverte Sesájt, Áhimánt és Talmájt.	10 Juda marcha contre les Cananéens qui habitaient Hébron (Hébron s’appelait autrefois Kiryat-Arba); ils battirent Chéchaï, Ahiman et Talmaï.
11 Onnan aztán tovább ment és Debir lakói ellen vonult. Ennek régi neve Kirját-Széfer (azaz Írások-városa) volt.	11 Ils partirent de là combattre contre les habitants de Débir (Débir s’appelait autrefois Kiryat-Séfer).
12 Azt mondta ekkor Káleb: »Aki megveri és elpusztítja Kirját-Széfert, annak odaadom lányomat, Áxát feleségül.«	12 Caleb dit alors: “Je donnerai ma fille Aksa en mariage à celui qui attaquera Kiryat-Séfer et s’en emparera.”
13 Amikor aztán Otoniel, Kenez fia, Káleb öccse bevette, neki adta Áxát, a lányát feleségül.	13 Otniel, fils de Kénaz, frère cadet de Caleb, s’en empara, et c’est à lui qu’il donna sa fille Aksa.
14 Az pedig, amikor hozzáment, rábeszélte a férjét, hogy kérjen az apjától szántóföldet. A férfi leszállt a szamaráról, mire Káleb megkérdezte tőle: »Mi lelt?«	14 Dès qu’elle arriva, il la poussa à demander à son père un champ. Comme elle descendait de son âne, Caleb lui dit: “Que veux-tu?”
15 Ő így felelt: »Adj nekem búcsúajándékot, mert száraz földet juttattál nekem: adj vízzel öntözöttet is.« Erre Káleb neki adta a felső forrás és az alsó forrás vidékét.	15 Elle répondit: “Fais-moi plaisir. Puisque tu m’as envoyée dans le pays du Négueb, donne-moi au moins des sources d’eau.” Caleb lui donna donc les Fontaines-d’en-Haut et les Fontaines-d’en-Bas.
16 Mózes kenita rokonának fiai is felmentek a Pálmák városából Júda fiaival Júda osztályrészének arra a pusztájára, amely Aradtól délre van, és az amalekitákkal laktak.	16 Les fils de Hobab le Kénite, beau-frère de Moïse, montèrent avec les fils de Juda, de la Ville des Palmiers jusqu’au désert de Juda, au sud d’Arad. Là ils s’établirent au milieu du peuple.
17 Júda viszont elment Simeonnal, a testvérével, s közösen megverték azokat a kánaániakat, akik Szefaátban laktak. Megölték őket, ezért a várost elnevezték Hormának (azaz Átkozottnak).	17 Juda partit alors avec son frère Siméon. Ils écrasèrent les Cananéens qui habitaient Séfat et lui jetèrent l’anathème, c’est pourquoi on appela la ville Horma.
18 Aztán Júda bevette Gázát, határával együtt, továbbá Askalont és Akkaront határukkal együtt.	18 Juda ne s’empara pas de Gaza et de son territoire, ni d’Ashkélon et de son territoire, ni d’Ékron et de son territoire.
19 Az Úr tehát Júdával volt, s ő elfoglalta a Hegyvidéket. A Völgy lakóit azonban nem tudta elpusztítani, mert azoknak sok kaszás-szekerük volt.	19 Juda se rendit maître de la montagne avec l’aide de Yahvé, mais il ne put chasser les habitants de la plaine, car ils avaient des chars de fer.
20 Hebront Kálebnek adták, amint Mózes megparancsolta, s ő eltörölte belőle Enák három fiát.	20 Comme Moïse l’avait ordonné, on donna Hébron à Caleb; il en chassa les trois fils d’Anak.
21 Benjamin fiai azonban nem pusztították el a jebuzitákat, Jeruzsálem lakóit, így a jebuziták ott maradtak Benjamin fiai között Jeruzsálemben mind a mai napig.	21 Quant aux Jébusites qui habitaient Jérusalem, les fils de Benjamin ne les dépossédèrent pas, et jusqu’à ce jour les Jébusites habitent Jérusalem avec les fils de Benjamin.
22 Felvonult József háza is Bétel ellen, és az Úr velük volt.	22 Les gens de la maison de Joseph firent une expédition contre Béthel, et Yahvé était avec eux.
23 Amikor ugyanis körülvették a várost – azt azelőtt Lúzának hívták –,	23 Ils montèrent leur camp devant Béthel (la ville s’appelait autrefois Louz).
24 megláttak egy embert, aki a városból jött ki, és azt mondták neki: »Mutasd meg nekünk a város bejáróját, akkor irgalmasságot cselekszünk veled.«	24 Les guetteurs virent un homme qui sortait de la ville et ils lui dirent: “Montre-nous par où on peut entrer dans la ville, et nous te ferons grâce.”
25 Amikor megmutatta nekik, kardélre hányták a várost, de azt az embert és egész rokonságát elbocsátották.	25 Il leur montra donc comment entrer dans la ville. Ils la passèrent au fil de l’épée, mais ils laissèrent aller cet homme avec toute sa famille.
26 Amikor elbocsátották, az elment a hetiták földjére, ott várost épített, és elnevezte Lúzának; így is hívják azt mind a mai napig.	26 L’homme alla au pays des Hittites et il y construisit une ville qu’il appela Louz (c’est le nom qu’elle porte encore aujourd’hui).
27 Manassze azonban nem törölte el Bétsánt, Tánákot és ezek leányvárosait, sem Dór lakóit meg Jeblaámot és Megiddót és ezek leányvárosait, így a kánaániak velük kezdtek lakni.	27 Manassé ne put s’emparer de la ville de Beth-Chéan, ni de ses dépendances; de même à Tanak, à Dor, à Yibléam et à Méguiddo: les Cananéens s’obstinèrent à rester dans ce pays.
28 Amikor aztán Izrael megerősödött, jobbágyaivá tette, de elpusztítani nem akarta őket.	28 Mais lorsque Israël devint plus fort, il réduisit les Cananéens à la corvée, sans les éliminer pour autant.
29 Efraim sem ölte meg azokat a kánaániakat, akik Gézerben laktak, hanem megtelepedett mellettük.	29 Éphraïm non plus ne déposséda pas les Cananéens qui habitaient Guézer, les Cananéens continuèrent donc d’y habiter avec lui.
30 Zebulon nem pusztította el Keton és Naálol lakóit, hanem a kánaániak közöttük maradtak, és csak jobbágyaikká lettek.	30 Zabulon ne déposséda pas les habitants de Kitron ni ceux de Nahalol; les Cananéens demeurèrent ainsi au milieu de Zabulon mais ils furent réduits à la corvée.
31 Áser sem pusztította el Akkó, Szidon, Ahaláb, Akázíb, Helba, Áfek és Rohób lakosait,	31 Asher ne déposséda pas les habitants d’Akko ni ceux de Sidon, de Mahaleb, d’Akzib, de Helbah, d’Afek et de Réhob.
32 hanem megtelepedett a föld lakói, a kánaániak között, és nem ölte meg őket.	32 Les gens d’Asher demeurèrent donc au milieu des Cananéens qui habitaient le pays, car ils ne les avaient pas dépossédés.
33 Naftali sem pusztította el Bétsemes és Bétanát lakóit, hanem megtelepedett a föld lakói, a kánaániak között, a bétsemesiek és a bétanátiak pedig a jobbágyaik lettek.	33 Nephtali ne déposséda pas les habitants de Beth-Chémech, ni ceux de Beth-Anat; il habita donc au milieu des Cananéens qui habitaient le pays, mais il imposa des corvées aux habitants de Beth-Chémech et de Beth-Anat.
34 Dán fiait az amoriták felszorították a Hegyvidékre, és nem adtak nekik helyet, hogy lejöhessenek a síkságra.	34 Les Amorites refoulèrent dans la montagne les fils de Dan, ils les empêchèrent de descendre dans la plaine.
35 Az amoriták a Háresz hegyen, Ajjalonban és Sálebímben laktak. József házának a keze azonban rájuk nehezedett, és ők annak jobbágyaivá lettek.	35 Les Amorites restèrent à Har-Hérès, à Ayyalon et Chaalbim, mais lorsque la maison de Joseph devint plus forte, eux aussi furent réduits à la corvée.
36 Az amoritáké volt Skorpió-magaslattól, a Sziklától fölfelé eső terület.	36 (Le territoire des Édomites s’étend de la Montée des Scorpions jusqu’à la Roche, et continue ensuite en montant.)