Evangélium Márk szerint 5
12345678910111213141516
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | STUTTGARTENSIA-DELITZSCH |
---|---|
1 Nemsokára átjutottak a tengeren túlra a gerázaiak földjére. | 1 וַיָּבֹאוּ אֶל־עֵבֶר הַיָּם אֶל־אֶרֶץ הַגַּדְרִיִּם |
2 Amint kilépett a bárkából, mindjárt elébe ment egy ember a sírok közül, aki a tisztátalan lélek hatalmában volt | 2 וְהוּא יָצָא מִן־הָאֳנִיָּה וְהִנֵּה־אִישׁ בָּא לִקְרָאתוֹ מִבֵּין הַקְּבָרִים אֲשֶׁר־רוּחַ טֻמְאָה בּוֹ |
3 és sírboltokban lakott. Már láncokkal sem tudták megkötözni. | 3 וּמוֹשָׁבוֹ בַּקְּבָרִים וְגַם בַּעֲבֹתִים לֹא־יָכֹל אִישׁ לְאָסְרוֹ |
4 Sokszor béklyóba és láncra verték, de elszakította a láncokat, összetörte a bilincseket, és senki sem tudta őt megfékezni. | 4 כִּי־פְעָמִים הַרְבֵּה אֲסָרוּהוּ בִּכְבָלִים וּבַעֲבֹתִים וַיְנַתֵּק אֶת־הַעֲבֹתִים וַיְשַׁבֵּר אֶת־הַכְּבָלִים וְאֵין אִישׁ יָכֹל לְכָבְשׁוֹ |
5 Éjjel-nappal mindig a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott és kövekkel roncsolta magát. | 5 וְתָמִיד לַיְלָה וְיוֹמָם הָיָה בֶהָרִים וּבַקְּבָרִים צֹעֵק וּפֹצֵעַ אֶת־עַצְמוֹ בָּאֲבָנִים |
6 Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott, leborult előtte, | 6 וַיְהִי כִּרְאֹתוֹ אֶת־יֵשׁוּעַ מֵרָחוֹק וַיָּרָץ וַיִּשְׁתַּחוּ לוֹ |
7 és nagy hangon kiáltotta: »Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Isten Fia? Az Istenre kényszerítlek, ne gyötörj engem!« | 7 וַיִּצְעַק בְּקוֹל גָּדוֹל וַיֹּאמֶר מַה־לִּי וָלָךְ יֵשׁוּעַ בֶּן־אֵל עֶלְיוֹן בֵּאלֹהִים אֲנִי מַשְׁבִּיעֲךָ אֲשֶׁר לֹא תְעַנֵּנִי |
8 Ő ugyanis azt mondta neki: »Tisztátalan lélek, menj ki az emberből!« | 8 כִּי הוּא אָמַר אֵלָיו צֵא רוּחַ טָמֵא מִן־הָאָדָם הַזֶּה |
9 Ekkor megkérdezte tőle: »Mi a neved?« Az így válaszolt neki: »Légió a nevem, mert sokan vagyunk.« | 9 וַיִּשְׁאַל אֹתוֹ מַה־שְּׁמֶךָ וַיַּעַן וַיֹּאמֶר לִגְיוֹן שְׁמִי כִּי־רַבִּים אֲנָחְנוּ |
10 És könyörögve kérte őt, hogy ne űzze ki arról a vidékről. | 10 וַיִּתְחַנֵּן אֵלָיו מְאֹד לְבִלְתִּי שַׁלְּחָם אֶל־מִחוּץ לָאָרֶץ |
11 Volt ott a hegy körül a legelőn egy nagy disznócsorda. | 11 וְעֵדֶר חֲזִירִים רַבִּים הָיָה שָׁם בְּמִרְעֵה הֶהָרִים |
12 Az ördögök azt kérték tőle: »Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük.« | 12 וַיִּתְחַנְנוּ־לוֹ כָל־הַשֵּׁדִים לֵאמֹר שְׁלָחֵנוּ אֶל־הַחֲזִירִים וְנָבֹאָה אֶל־תּוֹכָם |
13 Jézus megengedte nekik. A tisztátalan lelkek kimentek és megszállták a disznókat. Erre a kétezernyi csorda a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe. | 13 וַיַּנַּח לָהֶם יֵשׁוּעַ וַיֵּצְאוּ רוּחוֹת הַטֻּמְאָה וַיָּבֹאוּ בַּחֲזִירִים וַיִּשְׂתָּעֵר הָעֵדֶר מִן־הַמּוֹרָד אֶל־הַיָּם כְּאַלְפַּיִם בְּמִסְפָּר וַיְטֻבְּעוּ בַּיָּם |
14 Akik legeltették őket, elfutottak, s hírül vitték ezt a városba és a falvakba. Az emberek kimentek, hogy lássák, mi történt. | 14 וַיָּנוּסוּ רוֹעֵי הַחֲזִירִים וַיַּגִּידוּ זֹאת בָּעִיר וּבַשָּׂדוֹת וַיֵּצְאוּ לִרְאוֹת מַה־נִּהְיָתָה |
15 Jézushoz érve látták, hogy az ördögseregtől megszállott felöltözve, ép ésszel ül, és félelem fogta el őket. | 15 וַיָּבֹאוּ אֶל־יֵשׁוּעַ וַיִּרְאוּ אֶת־אֲחוּז הַשֵּׁדִים אֲשֶׁר הַלִּגְיוֹן בּוֹ וְהוּא יוֹשֵׁב מְלֻבָּשׁ וְטוֹב־שֵׂכֶל וַיִּירָאוּ |
16 A szemtanúk pedig elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal. | 16 וַיְסַפְּרוּ לָהֶם הָרֹאִים אֶת־אֲשֶׁר נַעֲשָׂה לַאֲחוּז הַשֵּׁדִים וְאֶת־דְּבַר הַחֲזִירִים |
17 Ezért kérni kezdték őt, hogy távozzék el a határukból. | 17 וַיָּחֵלּוּ לְהִתְחַנֵּן אֵלָיו לָסוּר מִגְּבוּלֵיהֶם |
18 Amikor beszállt a bárkába, az ember, aki megszállott volt, kérte őt, hogy vele mehessen. | 18 וַיְהִי בְּרִדְתּוֹ אֶל־הָאֳנִיָּה הִתְחַנֵּן אֵלָיו הָאִישׁ אֲשֶׁר הָיָה אֲחוּז שֵׁדִים לְתִתּוֹ לָשֶׁבֶת עִמּוֹ |
19 De Jézus nem engedte meg neki, hanem így szólt: »Menj haza a tieidhez, és hirdesd nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!« | 19 וְלֹא הִנִּיחַ לוֹ יֵשׁוּעַ כִּי אִם־אָמַר אֵלָיו שׁוּב לְבֵיתְךָ אֶל־בְּנֵי מִשְׁפַּחְתֶּךָ וְהַגֵּד לָהֶם אֶת־הַגְּדֹלוֹת אֲשֶׁר־עָשָׂה לְךָ יְהוָֹה וַיְחֻנֶּךָּ |
20 Az el is ment, és elkezdte hirdetni a Tízvárosban, hogy Jézus milyen nagy dolgot cselekedett vele. És mindenki csodálkozott. | 20 וַיֵּלֶךְ לוֹ וַיָּחֶל לִקְרֹא בְּעֶשֶׂר הֶעָרִים אֶת־הַגְּדֹלוֹת אֲשֶׁר־עָשָׂה לוֹ יֵשׁוּעַ וַיִּתְמְהוּ כֻּלָּם |
21 Amikor Jézus ismét áthajózott a túlsó partra, nagy tömeg gyülekezett oda köré, ahol ő a tó partján volt. | 21 וַיָּשָׁב יֵשׁוּעַ לַעֲבֹר בָּאֳנִיָּה אֶל־עֵבֶר הַיָּם וַיִּקָּהֵל אֵלָיו הָמוֹן רָב וְהוּא עַל־שְׂפַת הַיָּם |
22 Ekkor odajött hozzá egy zsinagóga-elöljáró, akit Jairusnak hívtak. Amikor meglátta őt, a lábaihoz borult, | 22 וְהִנֵּה־בָא אֶחָד מֵרָאשֵׁי הַכְּנֵסֶת וּשְׁמוֹ יָאִיר וַיַּרְא אֹתוֹ וַיִּפֹּל לְרַגְלָיו |
23 és így esedezett hozzá: »A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!« | 23 וַיִּתְחַנֵּן אֵלָיו מְאֹד לֵאמֹר בִּתִּי הַקְּטַנָּה חָלְתָה עַד־לָמוּת אָנָא בוֹא־נָא וְשִׂים יָדֶיךָ עָלֶיהָ לְמַעַן תֵּרָפֵא וְתִחְיֶה |
24 El is ment vele. Nagy tömeg követte és szorongatta. | 24 וַיֵּלֶךְ אִתּוֹ וַיֵּלְכוּ אַחֲרָיו הָמוֹן רָב וַיִּדְחָקֻהוּ |
25 Egy asszony, aki tizenkét esztendő óta vérfolyásos volt, | 25 וְאִשָּׁה הָיְתָה זָבַת דָּם שְׁתֵּים עֶשְׂרֵה שָׁנָה |
26 és sokat szenvedett a számtalan orvostól, elköltötte mindenét, de semmi hasznát nem látta, hanem még rosszabbul lett, | 26 וְהִיא סָבְלָה הַרְבֵּה תַּחַת יְדֵי רֹפְאִים רַבִּים וְהוֹצִיאָה אֶת־כֹּל אֲשֶׁר־לָהּ וְלֹא לְהוֹעִיל וַיְהִי חָלְיָהּ חָזָק מְאֹד |
27 amint Jézusról hallott, hátulról odament a tömegben és megérintette a ruháját. | 27 וַיְהִי כְשָׁמְעָהּ אֶת־שֵׁמַע יֵשׁוּעַ וַתָּבוֹא בַּהֲמוֹן הָעָם מֵאַחֲרָיו וַתִּגַּע בְּבִגְדוֹ |
28 Azt gondolta: »Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.« | 28 כִּי אָמְרָה רַק אִם־אֶגַּע בִּבְגָדָיו אִוָּשֵׁעַ |
29 Valóban mindjárt megszűnt a vérfolyása, és érezte testében, hogy meggyógyult betegségétől. | 29 וַיִּיבַשׁ מְקוֹר דָּמֶיהָ פִּתְאֹם וַתָּבֶן בִּבְשָׂרָהּ כִּי נִרְפָּא נִגְעָהּ |
30 De Jézus, aki azonnal észrevette, hogy erő ment ki belőle, a tömeghez fordult és megkérdezte: »Ki érintette meg a ruhámat?« | 30 וּבְרֶגַע יָדַע יֵשׁוּעַ בְּנַפְשׁוֹ כִּי גְבוּרָה יָצְאָה מִמֶּנּוּ וַיִּפֶן בְּתוֹךְ הָעָם וַיֹּאמֶר מִי נָגַע בִּבְגָדָי |
31 Tanítványai azt felelték neki: »Látod, hogy mennyire szorongat téged a tömeg, és mégis kérdezed, ki érintett engem?« | 31 וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו תַּלְמִידָיו אַתָּה רֹאֶה אֶת־הֶהָמוֹן דּוֹחֵק אוֹתְךָ וְאָמַרְתָּ מִי־נָגַע בִּי |
32 Erre körültekintett, hogy lássa, ki volt az. | 32 וַיַּבֵּט סָבִיב לִרְאוֹת אֶת־אֲשֶׁר עָשְׂתָה זֹּאת |
33 Az asszony pedig, aki tudta, hogy mi történt vele, félve és remegve előjött, leborult előtte, és őszintén elmondott neki mindent. | 33 וַתִּירָא הָאִשָּׁה וַתֶּחֱרַד כִּי יָדְעָה אֶת־אֲשֶׁר נַעֲשָׂה לָהּ וַתָּבֹא וַתִּפֹּל לְפָנָיו וַתַּגֶּד־לוֹ אֵת הָאֱמֶת כֻּלָּהּ |
34 Ő pedig ezt mondta neki: »Leányom! A hited meggyógyított téged. Menj békével, és légy mentes a bajodtól.« | 34 וַיֹּאמֶר אֵלֶיהָ בִּתִּי אֱמוּנָתֵךְ הוֹשִׁיעָה לָּךְ לְכִי לְשָׁלוֹם וְחָיִית מִנִּגְעֵךְ |
35 Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga-elöljárótól, és azt mondták: »A lányod már meghalt. Minek fárasztanád tovább a Mestert?« | 35 עוֹדֶנּוּ מְדַבֵּר וְהִנֵּה בָאִים מִבֵּית־רֹאשׁ הַכְּנֵסֶת לֵאמֹר בִּתְּךָ מֵתָה לָמָּה תַטְרִיחַ־עוֹד אֶת־הַמּוֹרֶה |
36 Jézus meghallotta, hogy mit mondtak, és így szólt a zsinagóga-elöljáróhoz: »Ne félj, csak higgy!« | 36 וְכִשְׁמֹעַ יֵשׁוּעַ אֶת־הַדָּבָר אֲשֶׁר דִּבֵּרוּ וַיֹּאמֶר אֶל־רֹאשׁ הַכְּנֵסֶת אַל־תִּירָא רַק הַאֲמִינָה |
37 Nem engedte meg, hogy más vele menjen, csak Péter, Jakab és János, Jakab testvére. | 37 וְלֹא הִנִּיחַ לְאִישׁ לָלֶכֶת אִתּוֹ בִּלְתִּי אִם־לְפֶטְרוֹס וּלְיַעֲקֹב וּלְיוֹחָנָן אֲחִי יַעֲקֹב |
38 Odaérkeztek a zsinagóga-elöljáró házához, ahol látta a tolongást, s a hevesen sírókat és jajgatókat. | 38 וַיָּבֹא בֵּית־רֹאשׁ הַכְּנֵסֶת וַיַּרְא הֲמוֹן הַבּוֹכִים וְהַמְיַלְלִים הַרְבֵּה |
39 Bement, és azt mondta nekik: »Miért zajongtok és sírtok? Nem halt meg a gyermek, csak alszik.« | 39 וּבְבֹאוֹ אָמַר אֲלֵיהֶם מַה־תֶּהֱמוּ וְתִבְכּוּ הַנַּעֲרָה לֹא מֵתָה אַךְ־יְשֵׁנָה הִיא |
40 De azok kinevették. Ekkor elküldte onnan mindnyájukat, maga mellé vette a gyermek apját és anyját és a vele lévőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt. | 40 וַיִּשְׂחֲקוּ לוֹ וְהוּא גֵּרֵשׁ אֶת־כֻּלָּם וַיִּקַּח אֶת־אֲבִי הַנַּעֲרָה וְאֶת־אִמָּהּ וְאֶת־אֲשֶׁר אִתּוֹ וַיָּבֹא הַחַדְרָה אֲשֶׁר־שָׁם שֹׁכֶבֶת הַנַּעֲרָה |
41 Megfogta a gyermek kezét, és azt mondta neki: »Talíta, kúmi!« – ami azt jelenti: »Kislány, mondom neked, kelj fel!« – | 41 וַיֹּאחֶז בְּיַד הַנַּעֲרָה וַיֹּאמֶר אֵלֶיהָ טַלְיְתָא קוּמִי אֲשֶׁר פֵּרוּשׁוֹ הַיַּלְדָּה אֲנִי אֹמֵר לָךְ קוּמִי נָא |
42 A kislány azonnal fölkelt és járkálni kezdett. Tizenkét esztendős volt ugyanis. Mindenki nagyon csodálkozott. | 42 וּמִיָּד קָמָה הַיַּלְדָּה וַתִּתְהַלֵּךְ וְהִיא בַּת־שְׁתֵּים עֶשְׂרֵה שָׁנָה וַיָּשֹׁמּוּ שַׁמָּה גְדוֹלָה |
43 Ő pedig szigorúan megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; majd szólt nekik, hogy adjanak a lánynak enni. | 43 וַיַּזְהֵר אוֹתָם מְאֹד שֶׁלֹּא יִוָּדַע הַדָּבָר לְאִישׁ וַיֹּאמֶר לָתֵת לָהּ לֶאֱכוֹל |