Evangélium Máté szerint 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Amikor már Jeruzsálem közelében jártak és odaértek Betfagéhoz az Olajfák hegyén, Jézus előre küldött két tanítványt.	1 Ils étaient déjà près de Jérusalem et ils entraient dans Bethphagé sur le mont des Oliviers. Alors Jésus envoya deux disciples
2 Azt mondta nekik: »Menjetek be az előttetek lévő faluba. Mindjárt találni fogtok egy szamarat megkötve, és vele egy csikót; oldjátok el, és vezessétek ide hozzám.	2 en leur disant: "Allez jusqu’au village d’en face. Vous trouverez tout de suite une ânesse attachée avec son petit. Vous la détacherez et vous me l’amènerez.
3 Ha pedig valaki szólna valamit, mondjátok, hogy az Úrnak van rájuk szüksége, és azonnal el fogja engedni őket.«	3 Et si quelqu’un vous dit quelque chose, répondez que le Seigneur en a besoin mais qu’il les renverra aussitôt.”
4 Ez pedig azért történt, hogy beteljesedjék az ige, amit a próféta mondott:	4 C’est ainsi que se réalisa la parole du prophète:
5 Mondjátok Sion leányának: »Íme, királyod jön hozzád; szelíd ő, s szamárháton ül, szamárcsikón, teherhordó állat fián« .	5 Dites à la fille de Sion: ‘Voici que ton roi vient à toi, pacifique et monté sur un âne, sur un ânon né pour servir.’
6 A tanítványok elmentek és megtették, amit Jézus parancsolt nekik.	6 Les disciples allèrent et firent comme Jésus leur avait ordonné.
7 Odavezették a szamarat és a csikót, rájuk tették ruháikat, ő pedig felült rájuk.	7 Ils amenèrent l’ânesse et l’ânon; ils les couvrirent de leurs manteaux et Jésus s’assit dessus.
8 A hatalmas tömeg pedig leterítette ruháit az útra, mások meg ágakat vagdostak a fákról és az útra szórták.	8 La foule était très nombreuse; certains étendaient leurs manteaux sur le chemin, d’autres coupaient des rameaux sur les arbres et en couvraient le chemin.
9 A tömeg, amely előtte ment és akik követték, így kiáltoztak: »Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!«	9 La foule qui allait devant ou qui suivait lançait des acclamations: "Hosanna pour le fils de David! Béni soit celui qui vient au nom du Seigneur! Hosanna dans les hauteurs du ciel!”
10 Amikor bement Jeruzsálembe, az egész város megmozdult. Azt kérdezték: »Kicsoda ez?«	10 Lorsque Jésus entra dans Jérusalem, toute la ville commença à s’agiter. On disait: "Qui est-ce?”
11 A tömeg így felelt: »Ez Jézus, a próféta, a galileai Názáretből.«	11 Et les gens répondaient: "C’est le prophète Jésus, de Nazareth en Galilée!”
12 Jézus bement a templomba és kiűzte onnan mindazokat, akik adtak-vettek a templomban. A pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig fölborította.	12 Jésus entra dans le Temple et il mit dehors tous ceux qui vendaient ou achetaient dans le Temple. Il retournait les tables des changeurs de monnaie et les sièges des vendeurs de colombes.
13 Azt mondta nekik: »Írva van: ‘Az én házamat az imádság házának fogják hívni’, ti pedig rablók barlangjává teszitek azt« .	13 Il leur disait: "Il est écrit: Ma maison sera appelée Maison de Prière, mais vous, vous en avez fait une caverne de voleurs.”
14 A templomban vakok és sánták jöttek hozzá, s ő meggyógyította őket.	14 Dans le Temple, des aveugles et des éclopés vinrent à lui et il les guérit.
15 Amikor a főpapok és az írástudók látták a csodákat, amelyeket művelt, és a gyermekeket, akik így kiáltoztak a templomban: »Hozsanna Dávid Fiának!«, méltatlankodni kezdtek.	15 Les chefs des prêtres et les maîtres de la Loi voyaient tous les prodiges que Jésus réalisait; ils voyaient aussi les enfants qui criaient dans le Temple: “Hosanna au fils de David!” et ils étaient furieux.
16 Azt mondták neki: »Hallod, hogy mit beszélnek ezek?« Jézus azt felelte nekik: »Igen. De sohasem olvastátok: ‘Kisgyerekek és csecsemők ajkáról készítettél magadnak dicséretet?’«	16 Ils lui dirent: "Entends-tu ce qu’ils disent?” Et Jésus leur répondit: "Bien sûr. N’avez-vous jamais lu ces paroles: Tu as mis ta louange dans la bouche des enfants et des nourrissons?”
17 Aztán otthagyta őket, kiment a városon kívülre Betániába, és ott maradt.	17 Puis Jésus les laissa et sortit de la ville en direction de Béthanie pour y passer la nuit.
18 Kora reggel, amikor visszatért a városba, megéhezett.	18 Au matin, comme Jésus regagnait la ville, il eut faim.
19 Meglátott egy fügefát az út mellett, odament hozzá, de semmit nem talált rajta, csak leveleket. Azt mondta neki: »Ne legyen rajtad gyümölcs soha többé!« Erre a fügefa azonnal kiszáradt.	19 Il alla droit à un figuier qu’il avait vu près du chemin, mais il n’y trouva rien: il n’y avait que des feuilles. Alors il s’adressa à l’arbre: "Tu ne donneras plus de fruits, plus jamais!” Et au même instant le figuier devint sec.
20 Ennek láttán a tanítványok elcsodálkoztak és megkérdezték: »Miért száradt ki a fügefa hirtelen?«	20 En voyant cela les disciples étaient tout étonnés et ils lui demandaient: "Mais comment le figuier est-il devenu sec d’un seul coup?”
21 Jézus azt felelte nekik: »Bizony, mondom nektek: ha volna hitetek és nem kételkednétek, nemcsak a fügefával tehetnétek meg ezt, hanem ha azt mondanátok ennek a hegynek: ‘Emelkedj fel és vesd magad a tengerbe’, megtörténne.	21 Alors Jésus leur dit: "En vérité, je vous le dis, si vous avez la foi au point de ne pas hésiter, vous ferez beaucoup plus que de dessécher ce figuier; vous direz à la montagne: ‘Enlève-toi de là et jette-toi dans la mer’, et cela se fera.
22 Mindazt, amit hittel, imádságban kértek, megkapjátok.«	22 Tout ce que vous pouvez demander dans la prière, avec la foi vous l’obtiendrez.”
23 Amikor bement a templomba és tanított, odajöttek hozzá a főpapok és a nép vénei. Megkérdezték tőle: »Milyen hatalommal teszed mindezt? És ki adta neked ezt a hatalmat?«	23 Jésus entra dans le Temple. Il était là en train d’enseigner quand les chefs des prêtres et les anciens du peuple s’approchèrent pour lui demander: "De quelle autorité fais-tu tout cela? Qui t’a chargé de le faire?”
24 Jézus így válaszolt nekik: »Kérdeznék tőletek én is egy dolgot. Ha megmondjátok nekem, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem mindezt.	24 Jésus leur dit: "Eh bien moi aussi je vais vous poser une question, une seule:
25 János keresztsége honnan volt? A mennyből vagy az emberektől?« Azok így tanakodtak egymás közt:	25 Quand Jean s’est mis à baptiser, était-ce une initiative du Ciel, ou bien humaine?” Les autres commencent à se dire: "Si nous parlons d’une initiative divine, il nous dira: ‘Pourquoi n’avez-vous pas cru en lui?’
26 »Ha azt mondjuk: ‘a mennyből’, azt mondja majd nekünk: ‘Akkor miért nem hittetek neki?’ Ha pedig azt mondjuk: ‘az emberektől’, félünk a néptől, mert mindnyájan prófétának tartják Jánost.«	26 Et si nous disons que c’était une chose purement humaine, gare au peuple! Car tous considèrent Jean comme un prophète.”
27 Azt felelték tehát Jézusnak: »Nem tudjuk.« Erre ő azt mondta nekik: »Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem mindezt.«	27 Aussi répondent-ils à Jésus: "Nous ne savons pas.” Et lui de leur dire: "Je ne vous dirai pas non plus de quel droit je fais tout cela.”
28 »Vajon erről mit gondoltok? Egy embernek két fia volt. Odament az elsőhöz és így szólt: ‘Fiam! Menj ki ma, dolgozz a szőlőben!’	28 “Mais donnez-moi plutôt votre avis: un homme avait deux fils. Il s’adresse au premier pour lui dire: ‘Mon garçon, va travailler aujourd’hui à ma vigne.’
29 Az így válaszolt: ‘Nem akarok’, de később meggondolta magát és kiment.	29 Et lui répond: ‘Je n’en ai pas envie’. Mais ensuite il se reprend et il y va.
30 Akkor odament a másikhoz is, és ugyanúgy szólt neki. Az ezt felelte: ‘Igenis, Uram!’ De nem ment ki.	30 Le père s’adresse également à l’autre et lui dit la même chose; il répond: ‘Bien sûr que oui, seigneur!’ Mais il n’y va pas.
31 A kettő közül melyik tette meg az apa akaratát?« Azt felelték: »Az első.« Erre Jézus azt mondta nekik: »Bizony, mondom nektek: a vámszedők és az utcanők előbb mennek be Isten országába, mint ti.	31 Lequel des deux a fait la volonté du père?” Ils répondent: "Le premier.” Alors Jésus leur dit: "En vérité, je vous le dis, les collecteurs de l’impôt et les prostituées vous devancent sur le chemin du Royaume de Dieu.
32 Eljött ugyanis hozzátok János az igazság útján – és nem hittetek neki. A vámszedők és az utcanők azonban hittek neki. Ti még ennek láttán sem gondoltátok meg magatokat később, hogy higgyetek neki.	32 Car Jean est venu vous montrer le chemin de la justice, mais vous n’avez pas cru en lui, alors que les collecteurs de l’impôt et les prostituées croyaient en lui. Et malgré leur exemple, vous ne vous êtes pas repris: même après coup vous n’avez pas cru en lui.”
33 Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne és tornyot épített . Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott.	33 “Écoutez donc une autre parabole: un propriétaire a planté une vigne; il l’a entourée d’un mur, il a creusé un pressoir, il a bâti un abri pour le garde. Et puis il l’a remise à des fermiers pendant que lui s’en allait à l’étranger.
34 Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte szolgáit a bérlőkhöz, hogy szedjék be a termését.	34 “Or voici qu’arrive le moment de la récolte, et il envoie ses serviteurs pour rencontrer les fermiers et prendre sa part de la récolte.
35 A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték.	35 Mais les fermiers se rendent maîtres des serviteurs: ils frappent l’un, tuent l’autre et assomment un troisième à coups de pierres.
36 Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is.	36 De nouveau des serviteurs sont envoyés, plus nombreux que les premiers, mais on les traite de la même manière.
37 Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: ‘A fiamat majd tiszteletben tartják.’	37 “Alors lui, pour finir, leur envoie son fils. Il pensait en effet: ‘Ils auront du respect pour mon fils.’
38 De a bérlők, mihelyt meglátták a fiút, azt mondták egymás között: ‘Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét.’	38 “Mais lorsque les fermiers voient le fils, ils se disent: ‘C’est lui l’héritier; allons-y, tuons-le, et son héritage sera à nous.’
39 Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívülre és megölték.	39 Ils le saisissent donc, le jettent hors de la vigne et le tuent.
40 Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlőkkel?«	40 Maintenant, lorsque le maître de la vigne se présentera, comment va-t-il traiter ces fermiers?”
41 Azt felelték neki: »A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében.«	41 Les autres répondent: "Il enverra ces misérables à la mort qu’ils méritent et il remettra la vigne à d’autres fermiers: ceux-là lui en donneront les fruits quand viendra la saison.”
42 Jézus ekkor azt mondta nekik: »Sohasem olvastátok az Írásokban: ‘A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett; az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben’?	42 Jésus leur dit: “Peut-être avez-vous lu ceci dans les Écritures: La pierre rejetée par les constructeurs est devenue la pierre d’angle. C’est le Seigneur qui l’avait donnée, et nous restons à l’admirer.
43 Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümölcseit.	43 “Aussi je vous dis que le Royaume de Dieu vous sera enlevé pour être donné à un peuple qui en produira les fruits.
44 Aki ráesik erre a kőre, összezúzza magát, akire pedig ez ráesik, azt szét fogja zúzni.«	44 Quant à la pierre, celui qui tombera sur elle se brisera, et celui sur qui elle tombera, elle l’écrasera!”
45 Példabeszédeit hallva a főpapok és a farizeusok megértették, hogy róluk beszél.	45 Les chefs des prêtres et les Pharisiens écoutaient ces paraboles, et ils comprirent que Jésus parlait pour eux.
46 Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől, mert az emberek prófétának tartották őt.	46 Ils auraient voulu s’emparer de lui, mais ils craignaient la foule qui voyait en Jésus un prophète.