Báruk könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Most tehát, mindenható Úr, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád.	1 Domine omnipotens, Deus Is rael, anima in angustiis et spiri tus anxiusclamat ad te.
2 Hallgass meg, Urunk, és irgalmazz, mert irgalmas Isten vagy. Könyörülj meg rajtunk, mert vétkeztünk ellened.	2 Audi, Domine, et miserere, quia peccavimus in conspectu tuo;
3 Te ugyanis trónolsz örökké, és mi elvesszünk örökre?	3 quia tu sedens es in aeternum, et nos pereuntes in aeternum.
4 Mindenható Úr, Izrael Istene, hallgasd meg most Izrael halottainak és fiaiknak imádságát, akik vétkeztek ellened és nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, s ezért ránk halmozódtak a csapások.	4 Domineomnipotens, Deus Israel, audi nunc orationem defunctorum Israel et filiorumeorum, qui peccaverunt in conspectu tuo, qui non audierunt vocem Domini Dei sui,et adhaeserunt nobis mala.
5 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságairól, hanem emlékezzél meg tulajdon kezedről és nevedről ebben az időben,	5 Noli memor esse iniquitatum patrum nostrorum, sedmemor esto manus tuae et nominis tui in hoc tempore,
6 mert te, az Úr vagy a mi Istenünk, és mi, Urunk, dicsérünk majd téged!	6 quia tu es Dominus Deusnoster, et laudabimus te, Domine,
7 Hiszen azért adtad a szívünkbe azt, hogy féljünk téged és segítségül hívjuk nevedet és dicsérjünk téged fogságunkban, mert megtértünk atyáink gonoszságából, akik vétkeztek ellened.	7 quia propter hoc dedisti timorem tuum in cornostrum, ut invocaremus nomen tuum; et laudabimus te in captivitate nostra, quiaavertimus a corde nostro omnem iniquitatem patrum nostrorum, qui peccaverunt inconspectu tuo.
8 Íme, ma abban a fogságunkban vagyunk, amelybe szétszórtál minket: gyalázatra, átokra, a bűn büntetéséül, atyáink minden gonoszságáért, akik eltávoztak tőled, Urunk, Istenünk!«	8 Ecce nos hodie in captivitate nostra, quo nos dispersisti inopprobrium et in maledictum et in expiationem, secundum omnes iniquitates patrumnostrorum, qui discesserunt a Domino Deo nostro ”.
9 Halld meg, Izrael, az élet parancsait, figyelj, hogy okosságot tanulj!	9 Audi, Israel, mandata vitae; auribus percipite, ut sciatis prudentiam.
10 Hogy van az, Izrael, hogy ellenség földjén vagy?	10 Quid est, Israel? Quid est quod in terra es inimicorum?
11 Megvénültél az idegen földön, fertőzött vagy, mint a halottak, azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba.	11 Inveterasti in terra aliena, coinquinatus es mortuis, reputatus es cum eis, qui apud inferos sunt.
12 Elhagytad a bölcsesség forrását!	12 Dereliquisti fontem sapientiae!
13 Ha Isten útján jártál volna, bizonnyal örökké békében lakhatnál!	13 Si in via Dei ambulasses, habitasses in pace in aeternum.
14 Tanuld meg, hogy hol az okosság, hol az erő, hol az értelem – hogy azt is megtanuld: hol van a hosszú élet és a jólét, hol a ragyogó szem és a béke?	14 Disce, ubi sit prudentia, ubi fortitudo, ubi sit intellectus, ut scias simul, ubi sit longiturnitas dierum et vita, ubi sit lumen oculorum et pax.
15 Ki találta meg annak helyét, és ki hatolt be kincseibe?	15 Quis invenit locum eius? Et quis intravit in thesauros eius?
16 Hol vannak a nemzetek fejedelmei, a föld vadállatainak urai,	16 Ubi sunt principes gentium et qui dominantur bestiis, quae sunt super terram,
17 akik az ég madaraival játszanak,	17 qui in avibus caeli ludunt,
18 akik ezüstöt halmoznak össze meg aranyat, amelyben bíznak az emberek, és amely után vég nélkül törtetnek? Akik ezüstért fáradtak, érte szorgoskodtak, és kiknek cselekedetei érthetetlenek?	18 qui argentum thesaurizant et aurum, in quo confidunt homines, neque est finis acquisitionis eorum; qui argentum fabricant et solliciti sunt, nec est inquisitio operum illorum?
19 Eltűntek ők, leszálltak az alvilágba, és mások léptek a helyükbe.	19 Exterminati sunt et ad inferos descenderunt, et alii loco eorum surrexerunt.
20 Ifjabbak látták meg a napvilágot és laktak a földön, de a fegyelem útját nem ismerték,	20 Iuvenes viderunt lumen et habitaverunt super terram; viam autem disciplinae non cognoverunt
21 és nem értették meg ösvényeit; fiaik sem tudták felfogni, távol maradt az tőlük is.	21 nec intellexerunt semitas eius; neque susceperunt eam filii eorum, a via eorum longe facti sunt.
22 Nem hallottak róla Kánaán földjén, Temánban sem látták.	22 Neque audita est in Chanaan neque visa est in Theman.
23 Hágár fiai, akik a földi okosságot kutatják, Merra és Temán kereskedői, a mesemondók, akik kutatják az okosságot és az értelmet, szintén nem ismerték fel a bölcsesség útját, és nem gondoltak ösvényeire.	23 Filii quoque Agar, qui exquirunt sapientiam super terram, negotiatores Merran et Theman et fabulatores et inquisitores prudentiae: viam autem sapientiae non cognoverunt neque commemorati sunt semitas eius.
24 Ó Izrael, mily nagy az Isten háza, mily nagy az ő birtokának helye!	24 O Israel, quam magna est domus Dei, et ingens locus possessionis eius!
25 Nagy és határtalan, fölséges és megmérhetetlen!	25 Magnus est et non habet finem, excelsus est et immensus.
26 Ott vannak azok a hírneves óriások, akik az ősidőkben éltek, hatalmas termetűek, hadakozáshoz értők.	26 Ibi fuerunt gigantes nominati illi, qui ab initio fuerunt, statura magna, scientes bellum.
27 Nem őket választotta ki az Úr, és nem ők találták meg a tudás útját. Elvesztek,	27 Non illos elegit Deus neque viam disciplinae dedit illis;
28 mert nem volt bölcsességük, elvesztek a saját oktalanságuk miatt.	28 et perierunt, quia non habuerunt prudentiam, perierunt propter insipientiam suam.
29 Ki ment fel az égbe, hogy birtokba vegye, és ki hozta le a fellegekből?	29 Quis ascendit in caelum et accepit eam et deduxit eam de nubibus?
30 Ki kelt át a tengeren, hogy rátaláljon, és elhozza színaranyért?	30 Quis transfretavit mare et invenit eam et apportabit eam auro electo?
31 Nincs senki sem, aki ismerhetné útjait, sem olyan, aki fel tudná kutatni ösvényeit;	31 Non est qui noverit viam eius, neque qui cogitet semitam eius.
32 csak a Mindenható ismeri, és találta meg okosságával: ő, aki örök időre megalapította a földet, és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal.	32 Sed qui scit omnia, novit eam, adinvenit eam prudentia sua; qui composuit terram in aeternum tempus, implevit eam iumentis quadrupedibus;
33 Aki elküldi a fényt, s az elmegy, és ha hívja, az remegve engedelmeskedik neki.	33 qui mittit lumen et vadit, vocavit illud, et oboedivit ei in tremore.
34 A csillagok örömmel ragyognak őrhelyükön,	34 Stellae autem splenduerunt in custodiis suis et laetatae sunt.
35 ha hívja őket, azt mondják: »Itt vagyunk!«, és készséggel ragyognak alkotójuknak.	35 Vocavit eas, et dixerunt: “Adsumus”; luxerunt cum laetitia ei, qui fecit eas.
36 Ő a mi Istenünk, hozzá senki sem hasonlítható.	36 Hic est Deus noster, non aestimabitur alter adversus eum.
37 Ő ismeri a bölcsességnek minden útját, s azt szolgájának, Jákobnak adta át, Izraelnek, az ő kedveltjének.	37 Invenit omnem viam disciplinae et dedit eam Iacob puero suo et Israel dilecto suo.
38 Ezután megjelent a földön, s az emberekkel társalgott.	38 Post haec super terram visa est et inter homines conversata est. Appunti Gli appunti verranno salvati in modo permanente nel tuo browser. Per cancellarli clicca sul pulsante Pulisci Pulisci Chiudi www.scrutatio.it - contatti: [e-mail]