Izajás könyve 28

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Jaj a büszke koszorúnak, melyet Efraim részegei viselnek, és pompás ékessége hervadó virágának; akik a termékeny völgy övezte csúcson bortól tántorognak!	1 Vae coronae superbiae ebriorum Ephraim et flori decidenti gloriae maiestatis eius, qui erant in vertice vallis pinguissimae, errantes a vino!
2 Íme, az Úr erőse, hatalmasa, mint jeges zápor, pusztító vihar, mint hatalmas, ömlő vizek áradata, a földre dönt erős kézzel.	2 Ecce validus et fortis Domino sicut impetus grandinis, turbo confringens, sicut impetus aquarum multarum inundantium, et deiciet in terram violenter.
3 Lábbal tiporják majd Efraim részegeinek büszke koszorúját;	3 Pedibus conculcabitur corona superbiae ebriorum Ephraim;
4 és úgy jár pompás ékességének hervadó virága a termékeny völgy övezte csúcson, mint a korai füge a nyári érés előtt: ha meglátja valaki, még tenyerén van, s máris lenyeli.	4 et erit flos decidens gloriae maiestatis eius, qui est super verticem vallis pinguium, quasi ficus praecox ante messem, quam quis, ut viderit, manu statim arreptam devorabit.
5 Azon a napon a Seregek Ura ékes koszorúja és pompás koronája lesz népe maradékának;	5 In die illa erit Dominus exercituum corona gloriae et sertum maiestatis residuo populi sui
6 igazság lelke azoknak, akik igazságot szolgáltatnak, és erő azoknak, akik a harcot a kapunál visszaszorítják.	6 et spiritus iudicii sedenti ad iudicandum et fortitudo vertentibus proelium usque ad portam.
7 De ezek is a bortól tántorognak, és az italtól támolyognak; pap és próféta tántorog az italtól, megzavarodnak a bortól, támolyognak az italtól, tántorognak látomás közben, dülöngélnek ítélethozatal közben.	7 Verum hi quoque prae vino vacillant et prae ebrietate nutant; sacerdos et propheta vacillant prae ebrietate, absorpti sunt a vino, nutant in ebrietate, vacillant in visione, fluctuant in iudicio.
8 Mert minden asztal úgy tele van hányadékkal és szennyel, hogy semmi hely sem marad.	8 Omnes enim mensae repletae sunt vomitu sordiumque, ita ut non esset ultra locus.
9 Kit akar ez tudásra tanítani? Kivel akarja megértetni a kijelentést? Tejtől elválasztott csecsemőkkel, akiket épp most vettek le anyjuk kebléről.	9 Quem docebit scientiam? Et quem intellegere faciet auditum? Ablactatos a lacte, avulsos ab uberibus.
10 Csak parancs parancsra, parancs parancsra, szabály szabályra, szabály szabályra, egy kicsi itt, egy kicsi ott.	10 Etenim praeceptum ad praeceptum, praeceptum ad praeceptum, regula ad regulam, regula ad regulam, modicum ibi, modicum ibi.
11 Dadogó ajkkal és idegen nyelven beszélt ehhez a néphez az,	11 Balbis enim labiis et lingua altera loquetur ad populum istum,
12 aki ezt mondta nekik: »Ez a nyugalom, csak hagyjátok a fáradtat nyugodni! Ez a megnyugvás!« De nem akarták meghallani.	12 cui dixerat: “ Haec requies, reficite lassum; et hoc est refrigerium ”. Et noluerunt audire.
13 Ezért ez számukra az Úr szava: »Parancs parancsra, parancs parancsra, szabály szabályra, szabály szabályra, egy kicsi itt, egy kicsi ott«, hogy jártukban hanyatt essenek, és összetörjék magukat, hálóba akadjanak és fogságba kerüljenek.	13 Et erit eis verbum Domini: “ Praeceptum ad praeceptum, praeceptum ad praeceptum, regula ad regulam, regula ad regulam, modicum ibi, modicum ibi ”, ut vadant et cadant retrorsum et conterantur et illaqueentur et capiantur.
14 Ezért halljátok az Úr szavát, ti elbizakodottak, akik uralkodtok ezen a népen, mely Jeruzsálemben van!	14 Propter hoc audite verbum Domini, viri illusores, qui dominamini super populum meum, qui est in Ierusalem.
15 Mert azt mondjátok: »Szövetségre léptünk a halállal, és az alvilággal kötöttünk szerződést; ha eljön a suhogó ostor, nem ér el minket, mert a hazugságot tettük menedékünkké, és a hamisságban rejtőztünk el.«	15 Dixistis enim: “ Percussimus foedus cum morte et cum inferno fecimus pactum; flagellum inundans cum transierit, non veniet super nos, quia posuimus mendacium spem nostram et in fallacia absconditi sumus ”.
16 Ezért így szól az Úristen: »Íme, leteszek alapul egy követ Sionon, kipróbált követ, értékes szegletkövet, szilárd alapot; aki hisz, nem menekül el.	16 Idcirco haec dicit Dominus Deus: “ Ecce ego fundamentum ponam in Sion, lapidem, lapidem probatum, angularem, pretiosum, fundatum; qui crediderit, non turbabitur.
17 A jogot teszem mérőzsinórrá, és az igazságot mérőónná; jégeső söpri el a hazugság menedékét, és a rejtekhelyet vizek árasztják el.	17 Et ponam iudicium tamquam normam et iustitiam tamquam perpendiculum; et subvertet grando spem mendacii, et latibulum aquae inundabunt.
18 Megsemmisül szövetségtek a halállal, és szerződéstek az alvilággal nem marad fenn; ha eljön a suhogó ostor, összezúz titeket.	18 Et delebitur foedus vestrum cum morte, et pactum vestrum cum inferno non stabit; flagellum inundans cum transierit, eritis ei in conculcationem.
19 Ahányszor csak eljön, elér titeket; mert minden reggel lesújt, nappal és éjjel is, és csak rémület lesz megérteni a kijelentést.«	19 Quandocumque pertransierit, tollet vos; quoniam mane diluculo pertransibit, in die et in nocte, et erit tantummodo horrendum intellegere auditum ”.
20 Mert rövid lesz az ágy, hogy kinyújtózzanak, és a takaró keskeny, hogy beburkolózzanak.	20 Coangustatum est enim stratum, ut quis se extendat, et pallium brevius, ut quis se operire possit.
21 Mert mint a Peraszim hegyén, felkel az Úr, mint Gibeon völgyében, haragra gerjed, hogy végbevigye tettét – szokatlan lesz tette; hogy végrehajtsa művét – különös lesz műve.	21 Sicut enim in monte Pharasim stabit Dominus, sicut in valle, quae est in Gabaon, irascetur, ut faciat opus suum, novum opus suum, ut operetur operationem suam, peregrinam operationem suam.
22 Most tehát ne bízzátok el magatokat, nehogy még szorosabbak legyenek bilincseitek! Mert elhatározott megsemmisítést hallottam az Úrtól, a Seregek Istenétől az egész föld számára.	22 Et nunc nolite illudere, ne forte constringantur vincula vestra; decretum enim destructionis audivi a Domino, Deo exercituum, super universam terram.
23 Fogjátok fel fületekkel és halljátok meg hangomat, figyeljetek és hallgassatok beszédemre!	23 Auribus percipite et audite vocem meam, attendite et audite eloquium meum.
24 Vajon egész nap szánt a szántóvető, hogy vessen? Mindig hasogatja és barázdálja földjét?	24 Numquid tota die arat arans, ut serat, proscindit et sarrit humum suam?
25 Nemde, ha elegyengette felszínét, elhinti a kaprot, és köményt szór; ültet búzát, kölest meg árpát a kijelölt helyre, és tönkölyt a szélére?	25 Nonne, cum adaequaverit faciem eius, spargit nigellam et serit cuminum, ponit triticum et hordeum et far in finibus suis?
26 Mert így nevelte rendre, így tanította őt Istene.	26 Erudit enim illum recte, Deus suus docet illum.
27 Mert nem cséplőszánnal csépelik a kaprot, és a kocsi kereke nem forog a kömény felett, hanem vesszővel verik ki a kaprot, és a köményt bottal.	27 Non enim in serris trituratur nigella, nec rota plaustri super cuminum circuit; sed in virga excutitur nigella, et cuminum in baculo.
28 Talán összezúzzák a kenyérgabonát? Bizony, nem csépeli azt örökké a cséplő, és nem morzsolja a kocsi kereke, s lovaival sem zúzza össze.	28 Numquid comminuitur triticum? Verum non in perpetuum triturans triturabit illum, neque vexabit eum rota plaustri, nec ungulis suis comminuet eum.
29 Ez is a Seregek Urától származik, csodásan hajtotta végre tervét, megmutatta nagy bölcsességét.	29 Et hoc a Domino, Deo exercituum, exivit; mirabile fecit consilium, magnificavit sapientiam.