Sirák fiának könyve 10
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBBIA CEI 2008 |
---|---|
1 A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós. | 1 Un governatore saggio educa il suo popolo, il governo dell’uomo di senno è ordinato. |
2 Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is. | 2 Quale il governatore del popolo, tali i suoi ministri; quale il capo di una città, tali tutti i suoi abitanti. |
3 A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán. | 3 Un re che non ha istruzione rovina il suo popolo, una città prospera per il senno dei capi. |
4 Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében. | 4 Il governo del mondo è nelle mani del Signore; egli vi suscita l’uomo adatto al momento giusto. |
5 Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét. | 5 Il successo dell’uomo è nelle mani del Signore, ma sulla persona dello scriba egli pone la sua gloria. |
6 Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot! | 6 Non irritarti con il tuo prossimo per un torto qualsiasi e non fare nulla in preda all’ira. |
7 Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága. | 7 Odiosa al Signore e agli uomini è la superbia, l’uno e gli altri hanno in odio l’ingiustizia. |
8 Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt. | 8 Il regno passa da un popolo a un altro a causa delle ingiustizie, delle violenze e delle ricchezze. Niente è più empio dell’uomo che ama il denaro, poiché egli si vende anche l’anima. |
9 Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja, | 9 Perché mai si insuperbisce chi è terra e cenere? Anche da vivo le sue viscere sono ripugnanti. |
10 Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit. | 10 Una lunga malattia si prende gioco del medico; chi oggi è re, domani morirà. |
11 A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja. | 11 Quando l’uomo muore, eredita rettili, belve e vermi. |
12 Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott. | 12 Principio della superbia è allontanarsi dal Signore; il superbo distoglie il cuore dal suo creatore. |
13 Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze! | 13 Principio della superbia infatti è il peccato; chi ne è posseduto diffonde cose orribili. Perciò il Signore ha castigato duramente i superbi e li ha abbattuti fino ad annientarli. |
14 Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől, | 14 Il Signore ha rovesciato i troni dei potenti, al loro posto ha fatto sedere i miti. |
15 amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa. | 15 Il Signore ha estirpato le radici delle nazioni, al loro posto ha piantato gli umili. |
16 Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen. | 16 Il Signore ha sconvolto le terre delle nazioni e le ha distrutte fino alle fondamenta. |
17 Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre. | 17 Le ha cancellate dal consorzio umano e le ha annientate, ha fatto scomparire dalla terra il loro ricordo. |
18 Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe. | 18 Non è fatta per gli uomini la superbia né l’impeto della collera per i nati da donna. |
19 Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől. | 19 Quale stirpe è degna d’onore? La stirpe dell’uomo. Quale stirpe è degna d’onore? Quelli che temono il Signore. Quale stirpe non è degna d’onore? La stirpe dell’uomo. Quale stirpe non è degna d’onore? Quelli che trasgrediscono i comandamenti. |
20 Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről. | 20 Tra i fratelli viene onorato chi li comanda, ma agli occhi del Signore quelli che lo temono. |
21 Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét. | 21 Principio di gradimento è il timore del Signore, principio di rifiuto l’ostinazione e la superbia. |
22 Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel. | 22 Il ricco, il nobile, il povero: loro vanto è il timore del Signore. |
23 Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait. | 23 Non è giusto disprezzare un povero che ha senno e non conviene onorare un uomo peccatore. |
24 A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak. | 24 Il principe, il giudice e il potente sono onorati, ma nessuno di loro è più grande di chi teme il Signore. |
25 Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik. | 25 Uomini liberi serviranno uno schiavo sapiente e chi ha senno non protesterà. |
26 Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag! | 26 Non fare il saccente nel compiere il tuo lavoro e non gloriarti nel momento del tuo bisogno. |
27 Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél. | 27 Meglio uno che lavora e abbonda di tutto di chi va in giro a vantarsi e manca di cibo. |
28 Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete. | 28 Figlio, con modestia pensa al tuo onore e fatti valere secondo il tuo merito. |
29 Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette! | 29 Chi giustificherà uno che fa male a se stesso e chi onorerà colui che si disonora? |
30 Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen. | 30 Un povero viene onorato per la sua scienza e un ricco viene onorato per la sua ricchezza. |
31 Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől! | 31 Chi è onorato nella povertà, quanto più lo sarà nella ricchezza! E chi è disprezzato nella ricchezza, quanto più lo sarà nella povertà! |