Az énekek éneke 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Virág vagyok a mezőn, és liliom a völgyben. –	1 Je suis le narcisse de Saron, le lis des vallées. --
2 Amilyen a liliom a tövisek között, olyan a kedvesem a leányok között! –	2 Comme le lis entre les chardons, telle ma bien-aimée entre les jeunes femmes. --
3 Mint az almafa az erdő fái között, olyan a kedvesem az ifjak között: árnyékában kívánok én megtelepedni, és gyümölcse édes az ínyemnek.	3 Comme le pommier parmi les arbres d'un verger, ainsi mon bien-aimé parmi les jeunes hommes. Ason ombre désirée je me suis assise, et son fruit est doux à mon palais.
4 Bevitt engem a bor házába, s a felirata fölöttem: szerelem.	4 Il m'a menée au cellier, et la bannière qu'il dresse sur moi, c'est l'amour.
5 Üdítsetek szőlőskaláccsal, frissítsetek almával, mert beteg vagyok a szerelemtől!	5 Soutenez-moi avec des gâteaux de raisin, ranimez-moi avec des pommes, car je suis maladed'amour.
6 Balkeze a fejem alatt, és jobbjával átölel engem.	6 Son bras gauche est sous ma tête et sa droite m'étreint. --
7 Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai, a gazellákra, a szarvasünőkre a mezőn: fel ne költsétek, fel ne riasszátok kedvesemet, amíg maga nem akarja!	7 Je vous en conjure, filles de Jérusalem, par les gazelles, par les biches des champs, n'éveillez pas,ne réveillez pas mon amour, avant l'heure de son bon plaisir.
8 Csitt! A kedvesem íme, itt jön! Szökken a hegyeken át, szökell halmokon keresztül!	8 J'entends mon bien-aimé. Voici qu'il arrive, sautant sur les montagnes, bondissant sur les collines.
9 Olyan a kedvesem, mint a gazella, mint a szarvasborjú, már itt is áll a házunk mögött, benéz az ablakon, nézdel a rácson át.	9 Mon bien-aimé est semblable à une gazelle, à un jeune faon. Voilà qu'il se tient derrière notre mur.Il guette par la fenêtre, il épie par le treillis.
10 Íme, a kedvesem szól nekem: »Kelj fel szaporán, szerelmem! Jöjj, galambom, szépségem!	10 Mon bien-aimé élève la voix, il me dit: "Lève-toi, ma bien-aimée, ma belle, viens.
11 Mert a tél már elmúlt, az eső elállt, elvonult,	11 Car voilà l'hiver passé, c'en est fini des pluies, elles ont disparu.
12 földünkön előbújnak a virágok, eljött a szőlőmetszés ideje, s a gerle szava hallatszik a határban.	12 Sur notre terre les fleurs se montrent. La saison vient des gais refrains, le roucoulement de latourterelle se fait entendre sur notre terre.
13 A füge már kihajtja első gyümölcsét, s a virágzó szőlő illatot áraszt. Kelj fel, kedvesem! Jöjj, te szépségem!	13 Le figuier forme ses premiers fruits et les vignes en fleur exhalent leur parfum. Lève-toi, mabien-aimée, ma belle, viens!
14 Te, galambom a sziklaüregben, a kőszál rejtekében, hadd lássam arcodat, hadd halljam hangodat! Mert a te szavad édes, és oly bájos az orcád!«	14 Ma colombe, cachée au creux des rochers, en des retraites escarpées, montre-moi ton visage, fais-moi entendre ta voix; car ta voix est douce et charmant ton visage."
15 Fogjátok el nekünk a rókakölyköket, mert feldúlják a szőlőt, pedig a szőlőnk már virágzik!	15 Attrapez-nous les renards, les petits renards ravageurs de vignes, car nos vignes sont en fleur.
16 Enyém a kedvesem, és én az övé! Élvezi a liliomokat,	16 Mon bien-aimé est à moi, et moi à lui. Il paît son troupeau parmi les lis.
17 amíg a nappal szellője meg nem rezdül, s az árnyak el nem szállnak. Rajta! Tégy úgy, kedvesem, mint a gazella, úgy, mint a szarvasborjú Béter hegyein.	17 Avant que souffle la brise du jour et que s'enfuient les ombres, reviens! Sois semblable, monbien-aimé, à une gazelle, à un jeune faon, sur les montagnes de Bétèr.