A zsoltárok könyve 27

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Dávidtól. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől kellene félnem? Az Úr oltalmazza életemet: kitől kellene remegnem?	1 The psalm of David before he was anointed. The Lord is my light and my salvation, whom shall I fear? The Lord is the protector of my life: of whom shall I be afraid?
2 Ha közelednek felém a gonoszok, hogy egyék húsomat, ellenségeim, akik szorongatnak, maguk botlanak meg és elesnek.	2 Whilst the wicked draw near against me, to eat my flesh. My enemies that trouble me, have themselves been weakened, and have fallen.
3 Ha táborok kelnek is ellenem, nem ijed meg szívem; Ha harc támad is ellenem, akkor is reménykedem.	3 If armies in camp should stand together against me, my heart shall not fear. If a battle should rise up against me, in this will I be confident.
4 Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hadd lakjam az Úr házában életemnek minden napján, hadd lássam az Úr pompáját, hadd látogassam templomát.	4 One thing I have asked of the Lord, this will I seek after; that I may dwell in the house of the Lord all the days of my life. That I may see the delight of the Lord, and may visit his temple.
5 Mert ő elrejt hajlékában a veszedelem idején, elbújtat sátra rejtekében, kősziklára emel fel engem.	5 For he hath hidden me in his tabernacle; in the day of evils, he hath protected me in the secret place of his tabernacle.
6 Így fölemeli fejemet ellenségeim fölé, akik körülvesznek. Én pedig diadalkiáltással áldozatot mutatok be hajlékában, éneklek és zsoltárt zengek az Úrnak.	6 He hath exalted me upon a rock: and now he hath lifted up my head above my enemies. I have gone round, and have offered up in his tabernacle a sacrifice of jubilation: I will sing, and recite a psalm to the Lord.
7 Halld meg, Uram, szózatomat, amellyel hozzád kiáltok, könyörülj rajtam és hallgass meg engem!	7 Hear, O Lord, my voice, with which I have cried to thee: have mercy on me and hear me.
8 Rólad mondja a szívem: »Téged keres tekintetem!« A te arcodat keresem, Uram!	8 My heart hath said to thee: My face hath sought thee: thy face, O Lord, will I still seek.
9 Ne fordítsd el tőlem arcodat, ne fordulj el haragodban szolgádtól, te vagy segítőm! Ne hagyj el és ne vess meg engem, üdvözítő Istenem!	9 Turn not away thy face from me; decline not in thy wrath from thy servant. Be thou my helper, forsake me not; do not thou despise me, O God my Saviour.
10 Hisz atyám és anyám is elhagyott, de az Úr fölkarolt engem.	10 For my father and my mother have left me: but the Lord hath taken me up.
11 Mutasd meg nekem, Uram, utadat, és vezess engem a helyes ösvényre ellenségeim miatt.	11 Set me, O Lord, a law in thy way, and guide me in the right path, because of my enemies.
12 Ne adj át ellenségeim akaratának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, akik erőszakot lihegnek.	12 Deliver me not over to the will of them that trouble me; for unjust witnesses have risen up against me; and iniquity hath lied to itself.
13 Hiszem, hogy meglátom az Úr javait az élők földjén.	13 I believe to see the good things of the Lord in the land of the living.
14 Remélj az Úrban, légy férfias, bátor legyen szíved, és bízzál az Úrban!	14 Expect the Lord, do manfully, and let thy heart take courage, and wait thou for the Lord.