Jób könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 És felelt a súhi Bildád, és ezt mondta:	1 Bildad de Súaj replicó, diciendo:
2 »Meddig beszélsz ilyeneket, és meddig olyanok a szád szavai, mint a heves szél?	2 ¿Hasta cuándo hablarás de esta manera y tus palabras serán un viento impetuoso?
3 Vajon Isten meghamisítja-e a jogot, s a Mindenható elcsavarja-e az igazságot?	3 ¿Acaso Dios distorsiona el derecho y el Todopoderoso tergiversa la justicia?
4 Ha vétettek is gyermekeid ellene, s ő gonoszságuk kezére adta őket,	4 Si tus hijos pecaron contra él, él los dejó librados a sus propios delitos.
5 éretted azonban, ha Istent híven keresed s a Mindenhatót kérleled,	5 En cambio, si tú recurres a Dios e imploras al Todopoderoso,
6 – ha valóban tiszta vagy és igaz – érted csakhamar felserken, és helyreállítja hajlékodat igazságod szerint,	6 si te mantienes puro y recto, seguramente, él pronto velará por ti y restablecerá tu morada de hombre justo.
7 olyannyira, hogyha előbbi dolgaid csekélyek voltak, majd annál inkább gyarapszanak az utóbbiak.	7 Tus comienzos habrán sido poca cosa, frente a la grandeza de tu porvenir.
8 Kérdezd csak az előbbi nemzedéket, és vizsgáld szorgosan az atyák tudományát,	8 Interroga, si no, a las generaciones pasadas, considera lo que experimentaron sus padres.
9 – hisz mi csak tegnapiak vagyunk és mit sem tudunk, mert napjaink a földön olyanok, mint az árnyék –,	9 Nosotros somos de ayer y no sabemos nada, nuestros días sobre la tierra son una sombra.
10 s ők megtanítanak és megmondják neked, és szívük mélyéből merítik mondásaikat:	10 Ellos te instruirán y te hablarán, sacarán de su corazón estas palabras.
11 Tenyészik-e káka nedvesség nélkül? Nőhet-e sás víz nélkül?	11 ¿Brota el papiro fuera de los pantanos? ¿Crece el junco donde no hay agua?
12 Bár még virul, és ki sem szakítják kézzel, mégis előbb elszárad, mint a többi fűféle.	12 Tierno aún, y sin que nadie lo corte, se seca más pronto que cualquier otra hierba.
13 Ilyen mindazok sorsa, akik Istenről megfeledkeznek, s a képmutató reménye meghiúsul.	13 Tal es la suerte de los que olvidan a Dios, así perece la esperanza del impío.
14 Nem tetszik neki dőresége, és bizodalma pókháló.	14 Su confianza es apenas un hilo, su seguridad, una tela de araña.
15 Házára támaszkodik, de meg nem állhat, megerősíti, de nem áll helyt.	15 Se apoya sobre su casa, y ella no resiste, se aferra a ella, y no queda en pie.
16 Nedvesnek látszik, mielőtt a nap feljön, és felkeltekor előjön hajtása;	16 Ahí está lleno de savia ante los rayos del sol, sus retoños se extienden sobre su jardín;
17 kőrakás fölött fonódnak gyökerei, és kövek között tartózkodik;	17 sus raíces se entrelazan en el pedregal, se prenden al terreno rocoso.
18 ha azonban kipusztítják helyéről, az kitagadja őt és mondja: ‘Nem ismerlek!’	18 Pero apenas lo arrancan de su sitio, este reniega de él, diciendo: «Nunca te vi».
19 mert élete útjának az az öröme, hogy a földből ismét mások sarjadnak.	19 ¡Esa es la buena suerte que le toca, mientras otro brota del polvo!
20 Nem veti el Isten a jámbor lelkűt, de nem fogja kézen a gonoszokat.	20 No, Dios no desdeña al hombre íntegro, ni toma de la mano a los malvados.
21 Megtelik még a szád nevetéssel, és ajkad ujjongással;	21 El llenará otra vez tu boca de risas y tus labios de aclamaciones jubilosas.
22 akik gyűlölnek téged, szégyenbe öltöznek, s a gonoszok sátra nem lesz állandó.«	22 Los que te odian se cubrirán de vergüenza, y la carpa de los malvados no existirá más