Jób könyve 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta:	1 Allora Zofar di Naama prese la parola e disse:
2 »Azért hajszolja bennem egyik gondolat a másikat, és csapong elmém ide s tova,	2 "Per questo le mie riflessioni mi spingono a rispondere: a causa dell'agitazione che sento in me.
3 mert csúfságomra szolgáló kitanítást hallok, és értelmes lelkem válaszra késztet.	3 Ho ascoltato una lezione umiliante, ma l'ispirazione del mio senno mi fa replicare.
4 Tudom azt, hogy régtől fogva, mióta az embert a földre helyezték,	4 Non sai tu che da sempre, da quando l'uomo fu posto sulla terra,
5 az istentelenek ujjongása rövid, s a gonosznak öröme csak egy pillanat:	5 la felicità dei malvagi è effimera e la gioia degli empi dura un istante?
6 emelkedjék bár gőgje akár az égig, érje bár feje a felhőket,	6 Anche se la sua ambizione sale fino al cielo e il suo capo tocca le nubi,
7 tönkremegy végképp, mint a trágya, s akik látták őt, kérdik: ‘Hová lett?’	7 perirà per sempre, come il suo escremento, e chi l'ha visto dirà: "Dov'è?".
8 Elszáll, mint az álom, és nem lehet megtalálni, eltűnik, mint az éjjeli látomás.	8 Svanisce come un sogno e più non si trova; si dilegua come una visione notturna.
9 A szem, amely nézte, nem látja többé, és helye nem látja őt viszont.	9 L'occhio che lo vedeva, non lo scorge più; anche la sua dimora l'ha perduto di vista.
10 Fiai szegénységben senyvednek, és keze visszaadja vagyonát;	10 I suoi figli dovranno indennizzare i poveri e le loro mani restituiranno le sue ricchezze.
11 csontjai telve vannak ifjúsága bűneivel, pihenni térnek vele a porba.	11 Le sue ossa ancor piene di vigore con lui giacciono nella polvere.
12 Ha szájában édes ízt hagy is a gonoszság, és azt nyelve alá rejti,	12 Se fu dolce il male alla sua bocca, se lo nascondeva sotto la lingua,
13 óvja, el nem hagyja és ínyén visszatartja:	13 se lo assapora, senza inghiottirlo ritenendolo contro il palato,
14 étke beleiben elváltozik, áspisok mérgévé lesz bensejében;	14 il suo cibo si altera nelle sue viscere, divenendo un veleno di vipera dentro di lui.
15 a vagyont, amelyet elnyelt, ki kell hánynia, kihajtja azt Isten a gyomrából;	15 I beni che aveva divorato, li rivomita; Dio glieli caccia fuori dal ventre.
16 áspisok mérgét szívja magába, vipera nyelve öli meg őt.	16 Succhiò veleno di aspide, una lingua di vipera lo uccide.
17 Nem legelteti szemét folyóvíz csermelyein, mézzel, vajjal folyó patakokon.	17 Non vedrà più ruscelli d'olio, torrenti di miele e fior di latte.
18 Visszaadja, amit fáradsággal szerzett, le nem nyelheti; nem örvendhet annak, hogy sokat szerzett.	18 Restituisce il frutto della fatica, senza averne goduto, e di ciò che guadagnò commerciando, non si rallegra.
19 Mivel megrontotta és kifosztotta a szegényeket, mert házat harácsolt, amelyet nem épített,	19 Perché ha oppresso e lasciato in miseria i poveri e si appropriò di case che non costruì;
20 mivel gyomra nem tudott betelni, meg nem tarthatja, ha megvan, amit kívánt.	20 perché il suo ventre non ha saputo accontentarsi, non poteva sottrarsi al suo appetito.
21 Nem maradt semmi sem, mit fel nem falt, ezért semmi sem marad meg javaiból.	21 Niente sfuggiva alla sua voracità, perciò il suo benessere non è stabile.
22 Bőség közepette szűkölködik és nyugtalan, rátör minden fájdalom.	22 Nel colmo dell'abbondanza si troverà in strettezze, tutti i colpi della sventura piomberanno su di lui.
23 Amikor gyomrát megtölteni készül, elküldi ellene haragja tüzét, hadait zúdítja rá;	23 Quando starà per riempire il suo ventre, Dio scatenerà contro di lui l'ardore della sua ira e gli farà piovere addosso brace.
24 menekül a vasfegyver elől, és belerohan a rézíjba.	24 Se sfugge all'arma del ferro, lo trafiggerà l'arma di bronzo;
25 Lövedék hatol át hátán, és villogó penge járja át epéjét. Rémület jön el rá;	25 estrae la freccia che esce dal suo corpo, e quando la punta abbandona il fegato, i terrori irrompono su di lui.
26 teljes sötétség van számára eltéve, tűz emészti meg, amelyet nem ember élesztett; bajba jut, aki sátrában marad.	26 Tutte le tenebre sono a lui riservate, lo divora un fuoco non acceso da uomo; esso consuma quanto è rimasto nella tenda.
27 Bűnét napvilágra hozza az ég, s a föld ellene támad.	27 Il cielo rivela la sua iniquità e contro di lui si solleva la terra.
28 Tárva áll házának gazdagsága, elragadják azt Isten haragja napján.	28 Un'alluvione travolge la sua casa, acque tumultuose nel giorno della sua ira.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, s a beszédéért járó örökrész az Úrtól.«	29 Questa è la sorte che Dio riserva all'uomo malvagio, la parte di eredità aggiudicatagli da Dio".