Kivonulás könyve 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Amikor azonban a nép látta, hogy Mózes késik lejönni a hegyről, összegyűlt Áron ellen, és azt mondta: »Rajta, készíts nekünk isteneket, hogy előttünk járjanak! Nem tudjuk ugyanis, hogy mi történt Mózessel, azzal az emberrel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!«	1 When the people became aware of Moses' delay in coming down from the mountain, they gathered around Aaron and said to him, "Come, make us a god who will be our leader; as for the man Moses who brought us out of the land of Egypt, we do not know what has happened to him."
2 Áron erre azt mondta nekik: »Szedjétek le az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és lányaitok füléről, és hozzátok el hozzám!«	2 Aaron replied, "Have your wives and sons and daughters take off the golden earrings they are wearing, and bring them to me."
3 Meg is tette a nép, amit parancsolt, és elvitte Áronhoz a fülbevalókat.	3 So all the people took off their earrings and brought them to Aaron,
4 Ő pedig átvette, öntőmesterséggel megformálta, és öntött borjút készített belőlük. Erre ők azt mondták: »Ezek a te isteneid, Izrael, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről!«	4 who accepted their offering, and fashioning this gold with a graving tool, made a molten calf. Then they cried out, "This is your God, O Israel, who brought you out of the land of Egypt."
5 Amikor Áron látta ezt, oltárt épített eléje, és hírnök szavával kikiáltatta: »Holnap ünnepe lesz az Úrnak!«	5 On seeing this, Aaron built an altar before the calf and proclaimed, "Tomorrow is a feast of the LORD."
6 Másnap aztán kora reggel felkeltek, egészen elégő- és békeáldozatokat áldoztak, aztán leült a nép enni és inni, majd nekiállt játszani.	6 Early the next day the people offered holocausts and brought peace offerings. Then they sat down to eat and drink, and rose up to revel.
7 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Menj le hamar, mert vétkezett néped, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről!	7 With that, the LORD said to Moses, "Go down at once to your people, whom you brought out of the land of Egypt, for they have become depraved.
8 Hamar letértek arról az útról, amelyet mutattál nekik: öntött borjút készítettek maguknak, imádták azt, áldozatokat mutattak be neki, és azt mondták: ‘Ezek a te isteneid, Izrael, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről!’«	8 They have soon turned aside from the way I pointed out to them, making for themselves a molten calf and worshiping it, sacrificing to it and crying out, 'This is your God, O Israel, who brought you out of the land of Egypt!'
9 Aztán így szólt az Úr Mózeshez: »Látom már, hogy keménynyakú nép ez!	9 I see how stiff-necked this people is," continued the LORD to Moses.
10 Hagyj engem, hadd izzék fel haragom ellenük, hogy eltöröljem őket, és téged tegyelek nagy nemzetté!«	10 "Let me alone, then, that my wrath may blaze up against them to consume them. Then I will make of you a great nation."
11 Mózes erre így kezdte kérlelni az Urat, az ő Istenét: »Miért gerjedne fel, Uram, haragod néped ellen, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről, nagy erővel és hatalmas kézzel?	11 But Moses implored the LORD, his God, saying, "Why, O LORD, should your wrath blaze up against your own people, whom you brought out of the land of Egypt with such great power and with so strong a hand?
12 Kérlek, ne mondhassák az egyiptomiak: ‘Álnokul kivitte őket, hogy megölje mindnyájukat a hegyekben, és eltörölje őket a földről.’ Szűnjék meg haragod, és légy kegyelmes néped gonoszságával szemben!	12 Why should the Egyptians say, 'With evil intent he brought them out, that he might kill them in the mountains and exterminate them from the face of the earth'? Let your blazing wrath die down; relent in punishing your people.
13 Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izraelről, a te szolgáidról, akiknek megesküdtél önmagadra: ‘Megsokasítom utódaitokat, mint az ég csillagait, és ezt az egész földet, amelyről szóltam, utódaitoknak adom, s birtokolni fogjátok azt örökké!’«	13 Remember your servants Abraham, Isaac and Israel, and how you swore to them by your own self, saying, 'I will make your descendants as numerous as the stars in the sky; and all this land that I promised, I will give your descendants as their perpetual heritage.'"
14 Megengesztelődött erre az Úr, és nem tette meg azt a rosszat, amelyet népe ellen mondott.	14 So the LORD relented in the punishment he had threatened to inflict on his people.
15 Visszatért erre Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két táblájával. Mindkét oldalukon írás volt.	15 Moses then turned and came down the mountain with the two tablets of the commandments in his hands, tablets that were written on both sides, front and back;
16 Magának Istennek voltak a művei, a táblákba vésett írás is Istené volt.	16 tablets that were made by God, having inscriptions on them that were engraved by God himself.
17 Amikor Józsue meghallotta az ujjongó nép zajongását, azt mondta Mózesnek: »Harci lárma hallatszik a táborból!«	17 Now, when Joshua heard the noise of the people shouting, he said to Moses, "That sounds like a battle in the camp."
18 Ő így felelt: »Nem harcra buzdítás kiáltása ez, és nem harcra serkentők ujjongása ez: énekesek szavát hallom én!«	18 But Moses answered, "It does not sound like cries of victory, nor does it sound like cries of defeat; the sounds that I hear are cries of revelry."
19 Amikor aztán a tábor közelébe ért, és meglátta a borjút és a táncokat, igen megharagudott. Ledobta kezéből a táblákat, és összetörte azokat a hegy tövében.	19 As he drew near the camp, he saw the calf and the dancing. With that, Moses' wrath flared up, so that he threw the tablets down and broke them on the base of the mountain.
20 Aztán megragadta a borjút, amelyet készítettek, elégette, porrá zúzta, beleszórta a vízbe, és megitatta Izrael fiaival.	20 Taking the calf they had made, he fused it in the fire and then ground it down to powder, which he scattered on the water and made the Israelites drink.
21 Áronnak pedig azt mondta: »Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bűnt hoztál rá?«	21 Moses asked Aaron, "What did this people ever do to you that you should lead them into so grave a sin?" Aaron replied, "Let not my lord be angry.
22 Az így felelt neki: »Ne haragudjon az én uram, hiszen ismered ezt a népet, hogy hajlik a gonoszra!	22 You know well enough how prone the people are to evil.
23 Azt mondták nekem: ‘Készíts nekünk isteneket, hogy előttünk járjanak; mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!’	23 They said to me, 'Make us a god to be our leader; as for the man Moses who brought us out of the land of Egypt, we do not know what has happened to him.'
24 Én azt mondtam nekik: Kinek van közületek aranya? – Elhozták, ideadták nekem, én a tűzbe vetettem, és ez a borjú készült belőle.«	24 So I told them, 'Let anyone who has gold jewelry take it off.' They gave it to me, and I threw it into the fire, and this calf came out."
25 Amikor Mózes látta, hogy a nép fegyvertelen – Áron ugyanis elvette fegyverzetüket az undok gyalázatosság által, és fegyvertelenül állította őket ellenségeik elé –,	25 When Moses realized that, to the scornful joy of their foes, Aaron had let the people run wild,
26 megállt a tábor kapujában, és így szólt: »Aki az Úrral tart, álljon ide mellém!« Erre Lévi fiai mindnyájan odagyűltek köré,	26 he stood at the gate of the camp and cried, "Whoever is for the LORD, let him come to me!" All the Levites then rallied to him,
27 ő pedig azt mondta nekik: »Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Kössön mindegyiktek kardot derekára, és menjetek oda és vissza a táboron keresztül, kaputól kapuig, és ölje meg mindenki a testvérét, a barátját és a rokonát is!«	27 and he told them, "Thus says the LORD, the God of Israel: Put your sword on your hip, every one of you! Now go up and down the camp, from gate to gate, and slay your own kinsmen, your friends and neighbors!"
28 Erre Lévi fiai megtették, amit Mózes parancsolt nekik. Aznap mintegy huszonháromezer ember halt meg.	28 The Levites carried out the command of Moses, and that day there fell about three thousand of the people.
29 Mózes azután azt mondta nekik: »Ma az Úrnak szenteltétek kezeteket, mindenki a fia és a testvére által, így ő nektek adja majd áldását.«	29 Then Moses said, "Today you have been dedicated to the LORD, for you were against your own sons and kinsmen, to bring a blessing upon yourselves this day."
30 Másnap aztán így szólt Mózes a néphez: »Igen nagy vétekkel vétkeztetek! Felmegyek az Úrhoz, talán sikerül megkövetnem őt vétketekért!«	30 On the next day Moses said to the people, "You have committed a grave sin. I will go up to the LORD, then; perhaps I may be able to make atonement for your sin."
31 Vissza is ment az Úrhoz, és így szólt: »Kérlek, igen nagy vétekkel vétkezett ez a nép: aranyisteneket csinált magának. Most azonban vagy bocsásd meg nekik ezt a vétket,	31 So Moses went back to the LORD and said, "Ah, this people has indeed committed a grave sin in making a god of gold for themselves!
32 vagy pedig, ha ezt nem teszed, törölj ki engem könyvedből, amelyet írtál!«	32 If you would only forgive their sin! If you will not, then strike me out of the book that you have written."
33 Az Úr azt felelte neki: »Aki vétkezett ellenem, azt törlöm ki könyvemből.	33 The LORD answered, "Him only who has sinned against me will I strike out of my book.
34 Te csak menj, és vezesd azt a népet, ahová mondtam neked! Angyalom előtted megy majd, de a megtorlás napján meg fogom torolni ezt a vétküket is.«	34 Now, go and lead the people whither I have told you. My angel will go before you. When it is time for me to punish, I will punish them for their sin."
35 Meg is verte az Úr a népet ezért a vétekért, a borjúért, amelyet Áron készített.	35 Thus the LORD smote the people for having had Aaron make the calf for them.