Judit könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Amikor megszűnt kiáltani Izrael Istenéhez és befejezte ezen szavait,	1 E dopo che ebbe compiuto di chiamare a Dio, levossi del luogo dove era stata prostrata dinanzi a Dio.
2 fölkelt a földről, hívta szolgálóját és lement házába, ahol a szombatokat és ünnepeket szokta tölteni,	2 E chiamò Abra sua serva; e scendendo nella casa sua, levossi il cilicio, e spogliossi il vestimento vedovale.
3 levetette a szőrruhát, amelyet viselt, letette özvegyi öltözetét, vízzel megmosta testét, bekente illatos olajjal, elrendezte fején haját, felrakta fejdíszét, felöltötte az öröm ruháját, amelyet férje, Manassze életében viselt.	3 E lavò il corpo suo, e unsesi (con uno unguento odorifero fatto) di mirro ottimo, (e divisesi) e. discriminossi i capelli del suo capo, e puosesi (gli ornamenti e) la mitra sopra il capo, e vestissi dei vestimenti della sua letizia, e puosesi i calzamenti ornati nelli piedi suoi, e puosesi gli ornamenti del braccio diritto, e li gigli e gli ornamenti delle orecchie e gli anelli, e ornossi di tutti gli ornamenti suoi.
4 Felcsatolta saruját lábára, föltette nyakláncait, karpereceit, gyűrűit, fülönfüggőit és minden ékszerét és olyan szép lett, hogy minden férfi tekintetét magára vonta, aki csak látta.	4 Alla quale anco il Signore gli diede uno maraviglioso splendore; e però che tutto questo ornamento non procedea da libidine, ma da virtù, e però il Signore moltiplicò in lei questa bellezza, acciò che negli occhii di tutti apparisse tale, quale simile in bellezza non si potesse trovare,
5 Szolgálójára bízott egy tömlő bort, egy korsó olajat, egy árpaliszttel, száraz gyümölccsel, kenyérrel és sajttal töltött tarisznyát, mindezeket összekészítette és átadta neki.	5 E diede ad Abra sua ancilla lo vaso del vino e quello dell' olio, e lo ferculo fatto di farina, e lo cibo fatto di erbe, e lo pane e lo cacio; e andossene.
6 Kimentek Betúlia városának kapujához és ott találták Oziját és a város elöljáróit Kabrit és Karmit, akik ott várakoztak.	6 Ed essendo venute alla porta della città, trovorono Ozia e li sacerdoti della città, che aspettavano.
7 Amikor meglátták őt – arca megváltozott és ruháját is jól választotta meg – nagyon megcsodálták szépségét és így szóltak hozzá:	7 Li quali quando l'ebbero veduta, stupefatti molto, si maravigliorono della sua bellezza.
8 »Atyáink Istene fogadjon kegyelmébe és valósítsa meg szándékaidat Izrael fiainak dicsőségére és Jeruzsálem felmagasztalására.«	8 Non gli dimandando alcuna cosa, la lasciarono passare, dicendo: il Dio de' padri nostri ti dia grazia, e fortifichi tutto il consiglio del cuore tuo con la sua virtù; e Ierusalem riceva gloria sopra di te, e il tuo nome sia nel numero de' santi e de' giusti.
9 Ő arcra borulva imádta Istent és így szólt hozzájuk: »Parancsoljátok meg, hogy nyissák ki a város kapuját, hogy kimehessek és véghez vigyem azt, amit beszéltetek velem.« Erre megparancsolták a fiatal őröknek, hogy nyissák ki neki a kaput, amint kérte.	9 E tutti quelli, che erano ivi, dissero con una voce così sia, così sia.
10 Azok így is tettek, s kiment Judit és vele szolgálója. A város emberei követték őt tekintetükkel, amíg le nem ért a hegyről és át nem haladt a völgyön, s azután már nem látták őt.	10 Iudit dunque, pregando il Signore, passò la porta, essa e Abra sua fanciulla.
11 Mentek egyenesen a völgyben és találkoztak az asszírok előőrseivel.	11 E venendo alla discesa del monte circa il far del dì, vènnerogli incontro le guardie degli Assirii, e preserla, dicendo: donde vieni tu? e dove vai?
12 Elfogták és megkérdezték: »Hova tartozol, honnan jössz és hova mész?« Így válaszolt: »A héberek egyik leánya vagyok, elmenekültem tőlük, mert azon a ponton vannak, hogy fölfaljátok őket.	12 La qual rispose: io son figliuola degli Ebrei; però io son fuggita dalla faccia loro, perchè conosco che debbono esser presi da voi; però che, disprezzandovi, non si hanno voluto rendere, e cercare misericordia nel vostro cospetto.
13 Seregetek vezérének, Holofernésznek színe elé megyek, hogy igaz dolgokat adjak tudtára és megmutatom előtte az utat, amelyen előrenyomulhat és az egész hegyvidék urává lehet anélkül, hogy emberei közül csak egyetlen embert, egy élő lelket is elveszítene.«	13 E per questa cagione io pensai fra me stessa, dicendo: io anderò alla presenza di Oloferne, e significherolli tutti i loro secreti, e dimostrerolli per che modo lui li potrà pigliare, sì che non muora uno uomo del suo esercito.
14 Amikor a férfiak meghallották szavait és látták arcát, számukra csodálatosan szépnek tűnt, így szóltak hozzá:	14 E quando quelli uomini ebbero udite le parole sue, consideravano la faccia sua, e rimaseno stupefatti gli occhi loro, però che molto si maravigliavano della sua bellezza.
15 »Életedet mentetted meg, hogy sietve lejöttél urunk színe elé. Most menj sátorához, közülünk néhányan majd elkísérnek és átadnak az ő kezébe.	15 E dissero a lei: tu hai trovato uno consiglio, per lo quale tu hai salvata l'anima tua; di discendere al nostro signore.
16 Ha színe elé jutsz, ne remegjen szíved, hanem ismételd el szavaidat és jól fog bánni veled.«	16 Questo vogliamo che tu sappi, che quando tu sarai nel cospetto suo, egli ti farà del bene, e sara?gli gratissima nel suo cuore. E detto questo, menoronla al padiglione di Oloferne, annunciandogli di questa donna.
17 Kiválasztottak maguk közül száz férfit kíséretül melléje és szolgája mellé és elvezették őket Holofernész sátorához.	17 Ed essendo entrata nel cospetto suo, sùbito Oloferne rimase preso negli occhi suoi.
18 Az egész tábor összeszaladt, mert elterjedt jövetelének híre a sátrakban. Odajöttek és körülállták, amikor Holofernész sátoránál várakozott, amíg bejelentették neki jövetelét.	18 E li suoi satelliti dissero a lui: chi è quello che disprezza il popolo degli Ebrei, i quali hanno così belle donne, che meritamente noi non dobbiamo combattere contro a loro?
19 Megcsodálták szépségét és szavait és dicsérték miatta Izrael fiait is. Ezt mondogatták egymásnak: »Ki vetné meg ezt a népet, amelynek ilyen asszonyai vannak? Nem lenne jó meghagyni közülük egyetlen férfit sem, mert akik életben maradnak képesek elcsábítani az egész földet.«	19 E Iudit guardando vidde Oloferne che sedea dentro uno padiglione sottilissimo che copria il letto, il quale era di rosato, d' oro, smeraldo e pietre preziose.
20 Akkor kijött Holofernész egész házanépe és minden szolgája és bevezették Juditot a sátorba.	20 E guardando nella faccia di Oloferne, adorollo chinata sopra la terra. E levorla i servi di Oloferne, di comandamento del suo signore.
21 Holofernész ágyán pihent, amely bíborból, aranyból volt szőve és smaragddal meg drágakövekkel díszítve.
22 Bejelentették neki és ő kijött sátra előterébe. Nagyon sok ezüst lámpát tartottak előtte.
23 Amikor Judit eléje és szolgái elé lépett, mindnyájan megcsodálták arcának szépségét, ő pedig arcra borulva hódolt előtte, de a szolgák felemelték őt.