Királyok második könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Azt mondta erre Elizeus: »Halljátok az Úr szavát: Ezt üzeni az Úr: Holnap ilyenkor egy mérő lisztláng egy sékel s két mérő árpa egy sékel lesz Szamaria kapujában.«	1 Allora Eliseo disse: Ascoltate la parola del Signore: Così ha detto il Signore: Domani a quest’ora lo staio del fior di farina si avrà per un siclo, e le due staia dell’orzo altresì per un siclo, alla porta di Samaria.
2 Erre azt felelte az Isten emberének az egyik főtiszt, az, akinek a kezére a király támaszkodott: »Még ha az Úr zsilipeket csinálna is az égre, bekövetkezhetnék-e az, amit beszélsz?« Erre ő azt mondta: »Saját szemeddel fogod látni, de nem eszel belőle.«	2 Ma il capitano, sopra la cui mano il re si appoggiava, rispose all’uomo di Dio, e disse: Ecco, avvegnachè il Signore facesse delle cateratte nel cielo, questo però potrebbe egli avvenire? Ed Eliseo gli disse: Ecco, tu il vedrai con gli occhi, ma non ne mangerai
3 Volt mármost a kapu bejárata előtt négy poklos férfi. Ezek azt mondták egymásnak: »Mit maradjunk itt, amíg meg nem halunk?	3 Or all’entrata della porta vi erano quattro uomini lebbrosi; ed essi dissero l’uno all’altro: Perchè ce ne stiamo qui finchè siamo morti?
4 Ha bemegyünk a városba, akkor is éhen halunk, ha itt maradunk, akkor is meg kell halnunk. Gyertek tehát, szökjünk át Szíria táborába: ha megkegyelmeznek nekünk, életben maradunk, ha pedig meg akarnak ölni, hát akkor meghalunk.«	4 Se diciamo di entrare nella città, la fame vi è, e noi vi morremo; se stiamo qui, morremo altresì; ora dunque venite, e andiamoci ad arrendere al campo de’ Siri; se ci lasciano in vita, viveremo; e se pur ci fanno morire, morremo.
5 Estefelé fel is kerekedtek, hogy Szíria táborába menjenek. Amikor azonban Szíria táborának széléhez jutottak, nem találtak ott senkit sem.	5 Così si levarono al vespro, per entrare nel campo de’ Siri; e venuti fino allo stremo del campo, ecco, non vi era alcuno.
6 Az Úr ugyanis harci szekereknek, lovaknak s nagy hadseregnek lármáját hallatta a szíriaiak táborában, mire azok azt mondták egymásnak: »Íme, Izrael királya felbérelte ellenünk a hetiták s az egyiptomiak királyait s azok jönnek ránk.«	6 Perciocchè il Signore avea fatto risonar nel campo de’ Siri un romore di carri, e di cavalli, e di un grande esercito; laonde aveano detto l’uno all’altro: Ecco, il re d’Israele ha soldati contro a noi i re degli Hittei, e i re degli Egizj, per venire incontro a noi.
7 Erre felkerekedtek s a szürkületben elfutottak s ott hagyták sátraikat, lovaikat, szamaraikat a táborban, s megfutamodva csak arra törekedtek, hogy életüket megmentsék.	7 E si erano levati, ed erano fuggiti in sul vespro, e aveano lasciati i lor padiglioni, e i lor cavalli, e i loro asini, e il campo, nello stato ch’egli era; ed erano fuggiti chi qua chi là, secondo il volere di ciascuno.
8 Így tehát, amikor azok a poklosok a tábor széléhez jutottak, bementek az egyik sátorba, ettek és ittak, majd kivittek onnan ezüstöt, aranyat, ruhát és elmentek s elrejtették; aztán visszatértek egy másik sátorba s onnan szintén elhordták ezeket és elrejtették.	8 Que’ lebbrosi adunque, venuti fino allo stremo del campo, entrarono in una tenda, e mangiarono, e bevvero, e tolsero di là argento, ed oro, e vestimenti, e andarono, e nascosero quelle cose; poi tornarono, ed entrarono in un’altra tenda, e tolsero ancora di là di quelle stesse cose, e andarono, e le nascosero.
9 Majd azt mondták egymásnak: »Nem cselekszünk helyesen! Ez a nap ugyanis jó hír napja. Ha hallgatunk s reggelig hírül nem visszük, bűnnel fognak vádolni minket. Gyertek, menjünk s jelentsük a király udvarában.«	9 Ma poi dissero l’uno all’altro: Noi non facciamo bene; questo giorno è un giorno di buone novelle, e noi tacciamo! Se aspettiamo fino allo schiarir del dì, noi riceveremo la pena del nostro fallo; ora dunque venite, e andiamo a rapportar la cosa alla casa del re.
10 Amikor aztán eljutottak a város kapujához, elbeszélték a kapuőröknek: »Elmentünk Szíria táborába s nem találtunk ott egyetlen embert sem, csak kikötött lovakat és szamarakat s felütött sátrakat.«	10 Così vennero, e gridarono alle guardie della porta della città, e fecero loro assapere la cosa, dicendo: Noi siamo entrati nel campo dei Siri, ed ecco, non vi è alcuno, nè voce alcuna d’uomo; ma sol vi sono i cavalli, e gli asini legati, e i padiglioni, come erano prima.
11 Elmentek erre a kapuőrök s jelentették benn a király palotájában.	11 Allora le guardie della porta gridarono, e fecero assapere la cosa nella casa del re
12 Ő még éjjel felkelt, és azt mondta szolgáinak: »Megmondom nektek, mit akarnak velünk a szírek: tudják, hogy éhséget szenvedünk s azért kivonultak a táborból s elrejtőztek a mezőn, s ezt mondták: ‘Ha kijönnek a városból, megfogjuk őket elevenen s akkor bemehetünk a városba.’«	12 E il re si levò di notte, e disse a’ suoi servitori: Ora io vi dichiarerò quello che i Siri ci hanno fatto; hanno saputo che noi siamo affamati, e per ciò sono usciti del campo, per nascondersi per la campagna, dicendo: Quando saranno usciti della città, noi li prenderemo vivi, ed entreremo nella città.
13 Egyik szolgája erre azt felelte: »Vegyük azt az öt lovat, amely még megmaradt a városban (ennyi van csak ugyanis Izrael egész sokaságánál, mert a többi elfogyott) s küldjünk ki s akkor kipuhatolhatjuk a dolgot.«	13 Ma uno de’ servitori del re rispose, e disse: Deh! prendansi cinque di que’ cavalli che son rimasti nella città ecco, sono come tutta la moltitudine d’Israele ch’è rimasta in esso; come tutta la moltitudine d’Israele ch’è perita; e mandiamo a vedere che cosa è.
14 Elő is hoztak két fogatot s a király kiküldött a szírek táborába, s ezt mondta: »Menjetek s nézzétek meg.«	14 Presero adunque due coppie di cavalli; e il re mandò degli uomini sopra quelli, dietro al campo de’ Siri, dicendo: Andate, e vedete.
15 Erre ők utánuk nyomultak egészen a Jordánig s íme, az egész út tele volt azokkal a ruhákkal és holmikkal, amelyeket a szírek ijedtükben eldobáltak. Amikor aztán a követek visszatértek, jelentették ezt a királynak.	15 E coloro andarono dietro a’ Siri, fino al Giordano; ed ecco, tutta la via era piena di vestimenti e d’arnesi, che i Siri aveano gittati via, affrettandosi di fuggire. E que’ messi ritornarono, e rapportarono il fatto al re.
16 Erre a nép kivonult s kifosztotta a szír tábort s egy mérő lisztláng egy sékel s két mérő árpa egy sékel lett az Úr szava szerint.	16 Allora il popolo uscì, e predò il campo de’ Siri; e lo staio del fior di farina si ebbe per un siclo, e le due staia dell’orzo altresì per un siclo, secondo la parola del Signore.
17 Közben a király azt a főtisztet rendelte a kapuhoz, akinek kezére támaszkodott. Ezt a néptömeg összetaposta a kapuban, úgyhogy meghalt, amint az Isten embere megmondta, amikor a király lement hozzá.	17 E il re costituì alla guardia della porta il capitano, sopra la cui mano egli si appoggiava; e il popolo lo calpestò nella porta, onde egli morì, secondo che l’uomo di Dio avea detto, quando parlò al re, allora ch’egli scese a lui.
18 Beteljesedett tehát az Isten emberének az a szava, amelyet a királynak mondott, amikor azt mondta: »Két mérő árpa egy sékel és egy mérő lisztláng egy sékel lesz holnap ilyenkor Szamaria kapujában.«	18 Perciocchè, quando l’uomo di Dio parlò al re, dicendo: Domani, a quest’ora, lo staio del fior di farina si avrà alla porta di Samaria per un siclo, e le due staia dell’orzo altresì per un siclo,
19 Ugyanakkor az a főtiszt azt felelte és azt mondta az Isten emberének: »Még ha zsilipeket csinálna is az Úr az égre, bekövetkezhetnék-e az, amit beszélsz«, s ő azt mondta neki: »Saját szemeddel fogod látni, de nem eszel belőle.«	19 quel capitano avea risposto all’uomo di Dio, ed avea detto: Ecco, avvegnachè il Signore facesse delle cateratte nel cielo, questo potrebbe egli però avvenire? Ed egli gli avea detto: Ecco, tu il vedrai con gli occhi tuoi, ma tu non ne mangerai.
20 Úgy is történt tehát vele, amint ő megjövendölte: összetaposta a nép a kapuban, úgyhogy meghalt.	20 E così gli avvenne; perciocchè il popolo lo calpestò nella porta, ed egli morì