Királyok második könyve 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Hóseának, Éla fiának, Izrael királyának harmadik esztendejében lett királlyá Hiszkija, Ácháznak, Júda királyának fia.	1 In the third year of Hoshea, son of Elah, king of Israel, Hezekiah, son of Ahaz, king of Judah, began to reign.
2 Huszonöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett s huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Zakariás lánya volt, Ábinak hívták.	2 He was twenty-five years old when he became king, and he reigned twenty-nine years in Jerusalem. His mother's name was Abi, daughter of Zechariah.
3 Azt cselekedte, ami igaz az Úr előtt, egészen úgy, ahogy atyja, Dávid cselekedett.	3 He pleased the LORD, just as his forefather David had done.
4 Ő eltávolította a magaslatokat, összetörte az emlékoszlopokat, kivágta a berkeket s összezúzta a rézkígyót, amelyet Mózes csinált. Mindezen ideig ugyanis illatot gyújtottak annak Izrael fiai s Nehustánnak hívták.	4 It was he who removed the high places, shattered the pillars, and cut down the sacred poles. He smashed the bronze serpent called Nehushtan which Moses had made, because up to that time the Israelites were burning incense to it.
5 Az Úrban, Izrael Istenében bízott, úgyhogy nem is volt hozzá hasonló utána Júda összes királya között, sőt azok között sem, akik előtte voltak	5 He put his trust in the LORD, the God of Israel; and neither before him nor after him was there anyone like him among all the kings of Judah.
6 és ragaszkodott az Úrhoz és nem távozott el nyomdokaitól s teljesítette parancsolatait, amelyeket az Úr Mózesnek parancsolt.	6 Loyal to the LORD, Hezekiah never turned away from him, but observed the commandments which the LORD had given Moses.
7 Azért az Úr is vele volt s így bármihez fogott, sikere volt. El is pártolt Asszíria királyától s nem szolgált neki.	7 The LORD was with him, and he prospered in all that he set out to do. He rebelled against the king of Assyria and did not serve him.
8 Ugyanő megverte a filiszteusokat egészen Gázáig s egész területüket, az őrtornyoktól kezdve a megerősített városokig.	8 He also subjugated the watchtowers and walled cities of the Philistines, all the way to Gaza and its territory.
9 Hiszkija királynak negyedik esztendejében, amely Hóseának, Éla fiának, Izrael királyának hetedik esztendeje volt, felvonult Szalmanasszár, az asszírok királya Szamaria ellen és ostrom alá vette	9 In the fourth year of King Hezekiah, which was the seventh year of Hoshea, son of Elah, king of Israel, Shalmaneser, king of Assyria, attacked Samaria, laid siege to it,
10 és elfoglalta, – éspedig három esztendő múlva: Hiszkija hatodik esztendejében, azaz Hóseának, Izrael királyának kilencedik esztendejében esett el Szamaria. –	10 and after three years captured it. In the sixth year of Hezekiah, the ninth year of Hoshea, king of Israel, Samaria was taken.
11 Akkor az asszírok királya elhurcolta Izraelt Asszíriába és Hálában és a Hábornál, Gózán folyója mellett, a médek városaiban telepítette le őket,	11 The king of Assyria then deported the Israelites to Assyria and settled them in Halah, at the Habor, a river of Gozan, and in the cities of the Medes.
12 azért, mert nem hallgattak az Úrnak, Istenüknek szavára, hanem megszegték szövetségét: semmit, amit Mózes, az Úr szolgája parancsolt, meg nem hallgattak s meg nem cselekedtek.	12 This came about because they had not heeded the warning of the LORD, their God, but violated his covenant, not heeding and not fulfilling the commandments of Moses, the servant of the LORD.
13 Hiszkija király tizennegyedik esztendejében pedig felvonult Szanherib, az asszírok királya Júda valamennyi megerősített városa ellen s bevette őket.	13 In the fourteenth year of King Hezekiah, Sennacherib, king of Assyria, went on an expedition against all the fortified cities of Judah and captured them.
14 Ekkor Hiszkija, Júda királya követeket küldött az asszírok királyához Lákisba ezzel az üzenettel: »Vétkeztem, vonulj vissza tőlem s mindazt, amit rám rósz, viselem.« Erre Asszíria királya háromszáz talentum ezüstöt és harminc talentum aranyat vetett ki Hiszkijára, Júda királyára,	14 Hezekiah, king of Judah, sent this message to the king of Assyria at Lachish: "I have done wrong. Leave me, and I will pay whatever tribute you impose on me." The king of Assyria exacted three hundred talents of silver and thirty talents of gold from Hezekiah, king of Judah.
15 mire Hiszkija odaadott minden ezüstöt, ami csak az Úr házában és a király kincsei közt akadt.	15 Hezekiah paid him all the funds there were in the temple of the LORD and in the palace treasuries.
16 Ebben az időben törette le Hiszkija az Úr templomának ajtóit és azokat az aranylemezeket, amelyeket ő maga tétetett fel, hogy odaadhassa az asszírok királyának.	16 He broke up the door panels and the uprights of the temple of the LORD which he himself had ordered to be overlaid with gold, and gave the gold to the king of Assyria.
17 Ám az asszírok királya elküldte Tartánt, Rábszáriszt és Rábsakét Lákisból erős haddal Hiszkija királyhoz Jeruzsálembe. Azok fel is vonultak s eljutottak Jeruzsálembe s felálltak a felső tó vízvezetéke mellett, amely a Kalló-mezőre vivő úton van	17 The king of Assyria sent the general, the lord chamberlain, and the commander from Lachish with a great army to King Hezekiah at Jerusalem. They went up, and on their arrival in Jerusalem, stopped at the conduit of the upper pool on the highway of the fuller's field.
18 és hivatták a királyt. Kiment erre hozzájuk Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy és Sebna, az íródeák és Jóah, Ászáf fia, a jegyző.	18 They called for the king, who sent out to them Eliakim, son of Hilkiah, the master of the palace; Shebnah the scribe; and the herald Joah, son of Asaph.
19 Azt mondta ekkor nekik Rábsaké: »Mondjátok meg Hiszkijának: Ezt üzeni a nagykirály, az asszírok királya: Micsoda bizodalom az, amelyre támaszkodsz?	19 The commander said to them, "Tell Hezekiah, 'Thus says the great king, the king of Assyria: On what do you base this confidence of yours?
20 Talán bizony az a szándékod, hogy harcra készülsz? Kiben bizakodsz, hogy lázadozni mersz?	20 Do you think mere words substitute for strategy and might in war? On whom, then, do you rely, that you rebel against me?
21 Törött nádszálban – Egyiptomban – bizakodsz? Az, ha rátámaszkodik az ember, összetörik s bemegy a kezébe s átlyukasztja! Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindazok számára, akik benne bíznak!	21 This Egypt, the staff on which you rely, is in fact a broken reed which pierces the hand of anyone who leans on it. That is what Pharaoh, king of Egypt, is to all who rely on him.
22 Ha pedig azt mondjátok nekem: ‘Az Úrban, a mi Istenünkben bízunk’, – akkor azt kérdezem: Nem ő-e az, akinek magaslatait s oltárait lerontotta Hiszkija és azt parancsolta Júdának és Jeruzsálemnek: Ez előtt a jeruzsálemi oltár előtt imádkozzatok?	22 But if you say to me, We rely on the LORD, our God, is not he the one whose high places and altars Hezekiah has removed, commanding Judah and Jerusalem to worship before this altar in Jerusalem?'
23 Nos hát, gyertek uramhoz, az asszírok királyához, s én kétezer lovat adok nektek s lássuk, tudtok-e lovasokat szerezni rájuk?	23 "Now, make a wager with my lord, the king of Assyria: I will give you two thousand horses if you can put riders on them.
24 Hogy tudnátok tehát ellenállni uram legkisebb szolgái közül egyetlenegy helytartónak is? Avagy a harci szekerek s a lovasok miatt bizakodsz Egyiptomban?	24 How then can you repulse even one of the least servants of my lord, relying as you do on Egypt for chariots and horsemen?
25 Hát az Úr akarata nélkül vonultam-e fel én erre a helyre, hogy elpusztítsam? Bizony, maga az Úr mondta nekem: ‘Eredj fel azon föld ellen s pusztítsd el!’«	25 Was it without the LORD'S will that I have come up to destroy this place? The LORD said to me, 'Go up and destroy that land!'"
26 Azt mondták erre Eljakim, Helkija fia és Sebna meg Jóah Rábsakénak: »Kérünk, beszélj szolgáiddal szírül, mert értjük azt a nyelvet s ne beszélj velünk zsidóul a nép hallatára, amely a várfalon van.«	26 Then Eliakim, son of Hilkiah, and Shebnah and Joah said to the commander: "Please speak to your servants in Aramaic; we understand it. Do not speak to us in Judean within earshot of the people who are on the wall."
27 Így felelt erre nekik Rábsaké: »Vajon uradhoz és hozzád küldött-e engem az én uram, hogy elmondjam e szavakat s nem inkább azokhoz az emberekhez-e, akik a várfalon ülnek – hogy megegyék saját ürüléküket s megigyák saját vizeletüket veletek együtt?«	27 But the commander replied: "Was it to your master and to you that my lord sent me to speak these words? Was it not rather to the men sitting on the wall, who, with you, will have to eat their own excrement and drink their urine?"
28 Odaállt tehát Rábsaké s fennhangon zsidóul kiáltva ezt mondta: »Halljátok a nagykirály, az asszírok királyának szavait:	28 Then the commander stepped forward and cried out in a loud voice in Judean, "Listen to the words of the great king, the king of Assyria.
29 Ezt üzeni a király: Meg ne csaljon titeket Hiszkija, mert ő nem bír megszabadítani titeket kezemből.	29 Thus says the king: 'Do not let Hezekiah deceive you, since he cannot deliver you out of my hand.
30 Az Úrral se biztasson titeket, s ne mondja: Az Úr bizonyosan meg fog szabadítani minket s nem kerül e város az asszírok királyának kezébe.	30 Let not Hezekiah induce you to rely on the LORD, saying, The LORD will surely save us; this city will not be handed over to the king of Assyria.
31 Ne hallgassatok Hiszkijára, mert ezt üzeni nektek Asszíria királya: Cselekedjétek velem, ami javatokra szolgál s jöjjetek ki hozzám: s akkor mindenki ehet szőlőjéből s fügefájáról s ihattok vizet vermeitekből,	31 Do not listen to Hezekiah, for the king of Assyria says: Make peace with me and surrender! Then each of you will eat of his own vine and of his own fig-tree, and drink the water of his own cistern,
32 amíg el nem jövök s el nem viszlek titeket arra a földre, amely hasonló földetekhez, gabona- és bortermő földre, kenyér és szőlő földjére, olajfák, olaj és méz földjére s életben maradtok s nem fogtok meghalni. Ne hallgassatok Hiszkijára, aki rászed titeket, s azt mondja: ‘Az Úr majd megszabadít minket.’	32 until I come to take you to a land like your own, a land of grain and wine, of bread and orchards, of olives, oil and fruit syrup. Choose life, not death. Do not listen to Hezekiah when he would seduce you by saying, The LORD will rescue us.
33 Vajon megszabadították-e a nemzetek istenei földjüket az asszírok királyának kezéből?	33 Has any of the gods of the nations ever rescued his land from the hand of the king of Assyria?
34 Hol van Hamat és Arfád istene, hol van Szefárvaim, Ána és Áva istene? Vajon megszabadították-e Szamariát a kezemből?	34 Where are the gods of Hamath and Arpad? Where are the gods of Sepharvaim, Hena, and Avva? Where are the gods of the land of Samaria?
35 Kik azok a föld valamennyi istenei közül, akik megszabadították földjüket kezemtől? Hogy tudná az Úr megszabadítani Jeruzsálemet kezemtől?«	35 Which of the gods for all these lands ever rescued his land from my hand? Will the LORD then rescue Jerusalem from my hand?'"
36 A nép azonban hallgatott és semmit sem felelt neki, mert azt a parancsot kapták a királytól, hogy ne feleljenek neki.	36 But the people remained silent and did not answer him one word, for the king had ordered them not to answer him.
37 Elment erre Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy és Sebna, az íródeák, meg Jóah, Ászáf fia, a jegyző Hiszkijához megszaggatott ruhával és jelentették neki Rábsaké szavait.	37 Then the master of the palace, Eliakim, son of Hilkiah, Shebnah the scribe, and the herald Joah, son of Asaph, came to Hezekiah with their garments torn, and reported to him what the commander had