Királyok első könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Ezután az Úr megjelent neki Mamre völgyében, amikor a legforróbb napszakban éppen a sátra nyílásában üldögélt.	1 The LORD appeared to Abraham by the terebinth of Mamre, as he sat in the entrance of his tent, while the day was growing hot.
2 Amint fölemelte szemét, megjelent neki három férfi, s megállt ott a közelében. Amikor észrevette őket, a sátra ajtajából eléjük szaladt, földig borult előttük,	2 Looking up, he saw three men standing nearby. When he saw them, he ran from the entrance of the tent to greet them; and bowing to the ground,
3 és így szólt: »Uram, ha kegyelmet találtam szemed előtt, ne haladj el szolgád mellett!	3 he said: "Sir, if I may ask you this favor, please do not go on past your servant.
4 Hadd hozzak egy kis vizet, mossátok meg lábatokat, és pihenjetek le a fa alatt!	4 Let some water be brought, that you may bathe your feet, and then rest yourselves under the tree.
5 Teszek majd elétek egy falat kenyeret is, hogy felüdítsétek magatokat, aztán továbbmehettek, hiszen azért tértetek erre szolgátok felé!« Azok így szóltak: »Tégy, ahogy mondtad!«	5 Now that you have come this close to your servant, let me bring you a little food, that you may refresh yourselves; and afterward you may go on your way." "Very well," they replied, "do as you have said."
6 Besietett erre Ábrahám a sátorba Sárához, és azt mondta neki: »Siess, keverj be három véka lisztlángot, s készíts hamuban sült lepényt!«	6 Abraham hastened into the tent and told Sarah, "Quick, three seahs of fine flour! Knead it and make rolls."
7 Maga pedig elfutott a csordához, hozott onnan egy fiatal borjút a javából, odaadta a legénynek, s az sietve elkészítette.	7 He ran to the herd, picked out a tender, choice steer, and gave it to a servant, who quickly prepared it.
8 Aztán fogta a vajat, a tejet és a borjút, amelyet készíttetett, és eléjük tette, ő maga pedig odaállt melléjük a fa alá.	8 Then he got some curds and milk, as well as the steer that had been prepared, and set these before them; and he waited on them under the tree while they ate.
9 Azok, miután ettek, így szóltak hozzá: »Hol van Sára, a feleséged?« Ő azt felelte: »Itt, benn a sátorban.«	9 "Where is your wife Sarah?" they asked him. "There in the tent," he replied.
10 Erre az egyikük azt mondta neki: »Egy esztendő múlva, ilyen idő tájban, visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának, a feleségednek.« Amint Sára a sátor ajtaja mögött meghallotta ezt, elnevette magát.	10 One of them said, "I will surely return to you about this time next year, and Sarah will then have a son." Sarah was listening at the entrance of the tent, just behind him.
11 Öregek voltak ugyanis mindketten, és élemedett korúak, Sárának megszűntek már megjönni az asszonyi dolgok.	11 Now Abraham and Sarah were old, advanced in years, and Sarah had stopped having her womanly periods.
12 Nevetett tehát magában, s azt gondolta: »Miután megöregedtem, és az uram is vén, lehet-e még gyönyörben részem?«	12 So Sarah laughed to herself and said, "Now that I am so withered and my husband is so old, am I still to have sexual pleasure?"
13 Így szólt erre az Úr Ábrahámhoz: »Miért nevetett Sára, s miért mondta: ‘Szülhetek-e még vénasszony létemre?’	13 But the LORD said to Abraham: "Why did Sarah laugh and say, 'Shall I really bear a child, old as I am?'
14 Túlságosan csodálatos talán bármi is az Úrnak? Amint megmondtam, egy esztendő múlva, ilyen idő tájban, visszatérek hozzád, s fia lesz Sárának.«	14 Is anything too marvelous for the LORD to do? At the appointed time, about this time next year, I will return to you, and Sarah will have a son."
15 Sára azonban tagadta: »Nem nevettem!« – mert félelmében megrettent. De az Úr azt mondta: »Nem úgy van az, te bizony nevettél!«	15 Because she was afraid, Sarah dissembled, saying, "I didn't laugh." But he said, "Yes you did."
16 Azután a férfiak felkeltek onnan, elindultak, és Szodoma felé fordították a szemüket. Ábrahám is velük ment, hogy elkísérje őket.	16 The men set out from there and looked down toward Sodom; Abraham was walking with them, to see them on their way.
17 Így szólt ekkor az Úr: »Eltitkoljam-e Ábrahám előtt, amit tenni akarok?	17 The LORD reflected: "Shall I hide from Abraham what I am about to do,
18 Mert ő nagy és igen hatalmas nemzetté lesz, benne nyer áldást a föld minden nemzete.	18 now that he is to become a great and populous nation, and all the nations of the earth are to find blessing in him?
19 Hiszen azért ismertem meg, hogy megparancsolja fiainak és háza népe utódainak, hogy tartsák meg az Úr útját, és cselekedjenek a jog és az igazság szerint, hogy az Úr így teljesítse Ábrahámért mindazt, amit mondott neki.«	19 Indeed, I have singled him out that he may direct his sons and his posterity to keep the way of the LORD by doing what is right and just, so that the LORD may carry into effect for Abraham the promises he made about him."
20 Azt mondta tehát az Úr: »Szodoma és Gomorra ellen sok a panasz és jajkiáltás, és a bűnük igen súlyos.	20 Then the LORD said: "The outcry against Sodom and Gomorrah is so great, and their sin so grave,
21 Lemegyek hát, és megnézem, hogy megtudjam, vajon teljesen a hozzám szállt kiáltás szerint cselekedtek-e vagy sem!«	21 that I must go down and see whether or not their actions fully correspond to the cry against them that comes to me. I mean to find out."
22 Erre a férfiak megfordultak, és lementek Szodomába. Ábrahám azonban továbbra is az Úr előtt maradt.	22 While the two men walked on farther toward Sodom, the LORD remained standing before Abraham.
23 Eléje járult, és azt mondta: »Hát elpusztítod az igazat a gonosszal együtt?	23 Then Abraham drew nearer to him and said: "Will you sweep away the innocent with the guilty?
24 Ha ötven igaz van abban a városban, azokat is elpusztítod, s nem kegyelmezel meg annak a helynek az ötven igazért, ha van benne annyi?	24 Suppose there were fifty innocent people in the city; would you wipe out the place, rather than spare it for the sake of the fifty innocent people within it?
25 Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedj, s megöld az igazat a gonosszal együtt, s úgy járjon az igaz, mint a gonosz! Távol legyen tőled! A mindenség Bírája ne tenne igazságot?«	25 Far be it from you to do such a thing, to make the innocent die with the guilty, so that the innocent and the guilty would be treated alike! Should not the judge of all the world act with justice?"
26 Azt mondta erre neki az Úr: »Ha találok Szodoma városában ötven igazat, megkegyelmezek értük az egész helynek.«	26 The LORD replied, "If I find fifty innocent people in the city of Sodom, I will spare the whole place for their sake."
27 Erre Ábrahám azt válaszolta: »Ha már egyszer elkezdtem, hadd szóljak Uramhoz, noha por és hamu vagyok.	27 Abraham spoke up again: "See how I am presuming to speak to my Lord, though I am but dust and ashes!
28 Hátha öt híja lesz az ötven igaznak? Negyvenötért már eltörlöd az egész várost?« Erre ő azt mondta: »Nem törlöm el, ha találok ott negyvenötöt.«	28 What if there are five less than fifty innocent people? Will you destroy the whole city because of those five?" "I will not destroy it," he answered, "if I find forty-five there."
29 Erre ismét szólt hozzá: »És ha csak negyven lesz, mit teszel?« Ő azt mondta: »Nem sújtom a negyvenért.«	29 But Abraham persisted, saying, "What if only forty are found there?" He replied, "I will forebear doing it for the sake of the forty."
30 »Kérlek – folytatta –, ne haragudj, Uram, hogy szólok: És ha csak harmincat találsz?« Azt felelte: »Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.«	30 Then he said, "Let not my Lord grow impatient if I go on. What if only thirty are found there?" He replied, "I will forebear doing it if I can find but thirty there."
31 »Ha már egyszer elkezdtem – mondta –, hadd szóljak Uramhoz: Hátha csak húsz lesz?« Azt mondta: »Nem pusztítom el a húszért.«	31 Still he went on, "Since I have thus dared to speak to my Lord, what if there are no more than twenty?" "I will not destroy it," he answered, "for the sake of the twenty."
32 »Könyörgök – folytatta –, ne haragudj, Uram, hogy még egyszer szólok: Hátha csak tíz lesz?« Erre azt mondta: »Nem törlöm el a tízért.«	32 But he still persisted: "Please, let not my Lord grow angry if I speak up this last time. What if there are at least ten there?" "For the sake of those ten," he replied, "I will not destroy it."
33 Amikor az Úr befejezte a beszélgetést Ábrahámmal, az Úr elment, Ábrahám pedig visszatért lakóhelyére.	33 The LORD departed as soon as he had finished speaking with Abraham, and Abraham returned home.