Teremtés könyve 8
1234567891011121314151617181920212223242526272829303132333435363738394041424344454647484950
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBLIA |
---|---|
1 Ekkor megemlékezett Isten Noéról, s minden állatról és minden baromról, amely vele volt a bárkában. Szelet támasztott a földön, és a vizek apadni kezdtek. | 1 Acordóse Dios de Noé y de todos los animales y de los ganados que con él estaban en el arca. Dios hizo pasar un viento sobre la tierra y las aguas decrecieron. |
2 Bezárultak a mélység forrásai és az ég zsilipjei, s megszűnt az eső az égből. | 2 Se cerraron las fuentes del abismo y las compuertas del cielo, y cesó la lluvia del cielo. |
3 A vizek visszahúzódtak a földről, folytak visszafelé, és százötven nap múlva apadni kezdtek. | 3 Poco a poco retrocedieron las aguas de sobre la tierra. Al cabo de 150 días, las aguas habían menguado, |
4 A hetedik hónapban, a hónap tizenhetedik napján megállapodott a bárka Ararát hegyein. | 4 y en el mes séptimo, el día diecisiete del mes, varó el arca sobre los montes de Ararat. |
5 A vizek pedig egyre apadtak a tizedik hónapig: s a tizedik hónapban a hónap első napján előtűntek a hegyek ormai. | 5 Las aguas siguieron menguando paulatinamente hasta el mes décimo, y el día primero del décimo mes asomaron las cumbres de los montes. |
6 Amikor aztán még negyven nap elmúlt, kinyitotta Noé a bárka ablakát, amelyet készített, és kibocsátotta a hollót; | 6 Al cabo de cuarenta días, abrió Noé la ventana que había hecho en el arca, |
7 az ide-oda szállt, majd visszatért, mert a vizek még nem száradtak fel a földön. | 7 y soltó al cuervo, el cual estuvo saliendo y retornando hasta que se secaron las aguas sobre la tierra. |
8 Ez után kibocsátotta a galambot is, hogy lássa, megszűntek-e már a vizek a föld színén. | 8 Después soltó a la paloma, para ver si habían menguado ya las aguas de la superficie terrestre. |
9 De az, mivel nem talált helyet, ahol megpihenhetett volna a lába, visszatért hozzá a bárkára – ugyanis víz volt még az egész földön. – Erre ő kinyújtotta a kezét, megfogta, és bevette a bárkába. | 9 La paloma, no hallando donde posar el pie, tornó donde él, al arca, porque aún había agua sobre la superficie de la tierra; y alargando él su mano, la asió y metióla consigo en el arca. |
10 Ezután várt még másik hét napig, s akkor újra kibocsátotta a galambot a bárkából. | 10 Aún esperó otros siete días y volvió a soltar la paloma fuera del arca. |
11 Az pedig estefelé visszatért hozzá, és zöld levelű olajfagallyat hozott a csőrében. Noé megértette, hogy megszűnt a víz a földön, | 11 La paloma vino al atardecer, y he aquí que traía en el pico un ramo verde de olivo, por donde conoció Noé que habían disminuido las aguas de encima de la tierra. |
12 de várt még másik hét napig, aztán kibocsátotta a galambot, és az többé nem tért vissza hozzá. | 12 Aún esperó otros siete días y soltó la paloma, que ya no volvió donde él. |
13 Így tehát, Noé hatszázegyedik esztendejében, az első hónapban, a hónap első napján leapadtak a vizek a földön. Noé kinyitotta a bárka fedelét, kitekintett, és látta, hogy megszáradt a föld színe. | 13 El año 601 de la vida de Noé, el día primero del primer mes, se secaron las aguas de encima de la tierra. Noé retiró la cubierta del arca, miró y he aquí que estaba seca la superficie del suelo. |
14 A második hónapra, a hónap huszonhetedik napjára megszáradt a föld. | 14 En el segundo mes, el día veintisiete del mes, quedó seca la tierra. |
15 Ekkor Isten így szólt Noéhoz: | 15 Habló entonces Dios a Noé en estos términos: |
16 »Szállj ki a bárkából, te és veled a feleséged, fiaid és a fiaid feleségei! | 16 «Sal del arca tú, y contigo tu mujer, tus hijos y las mujeres de tus hijos. |
17 Hozd ki magaddal az összes állatot, amely veled van, minden testet, szárnyast, lábasjószágot, és minden csúszómászót, amely nyüzsög a földön! Járjatok-keljetek a földön: szaporodjatok és sokasodjatok rajta!« | 17 Saca contigo todos los animales de toda especie que te acompañan, aves, ganados y todas las sierpes que reptan sobre la tierra. Que pululen sobre la tierra y sean fecundos y se multipliquen sobre la tierra.» |
18 Kiszállt tehát Noé és vele fiai, a felesége és fiainak a feleségei, | 18 Salió, pues, Noé, y con él sus hijos, su mujer y las mujeres de sus hijos. |
19 és kijött a bárkából valamennyi állat, lábasjószág és csúszómászó, amely nyüzsög a földön, faja szerint. | 19 Todos los animales, todos los ganados, todas las aves y todas las sierpes que reptan sobre la tierra salieron por familias del arca. |
20 Ekkor Noé oltárt épített az Úrnak, vett minden tiszta állatból és madárból, és egészen elégő áldozatokat mutatott be az oltáron. | 20 Noé construyó un altar a Yahveh, y tomando de todos las animales puros y de todas las aves puras, ofreció holocaustos en el altar. |
21 Az Úr megérezte a kedves illatot, és szívében azt mondta az Úr: »Nem átkozom meg többé a földet az ember miatt: mert az emberi szív gondolata ifjúságától fogva hajlik a rosszra. Nem sújtom többé az összes élőlényt úgy, ahogy tettem. | 21 Al aspirar Yahveh el calmante aroma, dijo en su corazón: «Nunca más volveré al maldecir el suelo por causa del hombre, porque las trazas del corazón humano son malas desde su niñez, ni volveré a herir a todo ser viviente como lo he hecho. |
22 Amíg tartanak a föld napjai, meg nem szűnik többé a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, az éjszaka és a nappal.« | 22 «Mientras dure la tierra, sementera y siega, frío y calor, verano e invierno, día y noche, no cesarán.» |