| 1 Aki féli az Urat, azt nem éri baj, megóvja őt Isten a kísértésben, és kiragadja a bajból. |
| 2 Nem gyűlöli a bölcs a parancsokat és az előírásokat, és nem hányódik, mint a hajó a viharban. |
| 3 Megbízik az értelmes ember Isten törvényében, és megbízható számára a törvény, |
| 4 mint az Urim. Készülj a beszédre, akkor hallgatnak rád, állítsd egybe a tanítást, és úgy adj választ! |
| 5 A balga észjárása, mint a kocsi kereke, és okoskodása, mint a kerékagy forgása. |
| 6 A gúnyolódó barát olyan, mint az útrakész ló, nyerít, bárki üljön is fel rá. |
| 7 Miért különb az egyik nap a másiknál, világosság más világosságnál, az egyik év a másiknál a nap alatt? |
| 8 Az Úr bölcsessége tette őket különbözőkké, ő teremtette a napot, amely megtartja a törvényét. |
| 9 Ő tette, hogy idők, és bennük szent napok váltakozzanak, hogy azokon ünnepet üljenek – mind ez óráig. |
| 10 Kiemelt közülük Isten némelyeket, és felmagasztalta őket, másokat pedig köznapokká rendelt. Az emberek is mindnyájan agyagból és földből vannak, amelyből Ádám teremtetett. |
| 11 Bölcsessége bőségében mégis különbséget tett közöttük az Úr, és különböző utat jelölt ki nekik: |
| 12 egyeseket közülük megáldott és felmagasztalt, némelyeket megszentelt és magához vont, másokat pedig eltaszított és megalázott, és kiirtott helyükről. |
| 13 Amint az agyag a fazekas kezében van, hogy gyúrja és alakítsa, |
| 14 és kénye-kedve szerint bánjék vele, úgy van az ember is Alkotója kezében, aki végzése szerint juttat neki. |
| 15 A rosszal jó áll szemben, s a halállal élet, így áll a bűnös is az igaz férfival szemben. Ekként nézd a Magasságbeli minden művét: párosával vannak, az egyik a másik ellenében. |
| 16 Én pedig mint utolsó serkentem fel, mint aki szüretelők után böngész szőlőszemet. |
| 17 Isten áldásában bizakodtam én is, és megtöltöttem a prést, mint a szüretelő! |
| 18 Lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradoztam, hanem mindazok javára, akik okulást keresnek. |
| 19 Hallgassatok engem, főemberek és népek mind, és figyeljetek, közösség elöljárói! |
| 20 Se gyermeknek, se feleségnek, se testvérnek, se jó barátnak ne adj hatalmat magad fölött életedben! Ne add másnak vagyonodat, hogy meg ne bánd, és könyörögnöd ne kelljen érte. |
| 21 Ameddig élsz és lélegzet van benned, ne engedd, hogy más halandó lépjen helyedbe, |
| 22 mert illőbb, hogy gyermekeid kérjenek tőled, mint hogy te lesd gyermekeid kezét. |
| 23 Minden cselekedetedben te maradj felül, |
| 24 és ne ejts foltot tekintélyeden! Élted napjainak végén, kimúlásod idején oszd el örökségedet! |
| 25 Abrak, bot és teher kell a szamárnak, élelem, fenyítés és munka a rabszolgának. |
| 26 Fenyíték alatt dolgozik csak, mert nyugodni kíván, engedj kezének pihenőt, és szabadságot keres. |
| 27 Iga és gyeplő meghajtja a kemény nyakat, a rabszolgát pedig a folytonos munka hajlítja meg. |
| 28 A rosszakaratú rabszolgának kaloda való és bilincs, küldd őt munkára, hogy ne henyéljen, |
| 29 mert a semmittevés sok gazságra tanít! |
| 30 Fogd őt munkára, hisz arra való, ha pedig nem hajlik a szóra, verd bilincsbe lábait, de ne légy túlzó senkivel szemben sem, és ne tégy semmi fontosat meggondolás nélkül! |
| 31 Ha hűséges rabszolgád van, úgy tartsd, mint magadat, úgy bánj vele, mint édes testvéreddel, hisz annyit ér neked, mint saját lelked! |
| 32 Ha ok nélkül bántod, megszökik, |
| 33 ha pedig odébb állt, nem tudod, kit kérdezz, és melyik úton keresd! |