Jeremías 50

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Palabra que el Señor dirigió a Babilonia, al país de los caldeos, por medio del profeta Jeremías:	1 Az ige, amelyet az Úr mondott Babilonról, a káldeaiak földjéről, Jeremiás próféta által:
2 ¡Anúncienlo entre las naciones, proclámenlo, no lo oculten! Digan: ¡Bel se ha cubierto de vergüenza! ¡Marduc ha sido destrozado! ¡Sus estatuas han sido humilladas, están destrozados sus ídolos!	2 »Hirdessétek a nemzetek között, és adjátok tudtul, emeljetek zászlót, adjátok tudtul, ne titkoljátok! Mondjátok: ‘Elfoglalták Babilont, megszégyenült Bel, megzavarodott Merodák, megszégyenültek istenszobrai, megzavarodtak bálványai.’
3 Porque del Norte sube una nación contra ella: dejará su tierra devastada y no habrá más habitantes; tanto los hombres como los animales han emigrado, se han ido.	3 Mert felvonult ellene egy nemzet északról, amely pusztasággá teszi országát, és nem lesz lakó benne; az emberektől az állatokig mind elbujdosnak, elmennek.
4 En aquellos días y en aquel tiempo –oráculo del Señor– vendrán los hijos de Israel, junto con los hijos de Judá; irán llorando mientras caminan y buscarán al Señor, su Dios.	4 Azokban a napokban és abban az időben – mondja az Úr –, eljönnek Izrael fiai, és Júda fiai velük együtt; menet közben folyvást sírnak, és az Urat, az ő Istenüket keresik.
5 Preguntarán por el camino de Sión, con el rostro vuelto hacia ella: «¡Vengan, unámonos al Señor en una alianza eterna, inolvidable!».	5 Sion felől kérdezősködnek, arrafelé fordul arcuk. ‘Eljönnek, és csatlakoznak az Úrhoz örök szövetséggel, mely nem megy feledésbe.’
6 Ovejas perdidas, eso era mi pueblo: sus pastores las extraviaban, las hacían rondar por las montañas; iban de montaña en colina, olvidándose de su redil.	6 Elveszett nyáj volt a népem, pásztoraik tévútra vitték, a hegyeken félrevezették őket; hegyeken-halmokon jártak, elfeledkeztek pihenőhelyükről.
7 El que las encontraba, las devoraba, sus adversarios decían: «No somos culpables, porque ellos pecaron contra el Señor, morada de justicia, esperanza de sus padres».	7 Aki csak rájuk talált, evett belőlük, és ellenségeik így szóltak: ‘Nem fogunk megbűnhődni, mivel vétkeztek az Úr ellen, az igazság hajléka és atyáik reménysége, az Úr ellen.’
8 ¡Emigren de en medio de Babel, salgan del país de los caldeos! Sean como los machos cabríos a la cabeza del rebaño.	8 Bujdossatok el Babilonból, és a káldeaiak földjéről menjetek ki! Legyetek olyanok, mint a kosok a nyáj előtt!
9 Porque yo suscito y hago subir contra Babilonia una asamblea de grandes naciones del Norte, que se alinearán contra ella, y así será conquistada. Sus flechas son como las de un hábil guerrero que nunca vuelve con las manos vacías.	9 Mert íme, én felkeltem és elhozom Babilonra nagy nemzeteknek a gyülekezetét észak földjéről; felsorakoznak ellene, s azután elfoglalják; nyilaik olyanok, mint sikeres hős, aki nem tér vissza eredménytelenül.
10 Caldea será saqueada, y todos sus saqueadores se saciarán –oráculo del Señor–.	10 Prédává lesz Káldea, prédálói mind jóllaknak« – mondja az Úr. –
11 ¡Sí, alégrense, diviértanse, expoliadores como una ternera en el pasto, relinchen como padrillos!	11 Csak örüljetek, csak ujjongjatok, örökségem kifosztói! Csak ugrándozzatok, mint a nyomtató üsző, és nyerítsetek, mint a paripák!
12 La madre de ustedes ha sido humillada, está confundida la que los dio a luz. ahora es la última de las naciones, un desierto, un páramo, una estepa.	12 Nagy szégyen érte anyátokat, megszégyenült szülőtök; íme, utolsó a nemzetek között: sivatag, kiszikkadt föld és pusztaság.
13 A causa de la irritación del Señor, no será más habitada, toda ella será una desolación. El que pase por Babilonia quedará pasmado y silbará de estupor al ver todas sus heridas.	13 Az Úr haragja miatt nem lesz lakója, és egészen pusztává lesz; aki csak keresztülmegy Babilonon, megborzad és gúnyolódik valamennyi csapásán.
14 ¡Formen fila alrededor de Babilonia, todos ustedes, los que tensan el arco; disparen contra ella, no ahorren las flechas, porque ha pecado contra el Señor!	14 Sorakozzatok fel Babilon ellen körös-körül, mindnyájan, akik az íjat feszítitek! Lőjetek rá, ne sajnáljátok a nyilat, mert az Úr ellen vétkezett!
15 ¡Lancen alaridos a su alrededor! Ella se rinde, caen sus bastiones, se derrumban sus murallas. ¡Esta es la venganza del Señor! ¡Vénguense de ella, háganle lo mismo que ella hizo	15 Kiáltsatok fölötte körös-körül! Megadta magát, ledőltek oszlopai, leomlottak falai. Mert az Úr bosszúja ez, álljatok bosszút rajta! Ahogyan ő cselekedett, úgy cselekedjetek vele!
16 Supriman de Babilonia al sembrador, y al que empuña la hoz en el tiempo de la cosecha. Ante la espada destructora, cada uno se vuelve hacia su pueblo, cada uno huye a su país.	16 Irtsátok ki a magvetőt Babilonból, és azt, aki sarlót fog aratás idején! A pusztító kard elől mindenki a maga népe felé fordul, és mindegyikük a saját földjére menekül.
17 Israel era una oveja descarriada, ahuyentada por los leones. Primero la devoró el rey de Asiria, y ahora, últimamente, le quebró los huesos Nabucodonosor, rey de Babilonia.	17 Szétszórt nyáj Izrael, oroszlánok kergették szét. Elsőként Asszúr királya evett belőle, s az utolsó, aki lerágta csontjait, Nebukadnezár, Babilon királya volt.
18 Por eso, así habla el Señor de los ejércitos, el Dios de Israel: Voy a pedir cuenta al rey de Babilonia y a su país, como le pedí cuenta al rey de Asiria.	18 Ezért így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: »Íme, én meglátogatom Babilon királyát és az ő országát, ahogyan meglátogattam Asszúr királyát.
19 Haré volver a Israel a su pastizal, para que paste en el Carmelo y en Basán y se sacie en la montaña de Efraím y Galaad.	19 Akkor visszaviszem Izraelt legelőjére, és a Kármelen meg Básánban legel majd; Efraim hegyén és Gileádban kedvére jóllakik.
20 En aquellos días y en aquel tiempo –oráculo del Señor– se buscará la iniquidad de Israel, y habrá desaparecido, los pecados de Judá, y no se encontrarán, porque yo perdonaré a los que deje con vida.	20 Azokban a napokban és abban az időben – mondja az Úr – keresik majd Izrael bűnét, de nem lesz meg, és Júda vétkeit, de nem találják; mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.
21 ¡Sube al país de Merataim, sube contra él y contra los habitantes de Pecod! ¡Masacra y consagra al exterminio lo que queda de él –oráculo del Señor– y obra como yo te ordené!	21 Merátaim földjére vonulj fel, és Pekód lakói ellen! Irtsd ki és semmisítsd meg őket egészen – mondja az Úr –, és tégy mindent úgy, ahogy parancsoltam neked!«
22 ¡Hay ruido de guerra en el país y un desastre total!	22 Harci zaj hangzik az országban, és nagy rombolás.
23 ¡Cómo fue abatido y se hizo pedazos el martillo de toda la tierra! ¡Cómo ha quedado desolada Babilonia entre las naciones!	23 Hogy összezúzták és összetörték az egész föld pörölyét! Milyen borzadállyá lett Babilon a nemzetek között!
24 Te puse una trampa y quedaste atrapada, sin darte cuenta, Babilonia. Has sido sorprendida y tomada, porque habías provocado al Señor.	24 Csapdát állítottam neked, és foglyul is estél, Babilon, de te nem tudtad. Rád találtak, és meg is ragadtak, mert az Úrral szálltál harcba.
25 El Señor abrió su arsenal y extrajo las armas de su furor, porque el Señor de los ejércitos tiene una tarea en el país de los caldeos.	25 Kinyitotta fegyvertárát az Úr, és előhozta haragjának fegyvereit; mert dolga van az Úrnak, a Seregek Istenének a káldeaiak országában.
26 Vengan aquí todos, sin excepción, abran sus graneros, amontónenla como gavillas, conságrenla al exterminio: ¡que no quede nada!	26 Jöjjetek ellene mindenfelől, nyissátok ki csűreit! Hányjátok halomra őt, mint a gabonát, és semmisítsétek meg! Ne legyen maradéka!
27 Masacren todos sus bueyes, que bajen al matadero. ¡Ay de ellos, porque les ha llegado el día, el tiempo de dar cuenta!	27 Irtsátok ki minden bikáját, menjenek a vágóhídra! Jaj nekik, mert eljött a napjuk, meglátogatásuk ideje!
28 ¡Oigan! Fugitivos y prófugos de Babel vienen a anunciar en Sión la venganza del Señor, nuestro Dios, la venganza de su Templo.	28 Menekültek hangja hallatszik, akik Babilon földjéről menekülnek, hogy hirdessék Sionban az Úrnak, a mi Istenünknek bosszúját, a templomáért való bosszút.
29 Convoquen a los arqueros contra Babel, a todos los que tensan el arco; acampen contra ella, a su alrededor, que no escape ni uno solo. ¡Retribúyanle conforme a sus obras, trátenla según lo que ella hizo, porque ha sido arrogante con el Señor, con el Santo de Israel!	29 Hívjatok össze Babilon ellen lövészeket, mindazokat, akik az íjat feszítik, verjetek tábort körülötte, ne legyen menekvése! Fizessetek meg neki tette szerint: ahogyan ő cselekedett, egészen úgy cselekedjetek vele! Mert az Úrral szemben kevélykedett, Izrael Szentjével szemben.
30 Por eso caerán sus jóvenes en las plazas y todos sus hombres de guerra perecerán en aquel día –oráculo del Señor–.	30 »Ezért elesnek ifjai a terein, és harcosai mind elvesznek azon a napon – mondja az Úr. –
31 Aquí estoy contra ti, Arrogante, –oráculo del Señor de los ejércitos– porque ha llegado tu día, el tiempo en que tendrás que dar cuenta.	31 Íme, én ellened vagyok, Kevélység! – mondja az Úr, a Seregek Istene. – Mert eljött a te napod, az idő, amikor meglátogatlak téged.
32 Entonces tropezará y caerá la Arrogante, sin que nadie la haga levantar. Prenderé fuego a sus ciudades y él devorará todos sus contornos.	32 Elbukik a Kevélység, és elesik, s nem lesz senki, aki felállítsa. Tüzet gyújtok városaiban, és megemészti egész környezetét.«
33 Así habla el Señor de los ejércitos: Los hijos de Israel están oprimidos junto con los hijos de Judá; sus carceleros los retienen y se niegan a soltarlos.	33 Így szól a Seregek Ura: »Elnyomást szenvednek Izrael fiai és Júda fiai egyaránt. Akik fogságba vitték, mind fogva tartják őket, nem akarják elbocsátani.
34 Pero su redentor es fuerte, su nombre es Señor de los ejércitos: él si que defenderá su causa para dar tranquilidad a la tierra y hacer temblar a los habitantes de Babel.	34 De megváltójuk erős, Seregek Ura a neve. Biztosan győzelemre viszi ügyüket, hogy nyugalmat adjon a földnek, de nyugtalanságot keltsen Babilon lakóiban.
35 ¡Una espada contra los caldeos –oráculo del Señor– y sobre los habitantes de Babel, sobre sus príncipes y sus sabios!	35 Kardot a káldeaiakra – mondja az Úr –, és Babilon lakóira, fejedelmeire meg bölcseire!
36 ¡Una espada sobre sus adivinos, y ellos desvarían! ¡Una espada sobre sus adivinos, y ellos desvarían! ¡Una espada sobre sus guerreros, y son presa del pánico!	36 Kardot a fecsegőkre, hadd legyenek bolonddá! Kardot hőseire, hadd rémüljenek meg!
37 ¡Una espada sobre sus caballos y sus carros, y sobre la mezcla de gente que hay en ella, y se vuelven como mujeres! ¡Una espada sobre sus tesoros, y son saqueados!	37 Kardot lovaira és szekereire, az egész keverék népre, mely közte van, hadd legyenek asszonyokká! Kardot a kincseire, hadd rabolják el azokat!
38 ¡Una espada sobre sus aguas, y ellas se secan! Porque es un país de ídolos y se glorían de esas figuras horrendas.	38 Szárazságot a vizeire, hadd száradjanak ki, mert bálványszobrok földje az, és a szörnyekkel őrjöngnek!
39 Por eso las fieras del desierto habitarán allí con las hienas, y vivirán allí los avestruces; nunca más será habitada, y nadie morará allí de generación en generación.	39 Ezért vadmacskák laknak majd ott hiénákkal, és struccmadarak laknak benne; nem lesz lakottá soha többé, hanem lakatlan lesz nemzedékről nemzedékre.
40 Como cuando Dios provocó la catástrofe de Sodoma y Gomorra y de sus ciudades vecinas –oráculo del Señor– allí no habitará más ningún hombres, no residirá ningún ser humano.	40 Ahogy feldúlta Isten Szodomát és Gomorrát meg a szomszédait – mondja az Úr –, úgy ott sem lakik majd ember, és nem tartózkodik benne ember fia.
41 ¡Miren! Un pueblo viene del Norte, una gran nación y reyes numerosos surgen desde el confín de la tierra.	41 Íme, egy nép jön északról, nagy nemzet és sok király kel fel a föld végéről.
42 Empuñan el arco y la jabalina, son crueles e implacables; su estruendo es como el rugido del mar, van montados a caballo, alineados como un solo hombre, contra ti, hija de Babilonia.	42 Íjat és dárdát ragadnak, kegyetlenek, és nem irgalmaznak; hangjuk zúg, mint a tenger, és lovakon nyargalnak. Felsorakoztak mint harcosok ellened, Babilon leánya!
43 Cuando el rey de Babilonia oyó la noticia desfallecieron sus manos, la angustia se apoderó de él, y un temblor como de parturienta.	43 Hallotta hírüket Babilon királya, és lehanyatlott a keze; szorongás fogta el, gyötrelem, mint a szülő asszonyt.
44 Como un león que sube de la espesura del Jordán a una pradera siempre verde, así yo los haré huir de allí en un instante, y allí estableceré a mi elegido. Porque ¿quién es como yo? ¿Quién me citará a juicio? ¿Quién es el pastor que se me opondrá?	44 Íme, ahogy az oroszlán feljön a Jordán sűrűjéből a mindig viruló legelőre, úgy űzöm el őket onnan egy szempillantás alatt, és a kiválasztottat rendelem fölé. Mert ki olyan, mint én? És ki vonhat felelősségre engem? Ki az a pásztor, aki megállhat színem előtt?«
45 Por eso, oigan el plan del Señor sobre Babilonia, sus proyectos sobre el país de los caldeos. Sí, hasta las ovejas más pequeñas serán arrastradas, la pradera se asombrará a causa de ellas.	45 Ezért halljátok az Úr tervét, amelyet eltervezett Babilon ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt a káldeaiak földje ellen! Bizony, elhurcolják a nyáj kicsinyeit, bizony, elborzadnak miattuk tanyáik.
46 Por el estruendo de la toma de Babilonia tiembla la tierra, y el eco resuena entre las naciones.	46 A hírtől, hogy bevették Babilont, megrendül a föld, és kiáltás hallatszik a nemzetek között.